A NATO védelmi miniszterei szerdán arról egyeztek meg, hogy a védelmi szervezet két új parancsnoki központot hoz létre Európában, a Moszkva felől érkező (hagyományos és új generációs, többek között a hibrid és kiber hadviselési) veszélyekre adott válaszul. Az egyik, az atlanti parancsnoki központ a tengeri szállítási útvonalakat kell, hogy védelmezze konfliktus idején, amint a nehéz fegyverzeteket az USÁ-ból és Kanadából Európába szállítják. A másik központ az Európán belüli logisztikáért felel majd. A központok létrehozásáról szóló döntés a hidegháború utáni enyhülési időszak NATO-politikájának a végét jelenti egyben.
Mi az a Pesco?
Mindezzel párhuzamosan a várakozások szerint 19 EU tagállam, köztük Berlin, Párizs, Róma és Madrid egy állandó struktúrált védelmi egyettműködésről (Pesco) egyezhet meg a decemberi Európai Csúcson. Ez a katonai logisztika szorosabbra fűzése és új generációs tankok kifejlesztése felé nyitná meg az utat. A Pesco támogatói szerint ez csupán kiegészító szerepet játszana a NATO mellett, amely megőrizné elsődleges szerepeként a tagállamok területi védelmét.
Az Egyesült Királyság kiválásával a legütőképesebb nukleáris haderő távozik az EU-ból, amely eddig az unió védelmi kiadásainak egy-negyedéért volt felelős. London pedig vehemensen ellenezte a közös európai védelmi együttműködés ötletét, tehát most a Brexittel megnyílt az út egy önállóbb európai kül- és biztonságpolitika kialakítása felé.
Nem tekinthető véletlennek, hogy tavaly egy nappal a tavalyi Brexit népszavazás után a német és a francia külügyminiszter már egy „Európai biztonsági paktum” létrehozására szólítottak fel. A német védelmi minisztérium erőteljes szakmai tanácsadásával tető alá hozott EU-s Globális Stratégia Európát autonóm cselekvésre szólítja föl „ha és amikor ez szükségessé válik”. Valóban, az új stratégia az önálló európai hadsereg létrehozásának egyik lépcsőfoka, amely egyben alátámasztja Európa globális szerepvállalását. A tervezetben új, uniós szintű állandó katonai-hadműveleti struktúra szerepel, saját főhadiszállással.
|
| Káncz Csaba |
A németek rálépnek a gázpedálra
A közös európai védelmi politika nagy lökést kapott az új francia elnök, Macron megválasztásával, aki erőteljesen Berlin felé orientálódik. Az EU védelmi minisztereinek májusi találkozóján a tagállamok már megállapodtak egy közös parancsnoki központ felállításában, amely polgári és katonai műveletet fog támogatni. Ennek keretében „lebontották az EU harcoló egységeinek bevetésével kapcsolatos eddigi pénzügyi korlátokat”.
A jövőben egyben jelentősen növekedni fog Németország védelempolitikai szerepe, miután az ország komoly fegyverkezésbe kezdett - utóbbi tényt jól mutatja, hogy Berlin a következő 15 évben 130 milliárd euró értékben kívánja megújítani elöregedett fegyverzetét. Ezzel párhuzamosan a napokban komoly figyelmet kapott egy kiszivárgott német védemi dokumentum is, amely forgatókönyvet dolgozott ki az EU összeomlása esetére. Ezzel a tervvel a németek csupán több éves lemaradásukat dolgozták le a svájciakhoz képest, amelynek hadserege az utóbbi években nemcsak terveket dolgozott ki erre az esetre, hanem több hadgyakorlaton már ennek kivédést is szimulálta.
Káncz Csaba jegyzete
Egy endokrinológust kért fel kormányalakításra a magyar kormányfővel jó viszonyban lévő Aleksandar Vucic szerb elnök. 
