Bár a kormányzó radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt kapta a legtöbb szavazatot az október 15-ei lengyelországi parlamenti választásokon, a mérsékelt ellenzék pártjai szerezhetnek többséget a parlamentben – idézte a Reuters az exit pollokat. A PiS a szavazatok 36,8 százalékát kapta, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Koalíció (KO) 31,6 százaléknyi voksot gyűjtött be.
A kormánypártnak azonban nincs olyan szövetségese, amellyel kormányt alakíthatna. A szélsőséges jobboldali Konföderáció a várakozások szerint csak 6,2 százalékos szavazati arányt tud felmutatni, ami elmarad a várakozásoktól. A két párt tagadta, hogy együttműködésre készülne, ám láttunk már olyat, hogy a politikusok „elvi” álláspontja megváltozott a választási matek nyomán. A KO a másik jobbközép párttal, a Harmadik Úttal és az Új Baloldallal 248 parlamenti mandátummal rendelkezhet, miközben a PiS-nek egyedül csak 200 szék jut.
Az eredményekre azért kell várni, mert sokan még a szavazás hivatalos záróidőpontja után is sorban álltak a szavazóhelyiségek előtt. Főként fiatalokat lehetett a sorokban látni. Sokan Varsóból, ahol biztos volt az ellenzék győzelme, vidékre utaztak szavazni, hogy gyengítsék az ott erős kormánypártot. A választás után hosszú, akár hónapokig tartó kormányalakítási folyamat várható. Andrzej Duda államfő először nyilván a legtöbb szavazatot kapó párt elnökét, Mateusz Morawiecki miniszterelnököt kéri fel kormányalakításra. Ez egyenlő azzal, mintha a párt elnökét, Jaroslaw Kaczynskit bízná meg, mivel az elmúlt nyolc évben ő volt Lengyelország tényleges vezetője. Ha koalíciós partner híján a PiS nem tud kormányt alakítani, akkor jöhet az ellenzék. Donald Tusk, a KO vezetője azt ígéri, hogy ha kormányfővé választja a parlament, azonnal rendezi Varsó és Brüsszel vitáit, amivel felszabadul az a 110 milliárd euró támogatás, amit a jogállamisági viták miatt nem kap meg az ország. Az ellenzék kormányzását ugyanakkor megnehezítheti, hogy Duda a PiS embere, így aláírásainak megtagadásával lassíthatja a törvénykezést.
