|
| Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök (Kép forrása: EPA) |
Választási ígéretéhez híven Donald Trump amerikai elnök első munkahetének első napján, hétfőn aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében az Egyesült Államok kilép a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevet viselő egyezményből. A növekvő kínai befolyás ellensúlyának szánt megállapodást 2016. február 4-én Aucklandban írta alá az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 állama, amelyek együttesen a világgazdaság 40 százalékát képviselik.
Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök kedden kijelentette, hogy országa aktív tárgyalásokat folytat a TPP többi részes államával, köztük Japánnal, Új-Zélanddal és Szingapúrral a megállapodás megmentésének lehetséges eszközeiről.
| A jelenleg még hatályos megállapodás alapján a TPP életbe lépésének az a feltétele, hogy minden ország ratifikálja, vagy két évvel az aláírás után emelje be hazai jogrendjébe legalább annyi ország, amelyek az aláírók együttes GDP 85 százalékát állítja elő. Ez azonban azt jelenti, hogy az Egyesült Államok és Japán nélkül nem jöhet létre a szabadkereskedelmi övezet, ugyanis a 12 ország együttes GDP-jének 60 százalékát az amerikai, közel 20 százalékát pedig a japán gazdaság állítja elő. |
Amerika helyett jöhetnének mások
"Lehetséges, hogy az amerikai politika változik idővel ebben a kérdésben" - mondta Turnbull, utalva arra, hogy az amerikai külügyminiszternek jelölt Rex Tillerson és republikánus politikusok támogatják a TPP-t. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nélkül is működhet a Csendes-óceáni Partnerség, vagy meghívhatják az együttműködésbe Kínát vagy Indonéziát.
A kínai kormány nem nyilvánított véleményt az esetleges TPP-tagságról, de egy kormányközeli kutatóintézet jelezte, hogy Peking fontolóra veheti a csatlakozást az egyezményhez.
Abe Sindzó japán miniszterelnök és kormánya nem támogatja azt az ötletet, hogy az Egyesült Államok nélkül is léptessék életbe az egyezményt. Annak nem látja értelmét, ugyanis felborulna az alapvető érdekek közötti egyensúly.
A TPP-t Japán ratifikálta
A tokiói kormány arra készül, hogy folyamatos munkával meggyőzi a Trump-adminisztrációt a megállapodás előnyeiről, stratégiai és gazdasági jelentőségéről.
Japánnak fokozott stratégiai kockázatot jelentene Kína tagsága, tekintettel súlyára és a kereskedelmi szabályok feltételezhető átalakítására, ezért japán elemzők valószínűbbnek tartják, hogy a tokiói kormány az Egyesült Államokkal való kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére összpontosítaná energiáit
Új-Zéland, Szingapúr, Chile, Mexikó és Peru afelé hajlik, hogy tárgyalják újra a megállapodást az Egyesült Államok nélkül. Más részes államok, így Malajzia és Vietnam más alternatívákat keresnek, mint például gazdasági integráció erősítését a vámuniót alkotó Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) kereteiben.
A KELER rántotta le. 
