A megszállt területeken tartandó népszavazások végleg becsuknák az ajtót a tárgyalásos rendezés előtt az ukrán elnök szerint, de még ennél is aggasztóbb a helyzet az atomerőműnél. Hétfő reggeli háborús hírek.
Továbbra is kritikus a helyzet Európa legnagyobb atomerőművénél, a zaporizzsjai létesítménynél. A felek egymást vádolják azzal, hogy lőtték az erőművet, a találatok miatt több épület is megsérült. A létesítményt ráadásul az oroszok állítólag alá is aknázták. Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője úgy nyilatkozott, hogy "nagyon aggasztó" a kialakult helyzet, és a környéken folyó harci cselekmények azonnali beszüntetése mellett arra is felszólított, hogy engedjék be a szervezet szakértőit, hogy megvizsgálhassák a károkat. "Nagyon is valós egy nukleáris katasztrófa veszélye, amely Ukrajnában és azon túl is" komoly egészségügyi kockázatot jelentene - nyilatkozta Rafael Mariano Grossi, az ügynökség igazgatója.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az erőműnél történtekre reagálva arra hívta fel a nemzetközi közösséget, hogy újabb, a nukleáris energia területére is kiterjedő szankciókat hozzanak Oroszország ellen, válaszul arra, amit ő "nukleáris terror"-nak nevezett.
Tovább gyülekeznek az orosz csapatok Herszon térségében. Nyugati szakértők szerint hosszú konvojokban csoportosítják át az oroszok katonáikat, tankjaikat és tüzérségi eszközeiket a front keleti szakaszáról a délire. A kérdés, hogy céljuk csupán a régóta várható, és az ukránok által is többször "beígért" ukrán támadás visszaverése, vagy megelőző offenzívára készülődnek a térségben. Mindenesetre az átcsoportosításokkal enyhülhet a nyomás az ukránok keleti állásain, illetve ott is megnyílhat az esély egyes területek visszaszerzésére a megszálló orosz csapatoktól.
Több tucat települést ért orosz tüzérségi támadás az elmúlt órákban a front keleti és déli szakaszán is, Donbaszban pedig ukrán források szerint hat helyen is próbálkoztak előrenyomulással az oroszok, de egyik támadás sem járt területi nyereséggel, az ukrán védelmi vonalak mindenhol kitartottak.
Ukrajna közel 26 ezer lehetsége háborús bűncselekményt vizsgál, amelyet az orosz invázió kezdete óta elkövettek, és 135 személy ellen már vádat is emeltek - mondta el a háborús bűnöket vizsgáló ukrán főügyész. A vádlottak közüll 15-en vannak ukrán őrizetben.
Volodomir Zelenszkij kijelentette, hogy nem lesznek béketárgyalások, ha az oroszok népszavazásokat tartanak az elszakadásról az elfoglalt ukrán területeken. "Ha a megszállók keresztülviszik az álreferendumokat, akkor elzárják magukat a tárgyalások lehetőségétől Ukrajnával és a szabad világgal, amire az orosz félnek valamikor majd nyilvánvalóan szüksége lesz" - hangsúlyozta esti videóüzenetében Zelenszkij.
"Egyre több értesülésünk van arról, hogy a megszállók álreferendumokat akarnak tartani országunk általuk elfoglalt déli részein. Nagyon egyszerű dolgot szeretnék mondani: mindenkit felelősségre fogunk vonni, aki bármilyen módon is segíti a megszállókat ebben az elhatározásukban. Felelni fognak Ukrajna előtt" - jelentette ki az ukrán elnök.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A második negyedévben az állampapír piacot kimagasló aukciós kereslet és jelentősen csökkenő hozamok jellemezték. Mindezek eredményeképp az első félév végére az időarányos mértéket meghaladó volumenben teljesült az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) erre az évre vonatkozó finanszírozási terve.
Bár még mindig a záhonyi vasúti csomópont jelenti a legfontosabb kaput az ukrán gabona számára a nyugat-európai piacok irányába, Magyarország valójában egyre kevesebb gazdasági hasznot tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalomból. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az ügyben levelet írt a kormánynak.
1999 óta csak háromszor mért magasabb eredményszemléletű (vagyis ESA-módszertan szerinti) költségvetési hiányt az első negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint idén januártól márciusig. Az egész éves előrejelzéseket jelentős bizonytalanság övezi, az elemzők a Kármán András vezette Pénzügyminisztérium pótköltségvetésére várnak. Eközben a piac már inkább a 2027-es és a még hosszabb távú, az euró bevezetése szempontjából is kulcsfontosságú tervekre kíváncsi.
A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által bejelentett tervek szerint a magyarországi szélerőművi kapacitás 2030 végére több mint 90 százalékkal, a jelenlegi 330 megawattról (MW) 4330 megawattra emelkedhet. Ez gyorsabb fejlődési ütem lenne, mint a Közép- és Kelet Európában éllovasnak számító lengyeleké.
Az előzetes adatok szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9,0 százaléka volt a kormányzati szektor 2026. I. negyedéves hiánya. Az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb a deficit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette a 2026 első negyedévére vonatkozó teljes körű pénzügyi számlák jelentését. A hivatalos adatsorok megerősítik, hogy a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona újabb történelmi rekordot döntött: az év első három hónapjában a friss megtakarítások piacán masszív tőkeáramlás indult meg az öngondoskodás, a befektetési alapok és a külföldi eszközök irányába.
Így alakult az euró, a dollár és a svájci frank árfolyama. 
