A megszállt területeken tartandó népszavazások végleg becsuknák az ajtót a tárgyalásos rendezés előtt az ukrán elnök szerint, de még ennél is aggasztóbb a helyzet az atomerőműnél. Hétfő reggeli háborús hírek.
Továbbra is kritikus a helyzet Európa legnagyobb atomerőművénél, a zaporizzsjai létesítménynél. A felek egymást vádolják azzal, hogy lőtték az erőművet, a találatok miatt több épület is megsérült. A létesítményt ráadásul az oroszok állítólag alá is aknázták. Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője úgy nyilatkozott, hogy "nagyon aggasztó" a kialakult helyzet, és a környéken folyó harci cselekmények azonnali beszüntetése mellett arra is felszólított, hogy engedjék be a szervezet szakértőit, hogy megvizsgálhassák a károkat. "Nagyon is valós egy nukleáris katasztrófa veszélye, amely Ukrajnában és azon túl is" komoly egészségügyi kockázatot jelentene - nyilatkozta Rafael Mariano Grossi, az ügynökség igazgatója.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az erőműnél történtekre reagálva arra hívta fel a nemzetközi közösséget, hogy újabb, a nukleáris energia területére is kiterjedő szankciókat hozzanak Oroszország ellen, válaszul arra, amit ő "nukleáris terror"-nak nevezett.
Tovább gyülekeznek az orosz csapatok Herszon térségében. Nyugati szakértők szerint hosszú konvojokban csoportosítják át az oroszok katonáikat, tankjaikat és tüzérségi eszközeiket a front keleti szakaszáról a délire. A kérdés, hogy céljuk csupán a régóta várható, és az ukránok által is többször "beígért" ukrán támadás visszaverése, vagy megelőző offenzívára készülődnek a térségben. Mindenesetre az átcsoportosításokkal enyhülhet a nyomás az ukránok keleti állásain, illetve ott is megnyílhat az esély egyes területek visszaszerzésére a megszálló orosz csapatoktól.
Több tucat települést ért orosz tüzérségi támadás az elmúlt órákban a front keleti és déli szakaszán is, Donbaszban pedig ukrán források szerint hat helyen is próbálkoztak előrenyomulással az oroszok, de egyik támadás sem járt területi nyereséggel, az ukrán védelmi vonalak mindenhol kitartottak.
Ukrajna közel 26 ezer lehetsége háborús bűncselekményt vizsgál, amelyet az orosz invázió kezdete óta elkövettek, és 135 személy ellen már vádat is emeltek - mondta el a háborús bűnöket vizsgáló ukrán főügyész. A vádlottak közüll 15-en vannak ukrán őrizetben.
Volodomir Zelenszkij kijelentette, hogy nem lesznek béketárgyalások, ha az oroszok népszavazásokat tartanak az elszakadásról az elfoglalt ukrán területeken. "Ha a megszállók keresztülviszik az álreferendumokat, akkor elzárják magukat a tárgyalások lehetőségétől Ukrajnával és a szabad világgal, amire az orosz félnek valamikor majd nyilvánvalóan szüksége lesz" - hangsúlyozta esti videóüzenetében Zelenszkij.
"Egyre több értesülésünk van arról, hogy a megszállók álreferendumokat akarnak tartani országunk általuk elfoglalt déli részein. Nagyon egyszerű dolgot szeretnék mondani: mindenkit felelősségre fogunk vonni, aki bármilyen módon is segíti a megszállókat ebben az elhatározásukban. Felelni fognak Ukrajna előtt" - jelentette ki az ukrán elnök.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A hétfő esti Magyar Közlönyből derült ki, hogy a kormány megemelte a stratégiai üzemanyagkészletekből felszabadított benzin és gázolaj értékesítési árát.
Májusban óriási meglepetésre a várt enyhe gyorsulás helyett 1,8 százalékra lassult az éves alapú áremelkedési ütem Magyarországon. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a csökkenő inflációt, az erős forintot és a valószínűleg csak fokozatosan kivezetendő árstopokat látva február után júniusban is mérsékelheti az alapkamatot.
Májusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket, havi szinten pedig stagnáltak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idei első, Magyarország szuverén államadósság-besorolását érintő hitelminősítői kör leminősítés nélkül lezárult. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint a leminősítés elkerülése valójában időnyerést jelent. A GKI azt vizsgálta meg, hogy a következő 3-4 hónapban mit kell a kormánynak teljesítenie ahhoz, hogy a november végi, december eleji minősítői kör se hozzon rossz hírt.
Az elnök kijelentése messzire vezethet.
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
