Korábban az alapblog.hu-nak adott interjúban a szakmai körökben is rendkívüli tekintélynek örvendő svájci származású befektetési bankár, Marc Faber úgy nyilatkozott: Magyarország számára a gazdasági túlélés ára, ha hagyja leértékelődni a nemzeti valutát, hagyja időlegesen lesorvadni a gazdaságot, vállalva a nagy munkanélküliséget. Ezzel a javaslattal Lettország példáját vetítette előre a magyar gazdaság számára.
A történet folytatásaként az alapblog.hu Andris Vilkst, Lettország pénzügyminiszterét kérdezte a lett gazdaságpoltika részleteiről, amelynek segítségével Lettország sikeresen kilábalt a válságból, csökkentette adósságállományát és újra versenyképessé vált a lett gazdaság.
Tilos az állam szerepének erősítése
A pénzügyminiszter a lett példa másolására biztatja a hasonló problémákkal, eladósodottsággal, versenyhelyzetromlással küszködő országok kormányait, de óva int mindenkit attól, hogy mindezt az állam szerepének erősítésével próbálja elérni, véleménye szerint az állam hatalmának kiterjesztése végeredményben megöli az adósság leépítéséért folytatott harcot.
Görögországnak a lett pénzügyminiszter szerint ugyanolyan, a gazdaságot átmenetileg romboló programot kellett volna megvalósítania, mint hazájának, mert ha ez megtörtént volna, nem súlyosbodott volna ennyire drámaian az euró körüli válság.
A lett pénzügyminiszter az interjúban elmondta, hogy Lettország helyzete sokkal súlyosabb volt Magyarországénál, a lett államadósság öltötte a legnagyobb mértéket egész Európában. Andris Vilks hangsúlyozta, hogy a gadzaságpolitika sikerességének érdekében a média is nagy szerepet vállalt. A válság idejében rendkívűl sok szakmailag érthető cikk, dokumentumfilm jelent meg a válság megértésének érdekében.
Belső leértékelődés, adóemelés és kiadáscsökkentés
A válság idején a lett gazdaságot 20 százalékos munkanélküliség, a fogyasztás 30 százalékos visszaése, és a vállalati szektort a nagyarányú csődök jellemezték. A válság leküzdésée a lett kormány a belső leértékelődést (internal devaluation) alkalmazta, mely szerint a nemzeti valutájukat az euróhoz kötötték, és nem kifelé, hanem befelé értékelték le a valutájukat, valamint növelték az adóterhelést és csökkentették az állami kiadásokat.
Az intézkedések többek között tartalmazták a bürökrácia, az államapparátus drasztikus leépítését, valamint az összes miniszter, a miniszterelnök és az államfő is lemondott javadalmának túlnyomó részéről. A leépítések mellett a hivatalban maradók jövedelme 30-40 százalékkal csökkent.
Andris Vilks elmondta, hogy a felsőoktatásban, az egészségügyben az állam szerepe abban mutatkozott meg, hogy felére csökkentették a kórházak számát, de ez az ellátásban nem okozott problémát, sőt javulni látszik annak színvonala. Valamint egyetemeket, főiskolákat zártak be, mindezek természetesen rengeteg munkahely elvesztését jelentették.
Nagy mértékű elvándorlás
A magas adóterhek és a kormányzati intézkedések hatására a munkaképeskorú lakosság 16 százaléka elhagyta Lettországot. A pénzügyminiszter azonban ezen a területen is pozitívumokról számolt be, az adatok szerint az elvándoroltak közel 5 százaléka már vissza is tért hazájába. A gazdaságpolitika sikerességét bizonyítja, hogy az idei évre a lett kormány 4,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált. A munkanélküliségi rátával kapcsolatban Andris Vilks elmondta, hogy 20 százalékról csaknem 11 százalékra esett vissza.
A pénzügyminiszter a bankok büntetésével, válságadókkal kapcsolatban elmondta, hogy azzal inkább csak veszítenének ugyanis a válságkezelésben a bankok élen jártak, segítették Lettország gondjainak megoldását, önmaguk mondtak le nyereségekről, vállaltak fel veszteségeket, mindenféle kormányzati nyomás nélkül. Andris Vilks mindezek mellett elmondta, tudták, hogy a bankoknak nem fűződik érdeke a lakosság totális elszegényedéséhez, éppen ellenkezőleg az az érdekük, hogy segítsék az eladósodott ügyfelek talpon maradását.
A pénzügyminiszter az interjúban hangsúlyozta, hogy ha tovább várnak, ha elodázzák a kiadáscsökkentést, ha nem emeltek volna adókat, ha nem hagyják az egész gazdaság időleges belső lemorzsolódást, szinte bizonyos, hogy totálisan bedől az ország.
A teljes interjút elolvashatja az alapblog.hu-n.
Privátbankár
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 754,32 pontos, 0,58 százalékos emelkedéssel 130 202,21 ponton zárt csütörtökön.
