Hszi Csin-ping kínai elnök (MTI/EPA/Vu Hong)

Hszi Csin-ping kínai elnök a gazdasági reformok megkezdésének 40. évfordulója alkalmából tartott beszédet egy konferencián. Kijelentette, hogy haladni kell a Párt által kijelölt úton és senki más „nem diktálhat” - ezzel határozottan üzenve Washingtonnak. Hszi nem rejtette véka alá, hogy Kína „elképzelhetetlen nehézségekkel” nézhet majd szembe - ezzel jelezve a hallgatóságnak, hogy rosszabb idők jönnek.  A viszonylag negatív hangvételű beszédet követően az eddig enyhén emelkedő kínai részvénypiacok esésbe váltottak át.

A magyar példa

Összességében Kína óriási sikerekről számolhat be közelmúltjából, hiszen az elmúlt 40 évben átlagosan évi 9.5 százalékkal nőtt a gazdaság, 700 millió embert emelve ki a szegénységből. A korábbi agrárországból mára a világ második gazdasági hatalma lett (11 ezermilliárd dolláros GDP), amely a világ legnagyobb deviza tartalékával (3.12 ezermilliárd dollár) rendelkezik.

Méltatlanul került feledésre a hazai gazdaságtörténetben, hogy az 1960-as években Magyarországon olyan vegyes gazdaságon alapuló rendszert dolgoztak ki a mezőgazdaságban, amely 1978-ban Teng Hsziao-ping elnök reformjait alapozta meg Kínában. A vegyes tulajdon a mezőgazdaságban azt jelentette, hogy a szántóföldek nagy részét kollektivizálták ugyan, de a parasztok számára egy hektár föld megmaradt, és az állatállomány 40 százalékát sem kellett bevinni a közösbe.

Az elnök számára ugyanakkor rendkívül kellemetlen időpontban jött ez a kiemelt évforduló. A novemberi kiskereskedelmi eladási adatok gyászosra sikerültek, 2003 májusa óta a legrosszabb eredményt produkálva. Valóban, a vezető hivatalnokok és a kommunista funkcionáriusok már hetek óta kármentő üzemmódba álltak át. Ennek keretében adócsökkentési lépéseket, új hitelezési csomagokat és infrastruktúrális projekteket jelentettek be Pekingben, csakhogy a gazdaság növekedési üteme ne bukjon 6.0 százalék alá. De a lassulást már szerte Ázsiában érzik, beleértve a japán autógyártókat, a dél-koreai hajóépítőket, a tajvani chipgyártókat, az indonéz fakitermelőket és az ausztrál bányavállalatokat.

Fakuló koronaékszerek

Hszi elnök azért sincsen könnyű helyzetben, mert a ’koronaékszernek’ tekinthető mega-projektek bel- és külföldön is vitatottá váltak. Egyrészt a globális infrastruktúrális, úgynevezett Új Selyemút (BRI) gigaprojektjét nem támogatja egy emberként a lakosság, hiszen eközben belföldön is számos megoldatlan probléma maradt, mint például az egészségügy helyzete, vagy az idősek ellátása. Pedig a giga-projekt amúgy sincsen jó bőrben és idén az első fél évben a BRI-be irányuló befektetések 15 százalékkal zuhantak vissza az előző év azonos időszakához képest, miközben Peking energiáit az amerikai kereskedelmi konfliktus és az emelkedő amerikai jegybanki kamatok kötik le.

Eközben a ’Made in China 2025’ nevű technológiai fejesztési program Washington célkeresztjébe került. Peking csak az utolsó pillanatban kapcsolt és a kínai kommunista vezetés június közepén minden belföldi lapban betiltotta a ’Made in China 2025’ stratégiának még az említését is. De ez túl késő volt, Trump számára a program addigra egy vörös posztó lett, egy olyan államilag támogatott technológia-fejlesztő és hírszerző stratégia, amelynek keretében Kína a mesterséges intelligencia, a robotika és gén-manipuláció terén átvenné a globális vezetést – márpedig ezt minden eszközzel meg kell akadályozni.

Káncz Csaba jegyzete