A hazai sajtó ingerküszöbét nem érte el az a hadgyakorlat, amelyet a Pentagon a hét eleje óta tart a második legnagyobb amerikai városban, a négymillió lakosú Los Angeles-ben. A nagyvárosi hadviselést természetes körülmények között gyakorló hadsereg nem tájékoztatta előzetesen széles körben a lakosságot, így több ezer ember esett pánikba a hirtelen lövöldözéstől és az alacsonyan elhúzó katonai helikopterektől. A helikopterek mellett a légierő bevetette a P-8 Poseidon felderítő gépet is, amelyet eredetileg ellenséges tengeralattjárók felderítésére fejlesztettek ki és dugig van töltve elektronikus megfigyelő berendezésekkel.
Érdekes időzítés
Washington 2002-ben hozta létre az úgynevezett Északi Parancsnokságot (US Northern Command), amely felhatalmazást kapott a hadsereg belföldi bevetésére a „nem-katonai hatóságok”-nak nyújtott segítség keretében rendkívüli állapot bevezetése esetén. Valóban, Trump elnök az elmúlt hetekben többször fenyegetőzött azzal, hogy rendkívüli állapotot vezet be, ha a kongresszus nem biztosítja a pénzügyi forrásokat a Mexikótól elválasztó falhoz. Az elnök már eddig is több ezer katonát vezényelt a déli határra.
De joggal feltételezhetjük, hogy a nagyvárosi hadviselést modellező hadgyakorlatnak egyéb motivációi is lehetnek. Különösen most, amikor a teljes amerikai politikai vezetés hangsúlyozza a venezuelai kormány leváltásának szükségességét, amelynek során a katonai opciót sem zárja ki.
Nagyvárosi harc Latin-Amerikában
Ez annak a fényében is felettébb érdekes, hogy tavaly tavasszal az egyik vezető amerikai katonai akadémia (US Army War College) stratégiai tanulmányok intézete egy tanulmányban felhívta a figyelmet Kína és Oroszország latin-amerikai térnyerésére, amely hátrányosan befolyásolja az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket. A szerző külön kiemeli a latin-amerikai nagyvárosok jelentőségét, hiszen az amerikai hadsereg ott is harcokba bonyolódhat a közeljövőben. Márpedig a tanulmány szerint „a nagyvárosok jelentik a 21. század konfliktusainak új arénáját”.
|
| Káncz Csaba |
Az amerikai vezető hatalmi körök idegességéről árulkodik mindenesetre a New York Times szerdai szerkesztőségi állásfoglalása. A cikk szerint: „Részben mivel a Trump kormányzat teljes vállszélességgel állt be a venezuelai rezsimváltás mögé, a válság egy veszélyes globális hatalmi harccá fajult. Márpedig a venéz polgároknak ez igazán nem hiányzik.” Caracas szoros kínai és orosz politikai kapcsolataira utalva a szerkesztőségi cikk tárgyalásokat szorgalmaz Maduro és Guaidó között.
De ilyen tárgyalások nem folynak Caracas-ban, a Fehér Ház türelme pedig minden bizonnyal véges. Különösen, mivel Trump már 2017-ben „katonai opcióról” értekezett Venezuela kapcsán és a színfalak mögött tanácsadóival megvitatta a rezsimváltás lehetőségét is. Az amerikai erők dél-amerikai parancsnoka, Craig Faller admirális mindenesetre az elmúlt órákban hangsúlyozta, hogy csapatai készek megvédeni az amerikai diplomáciai létesítményeket és a személyzetet Venezuelában.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 2,44 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
