Végre egy mutató, amelynél nem vagyunk lemaradóban a lengyelektől

A londoni City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői pénteken ismertetett féléves átfogó helyzetértékelésükben közölték, hogy a cég által vizsgált 28 feltörekvő gazdaság átlagos kockázatjelzője (Capital Economics Risks Indicator, CERI) jelenleg 4,3. A több összetevőből kidolgozott mutató nullától 10-ig terjedő skálán méri a válságkockázatot. A szakemberek elemzésükben hangsúlyozzák, hogy az utóbbi évtizedekben egyetlen olyan felzárkózó gazdaság sem élt át pénzügyi válságot, amelynek CERI-indexe 5,0 alatt volt, és az új felmérésbe bevont gazdaságok zömében e szint alatt jár a mutató.

18 hónapra igen, 10 hónapra nem jó

A részvény- és devizapiaci reálárfolyamok ingadozása, a magánszektor hitelellátása, a külkereskedelmi egyenleg és a rövid lejáratú külső adósságállomány figyelembevételével összeállított CERI-index az összes nagy felzárkózó térségben, de különösen a feltörekvő európai gazdaságokban csökkent az elmúlt 18 hónapban - írják.  A három közép-európai EU-gazdaság, Magyarország, Csehország és Lengyelország CERI-indexe egyaránt 2,7. Románia kockázati mutatója ugyanakkor 4,0, Bulgáriáé pedig éppen 5,0 a Capital Economics listáján – tudósított az MTI.

Ám a dolog szépséghibája, hogy az utóbbi hónapokban már az egész térség helyzete romlott, ugyanis tavaly decemberben ezt írtuk a mutatóról: „Magyarország és Csehország esetében nem éri el a 2-es értéket, Románia és Lengyelország mutatója pedig éppen a 2-es szinten áll.”

Fél év alatt is romlott

Március végén pedig a NAPI Gazdaság ezt írta: „Magyarország, Csehország és Lengyelország kockázati mutatója egyaránt 1,7, vagyis a globális felzárkózó térségi átlagtól is messze elmarad. Románia és Bulgária CERI-indexe valamivel magasabb, de szintén elmarad az átlagtól: 2,7, illetve 3,3.”

A friss számokra visszatérve, a vizsgált mezőnyön belül Venezuelában a legnagyobb a pénzügyi válság kockázata: itt a CERI-mutató jelenleg 9,7. A Capital Economics londoni elemzői szerint "szoros figyelmet" igényel még Thaiföld (7,7) és Dél-Afrika (5,3) is.

(Lengyelek és magyarok, ábra: Wikipedia, 17. századi rajz)

Az egyes részindexek közül a magánszektorba kiáramló hitelmennyiség mutatója Kína esetében 10-es, vagyis a legnagyobb kockázatot jelzi az egész csoporton belül ezen a területen.  A kínai belső hitelkockázatra - különösen az "árnyékbanki" tevékenység rizikóira - más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.

Nagy zűr lehet Kínában

A Moody's Investors Service hitelminősítő Londonban ismertetett új tanulmánya szerint a kínai hatóságok minden erőfeszítése ellenére az árnyékbankok - vagyis a szabályozott kínai bankszektoron kívüli pénzügyi szolgáltatók - által terjesztett hiteltermékek mennyisége még mindig gyorsabban növesztik, mint Kína nominális hazai összterméke (GDP). A Moody's becslése szerint az árnyékbanki szektor eszközállománya 2013 végén megközelítette a 38 ezer milliárd jüant, ami az éves kínai GDP-érték 66 százaléka. Egy évvel korábban ez az arány még csak 52 százalék volt - áll a hitelminősítő elemzésében.