A Kínai Banki Szabályozó Bizottság, vagyis a CBRC szerint a tartományok finanszírozási platformjai által felvett hitelek értéke jelenleg 9,3 ezer milliárd jüant (344 ezer milliárd forint) tesz ki. A szervezet elnöke úgy véli: a hitelállomány kezelése a növekedés ellenére is keretek közt tartható, az nem jelent komoly kockázatot a kínai pénzügyi rendszerre. A CBRC ugyanakkor fel fogja szólítani a helyi kormányzatok finanszírozási platformjait, hogy a gazdasági növekedést szem előtt tartva, és azzal párhuzamosan csökkentsék a hitelfelvételből származó kockázatokat.
A kínai tartományok magas hitelállománya jelentette veszélyeket illetően megoszlanak a vélemények az országban. Annak pontos értékét - és így az ezzel járó kockázatokat - például nem lehet tudni, arról csak becslések léteznek, a statisztikákban szereplő platformok melletti, nem hivatalos finanszírozási források több ezer milliárd jüannal emelhetik meg a hivatalos értéket - ismerték el az adatok pontatlanságát korábban a Bank of China közgazdászai is.
A sok adósságnak hosszútávú veszélyei vannak
A hitelállomány puszta nagyságán kívül a tartományok gyengülő visszafizetési képessége is aggodalmakat okoz, a gazdasági növekedés lassulását és a kínai ingatlanpiac lehűlését ugyanis ezek költségvetése is nagymértékben megszenvedi. A teljes hitelállományon belül a nem teljesítő hitelek arányát 10-12 százalékra teszik a becslések, a pesszimistábbak szerint ugyanakkor az akár a 20-30 százalékot is elérheti. A szabályozó hatóság és a kínai pénzügyminisztérium ugyanakkor újra és újra megerősíti: a hitelállomány jelentette kockázatok fenntarthatók, azok nem jelentenek veszélyt a gazdaság egészére.
A CBRC legutóbb február végén szigorított a tartományok hitelfelvételét illető szabályozásokon, előírva többek közt, hogy a helyi kormányzatok finanszírozási platformjai kizárólag valós és igazolhatóan meglévő fedezettel rendelkező hiteleket vehetnek fel, és kizárólag olyan projektek külső finanszírozása megengedett, amelyek biztosan megtérülnek.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
