A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke szerint felháborító és elfogadhatatlan, hogy vannak, akik csalással vádolják meg a szavazatszámláló bizottsági tagokat. Pálffy Ilona sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy miként lehet kiszűrni a csalásokat, főleg azokban a szavazókörökben, ahol nincsenek ellenzéki tagok, azt mondta, ugyanúgy, ahogy azokon a helyeken, ahol vannak.
A népszavazáson Magyarországon 10 331 szavazatszámláló bizottság működik, valamennyi legalább öt taggal. A parlamenti frakcióval rendelkező pártoknak – és a népszavazást kezdeményező kormánynak – lehetősége volt arra, hogy a bizottságok mindegyikébe tagot delegáljon. A mintegy ötvenezer főből a Fidesz 13 880, a Jobbik 175, a KDNP 279, az LMP 41, míg az MSZP 4012 tagot delegált az országos népszavazásra. (Ez összesen 18 387 – a szerk.)
Alig van megfigyelő
Öt nagykövetség és három szervezet összesen huszonhárom nemzetközi megfigyelője regisztrálta magát a vasárnapi országos népszavazásra – közölte az NVI. A nagykövetségek közül Mongólia mellett Dánia, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Hollandia nagykövetsége delegált 12 megfigyelőt. Mellettük még Románia Nemzeti Választási Irodája, Dél-Korea Nemzeti Választási Bizottsága és Lettország Központi Választási Bizottsága küldött 11 megfigyelőt. A két évvel ezelőtti országgyűlési választáson 23 szervezet, illetve intézmény 167 megfigyelője akkreditáltatta magát.
Ennyi érvényes szavazat kell
Az NVI arra számít, hogy vasárnap este 20-22 óra között megérkezik a legtöbb szavazókörből az eredmény, akkor látszik majd, mennyi magyarországi választópolgár vett részt a vasárnapi országos népszavazáson. A pénteken lezárt névjegyzékben 8 272 625 választópolgár szerepel, vagyis 4 136 313 választópolgárnak kell érvényesen szavaznia ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen. A legkisebb szavazókör a Zala megyei Iborfia, ott 10 ember szerepel a névjegyzékben. A legnagyobb külföldi szavazókör Londonban lesz, 1327 voksoló szavaz majd itt. Londont München (761), Csíkszereda (741) és Brüsszel (714) követi.
Levelező és költözködő tagozaton
Külön hosszú hírt szenteltek a levélben szavazóknak, „a jogosultak már 121 ezer levélszavazatot leadtak az október 2-ai népszavazásra, ebből több mint 88 ezer már megérkezett az NVI-be - mondta Pálffy Ilona, az NVI elnöke” sajtótájékoztatóján. Újabb hírben emlékeztettek arra, hogy éjfélig kell megérkezniük a Nemzeti Választási Irodába (NVI) a postán feladott levélszavazatoknak.
Az már megint egy másik hír volt, hogy több mint 80 ezren nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen voksolnak vasárnap az országos népszavazáson. „Sokan jelentkeztek át a fővárosba, ez lehet, hogy sorban állásokat fog okozni, főleg a XI. kerületben” – állítják.
Az is egy külön hírt ért meg ma, hogy „a népszavazás idején is hívható a Választási Információs Szolgálat (VISZ) tájékoztató vonala, ahol a választók a vasárnapi referendummal kapcsolatos kérdéseikre kaphatnak választ” – közölte az NVI elnöke.
A győzelem vagy a részvétel a fontos?
A vasárnapi kvótanépszavazáson az eredmény lesz a perdöntő Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint, "nem önmagában az érvényesség és hogy hányan mentek el szavazni, hanem az, hogy az igenek vagy a nemek vannak többségben". Mint ismeretes, nem is olyan régen még teljesen mást mondtak a kormánypárt vezetői.
A vasárnapi népszavazás idején - a szavazókörök 150 méteres körzetét leszámítva - nincs kampánycsend, de választási gyűlést sehol nem lehet tartani - közölte az NVI. Azon kívül akár szórólapozni is lehet. Nem számítanak választási gyűlésnek a családi rendezvények, ha azokon nem jelennek meg olyan transzparensek, illetve nem hangzanak el olyan szónoklatok, amelyek a népszavazással függenek össze.
Szolidaritás és tolerancia kellene?
