A megszállt területeken tartandó népszavazások végleg becsuknák az ajtót a tárgyalásos rendezés előtt az ukrán elnök szerint, de még ennél is aggasztóbb a helyzet az atomerőműnél. Hétfő reggeli háborús hírek.
Továbbra is kritikus a helyzet Európa legnagyobb atomerőművénél, a zaporizzsjai létesítménynél. A felek egymást vádolják azzal, hogy lőtték az erőművet, a találatok miatt több épület is megsérült. A létesítményt ráadásul az oroszok állítólag alá is aknázták. Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője úgy nyilatkozott, hogy "nagyon aggasztó" a kialakult helyzet, és a környéken folyó harci cselekmények azonnali beszüntetése mellett arra is felszólított, hogy engedjék be a szervezet szakértőit, hogy megvizsgálhassák a károkat. "Nagyon is valós egy nukleáris katasztrófa veszélye, amely Ukrajnában és azon túl is" komoly egészségügyi kockázatot jelentene - nyilatkozta Rafael Mariano Grossi, az ügynökség igazgatója.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az erőműnél történtekre reagálva arra hívta fel a nemzetközi közösséget, hogy újabb, a nukleáris energia területére is kiterjedő szankciókat hozzanak Oroszország ellen, válaszul arra, amit ő "nukleáris terror"-nak nevezett.
Tovább gyülekeznek az orosz csapatok Herszon térségében. Nyugati szakértők szerint hosszú konvojokban csoportosítják át az oroszok katonáikat, tankjaikat és tüzérségi eszközeiket a front keleti szakaszáról a délire. A kérdés, hogy céljuk csupán a régóta várható, és az ukránok által is többször "beígért" ukrán támadás visszaverése, vagy megelőző offenzívára készülődnek a térségben. Mindenesetre az átcsoportosításokkal enyhülhet a nyomás az ukránok keleti állásain, illetve ott is megnyílhat az esély egyes területek visszaszerzésére a megszálló orosz csapatoktól.
Több tucat települést ért orosz tüzérségi támadás az elmúlt órákban a front keleti és déli szakaszán is, Donbaszban pedig ukrán források szerint hat helyen is próbálkoztak előrenyomulással az oroszok, de egyik támadás sem járt területi nyereséggel, az ukrán védelmi vonalak mindenhol kitartottak.
Ukrajna közel 26 ezer lehetsége háborús bűncselekményt vizsgál, amelyet az orosz invázió kezdete óta elkövettek, és 135 személy ellen már vádat is emeltek - mondta el a háborús bűnöket vizsgáló ukrán főügyész. A vádlottak közüll 15-en vannak ukrán őrizetben.
Volodomir Zelenszkij kijelentette, hogy nem lesznek béketárgyalások, ha az oroszok népszavazásokat tartanak az elszakadásról az elfoglalt ukrán területeken. "Ha a megszállók keresztülviszik az álreferendumokat, akkor elzárják magukat a tárgyalások lehetőségétől Ukrajnával és a szabad világgal, amire az orosz félnek valamikor majd nyilvánvalóan szüksége lesz" - hangsúlyozta esti videóüzenetében Zelenszkij.
"Egyre több értesülésünk van arról, hogy a megszállók álreferendumokat akarnak tartani országunk általuk elfoglalt déli részein. Nagyon egyszerű dolgot szeretnék mondani: mindenkit felelősségre fogunk vonni, aki bármilyen módon is segíti a megszállókat ebben az elhatározásukban. Felelni fognak Ukrajna előtt" - jelentette ki az ukrán elnök.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
