A Kínai Banki Szabályozó Bizottság, vagyis a CBRC szerint a tartományok finanszírozási platformjai által felvett hitelek értéke jelenleg 9,3 ezer milliárd jüant (344 ezer milliárd forint) tesz ki. A szervezet elnöke úgy véli: a hitelállomány kezelése a növekedés ellenére is keretek közt tartható, az nem jelent komoly kockázatot a kínai pénzügyi rendszerre. A CBRC ugyanakkor fel fogja szólítani a helyi kormányzatok finanszírozási platformjait, hogy a gazdasági növekedést szem előtt tartva, és azzal párhuzamosan csökkentsék a hitelfelvételből származó kockázatokat.
A kínai tartományok magas hitelállománya jelentette veszélyeket illetően megoszlanak a vélemények az országban. Annak pontos értékét - és így az ezzel járó kockázatokat - például nem lehet tudni, arról csak becslések léteznek, a statisztikákban szereplő platformok melletti, nem hivatalos finanszírozási források több ezer milliárd jüannal emelhetik meg a hivatalos értéket - ismerték el az adatok pontatlanságát korábban a Bank of China közgazdászai is.
A sok adósságnak hosszútávú veszélyei vannak
A hitelállomány puszta nagyságán kívül a tartományok gyengülő visszafizetési képessége is aggodalmakat okoz, a gazdasági növekedés lassulását és a kínai ingatlanpiac lehűlését ugyanis ezek költségvetése is nagymértékben megszenvedi. A teljes hitelállományon belül a nem teljesítő hitelek arányát 10-12 százalékra teszik a becslések, a pesszimistábbak szerint ugyanakkor az akár a 20-30 százalékot is elérheti. A szabályozó hatóság és a kínai pénzügyminisztérium ugyanakkor újra és újra megerősíti: a hitelállomány jelentette kockázatok fenntarthatók, azok nem jelentenek veszélyt a gazdaság egészére.
A CBRC legutóbb február végén szigorított a tartományok hitelfelvételét illető szabályozásokon, előírva többek közt, hogy a helyi kormányzatok finanszírozási platformjai kizárólag valós és igazolhatóan meglévő fedezettel rendelkező hiteleket vehetnek fel, és kizárólag olyan projektek külső finanszírozása megengedett, amelyek biztosan megtérülnek.
Az INA horvát olajipari vállalat pénteki közgyűlése 168 millió euró osztalék kifizetéséről döntött, ami részvényenként 16,80 eurót jelent. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
