2017-őszén, amikor Katalónia Spanyolország által nem engedélyezett népszavazást tartott a függetlenségről, a spanyol kormány érthető módon fellépett azért, hogy az elszakadás ne sikerüljön, hisz ritka, hogy egy ország önként elengedi egy függetlenségre vágyó nemzeti kisebbségét. A népszavazás eredményét érvénytelennek nyilvánították, a katalán parlamentet feloszlatták, és az autonómia átmeneti megszüntetésével közvetlenül átvették a hatalmat az új katalán parlament megválasztásáig.
Megtorlás
Eddig talán még rendben is van a dolog, de ezen a ponton elvetették a sulykot: olyan megtorlásba kezdtek, ami leginkább a Haynau-félére emlékeztetett az 1848-49-es magyarországi szabadságharc leverése után. Vértanúk ugyan nincsenek, de letartóztatási parancsot adtak ki a katalán elnök és egész kormánya ellen, az elnök kénytelen volt az Európai Unió országaiban menedéket keresni, és végül a németek biztosították neki a védelmet: ott maradhat, nem adják ki Spanyolországnak, ők is ellenzik a brutális megtorlást.
A többi volt miniszter azonban börtönbüntetésre számíthat, így ahelyett, hogy igyekeztek volna a spanyolok a mielőbbi megbékélést előmozdítani, ezzel inkább feltüzelték a katalánokat, akik most ott vágnak vissza, ahol tudnak. Most erre remek lehetőség adódik: a spanyol parlamentben a két függetlenséget támogató katalán párt kilátásba helyezte, hogy módosító indítványokkal fogják lehetetlené tenni a 2019-es költségvetés elfogadását (amely nem a naptári évhez igazodik, ezért szavaznak most róla). Ha ezt az ellenzék többi pártja is megszavazza, a kisebbségben kormányzó szocialisták számára nem marad más lehetőség, mint előrehozott választásokat kiírni.
Koholt perek, 1849-es vádak
A katalánok így most feltételeket szabhatnak támogatásukhoz: alapvetően a katalán kérdés újratárgyalását, amelyben elvileg nincs szó a teljes függetlenségről, sokkal inkább a letartóztatott politikusok szabadon engedéséről. Február 12-ig lehet visszavonni a módosító indítványokat, és érdekes módon ugyanezen a napon lesz a katalán szeparatista vezetők perében a döntő tárgyalás.
A főügyész 25 évig terjedő szabadságvesztést kér lázadás vádjával, ami most, egy 21. századi demokráciában különösen rosszul mutat. A megtorlások, politikai indíttatású perek, volt vezetők bebörtönzése mostanában leginkább a volt Jugoszlávia hányattatott sorsú utódállamaiban divat, Spanyolországban ezt csak akkor lehetne megérteni, ha máshogy nem tudják megakadályozni a katalán kilépést, de erről szó sincs (az a kérdés persze messzire vezet, hogy mely népnek van joga a függetlenségre, melyiknek nincs).
Megbékélés, kapituláció, vagy kormánybuktatás?
A megoldás egyszerű lenne: a monstre perből kihátrálna az állam, nem hergelnék a katalánokat, sőt, még volt elnöküket is békén hagynák, és hazatérhetne. Cserébe a katalánok lehetővé tennék, hogy meglegyen a költségvetés és hatalmon maradhasson a jelenlegi kormány. Persze nem zárható ki, hogy a katalán pártok visszakoznak az utolsó pillanatban a költségvetést illetően, de ezt a per miatt feldühített népük előtt nehéz lenne megindokolni.
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
