A megszállt területeken tartandó népszavazások végleg becsuknák az ajtót a tárgyalásos rendezés előtt az ukrán elnök szerint, de még ennél is aggasztóbb a helyzet az atomerőműnél. Hétfő reggeli háborús hírek.
Továbbra is kritikus a helyzet Európa legnagyobb atomerőművénél, a zaporizzsjai létesítménynél. A felek egymást vádolják azzal, hogy lőtték az erőművet, a találatok miatt több épület is megsérült. A létesítményt ráadásul az oroszok állítólag alá is aknázták. Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője úgy nyilatkozott, hogy "nagyon aggasztó" a kialakult helyzet, és a környéken folyó harci cselekmények azonnali beszüntetése mellett arra is felszólított, hogy engedjék be a szervezet szakértőit, hogy megvizsgálhassák a károkat. "Nagyon is valós egy nukleáris katasztrófa veszélye, amely Ukrajnában és azon túl is" komoly egészségügyi kockázatot jelentene - nyilatkozta Rafael Mariano Grossi, az ügynökség igazgatója.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az erőműnél történtekre reagálva arra hívta fel a nemzetközi közösséget, hogy újabb, a nukleáris energia területére is kiterjedő szankciókat hozzanak Oroszország ellen, válaszul arra, amit ő "nukleáris terror"-nak nevezett.
Tovább gyülekeznek az orosz csapatok Herszon térségében. Nyugati szakértők szerint hosszú konvojokban csoportosítják át az oroszok katonáikat, tankjaikat és tüzérségi eszközeiket a front keleti szakaszáról a délire. A kérdés, hogy céljuk csupán a régóta várható, és az ukránok által is többször "beígért" ukrán támadás visszaverése, vagy megelőző offenzívára készülődnek a térségben. Mindenesetre az átcsoportosításokkal enyhülhet a nyomás az ukránok keleti állásain, illetve ott is megnyílhat az esély egyes területek visszaszerzésére a megszálló orosz csapatoktól.
Több tucat települést ért orosz tüzérségi támadás az elmúlt órákban a front keleti és déli szakaszán is, Donbaszban pedig ukrán források szerint hat helyen is próbálkoztak előrenyomulással az oroszok, de egyik támadás sem járt területi nyereséggel, az ukrán védelmi vonalak mindenhol kitartottak.
Ukrajna közel 26 ezer lehetsége háborús bűncselekményt vizsgál, amelyet az orosz invázió kezdete óta elkövettek, és 135 személy ellen már vádat is emeltek - mondta el a háborús bűnöket vizsgáló ukrán főügyész. A vádlottak közüll 15-en vannak ukrán őrizetben.
Volodomir Zelenszkij kijelentette, hogy nem lesznek béketárgyalások, ha az oroszok népszavazásokat tartanak az elszakadásról az elfoglalt ukrán területeken. "Ha a megszállók keresztülviszik az álreferendumokat, akkor elzárják magukat a tárgyalások lehetőségétől Ukrajnával és a szabad világgal, amire az orosz félnek valamikor majd nyilvánvalóan szüksége lesz" - hangsúlyozta esti videóüzenetében Zelenszkij.
"Egyre több értesülésünk van arról, hogy a megszállók álreferendumokat akarnak tartani országunk általuk elfoglalt déli részein. Nagyon egyszerű dolgot szeretnék mondani: mindenkit felelősségre fogunk vonni, aki bármilyen módon is segíti a megszállókat ebben az elhatározásukban. Felelni fognak Ukrajna előtt" - jelentette ki az ukrán elnök.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.