A Magyar Liberális Párt (MLP) az európai értékeket próbálta képviselni ebben a kampányban, a vasárnapi népszavazáson pedig az igen szavazat az egyetlen kormányellenes tett - mondta Fodor Gábor országgyűlési képviselő, az MLP elnöke az MTI szerint. „Ez a szavazás a jövő miatt is fontos, hiszen Európáról, az Európai Unióhoz tartozásról, a szolidaritás és a tolerancia értékeiről szól, amelyeknek Magyarország hátat fordított” - fejtette ki.
Megkezdődött az amerikai földrész magyar külképviseletein a népszavazás helyi idő szerint szombat reggel, több mint hatszázan voksolhatnak azon a kontinensen. Az első szavazóhelyiségek Brazíliában, Chilében és Argentínában nyíltak meg, közép-európai idő szerint 11-kor. Brazíliavárosban és Sao Paulóban 8-8, Buenos Airesben 14, Santiagóban 12-en szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben.
Négyezer terroristával riogatnak
A bevándorlás biztonsági kockázatai már most is érintik Magyarországot, a kormány pedig nem szeretné, ha ez súlyosbodna - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter. Szerinte a „kényszerbetelepítés” rengeteg kockázata mellett a biztonsági veszélyek a legmagasabbak, mivel az "illegális bevándorlás és a terrorizmus között szoros összefüggés van".
A miniszter információi alapján összesen négyezer migránsnak álcázott terrorista lehet most Európában, közülük pedig Magyarországra is juthatnak, ha Brüsszel végrehajtja kényszerbetelepítési programját – idézi az MTI. Dömötör Csaba államtitkár szerint pedig a népszavazásnak mindenképpen lesz politikai következménye.
Emberi jogokat és jogállamot tiprunk?
A biztonságpolitikai szakértőnek nevezett Nógrádi György a német menekültpolitikát ostorozta reggel az egyik kormánytelevízióban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig levélben fordult Thorbjorn Jaglandhoz, az Európa Tanács főtitkárához, amiért a szervezet emberi jogi biztosa a magyar menekültpolitikát bírálta.
"Nem okozott meglepetést, hogy Magyarország az EU javaslatait leginkább elutasító országok egyike volt, a magyar kormány ugyanis már korábban is hozott olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az emberi jogok tiszteletben tartásának és a jogállamnak az elveivel. Hozzátette: az emberi jogok szempontjának háttérbe szorítását a magyar kormány menekültpolitikája mutatja leginkább" – idézi az MTI a főtitkárt.
Az is baj, hogy jönnek, az is, hogy továbbállnak?
Az igazságügyi miniszter szerint nem megoldás, elfogadhatatlan Magyarország számára az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer, amely felülről nyitott, így azt üzeni a migránsoknak, hogy "lehet jönni" - mondta az igazságügyi miniszter egy kormánycsatornán reggel. Trócsányi László szerint nem tekinthető eredményesnek az a kvótarendszer, amely alapján egy év alatt mintegy 5800 embert sikerült áttelepíteni. Sokszor csak papíron létezik az áttelepítés: Litvániába például 22 embert telepítettek, de közülük 21-en visszament, ennek ellenére az Európai Bizottság ezt próbálja meg lenyomni a tagállamok torkán.
Az öt éve elfogadott Alaptörvény minden magyar alkotmánya, Magyarország pedig minden magyarnak az országa - hangoztatta Semjén Zsolt előadásában, amelyet A nemzeti összetartozás és felelősségviselés az alaptörvény tükrében címmel szombaton Ópusztaszeren tartott konferencián.
Szent István, intelmei nélkül
„A mai magyar valóságot a történelmi hagyományainkkal összekötő Alaptörvény - a keresztény államalapítás és a keresztény Európához való kapcsolódás kapcsán - egyedül Szent Istvánt nevezi meg. Ennek kapcsán pedig a Szent Koronát, valamint a történelmi alkotmányhoz való viszonyt tételesen is említi” – tette hozzá az MTI szerint. Tudta?
Ma 12.00 óráig az MTI-n 49 hír jelent meg, ebből egy a hírek felhasználásainak szabályairól szóló állandó szöveg. A 48 maradék hírből 19 nagyobb hír a kvótanépszavazásról, a migrációról és az alaptörvény kapcsán a nemzeti összetartozásról szól, öt pedig ugyanezek rövid változata.
Egy megjelent lista miatt.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
