Telefonon beszélt hétfőn Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kaisz Szaíd tunéziai elnökkel, akivel tudatta, hogy az Egyesült Államok a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását várja el.
Blinken arra kérte a tunéziai elnököt, hogy tartsa fenn a párbeszédet minden politikai szereplővel és a "tunéziai néppel". Az amerikai külügyminiszter az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Tunéziát mind a koronavírus-járvány elleni küzdelem, mind a gazdaság fejlesztése terén. Ez a két kérdés játszott kulcsszerepet abban, hogy vasárnap erőszakba torkolló tiltakozások voltak szerte az országban, ahol a kormány távozását és új választások kiírását követelték a tiltakozók. Szaíd vasárnap éjjel bejelentette, hogy leváltja a kormányfőt és felfüggeszti a parlament működését.
Blinken telefonhívása előtt az amerikai külügyminisztérium közleményben szólította fel a tunéziai vezetést, hogy ne rombolja le az ország fiatal demokratikus fejlődését. Különösen aggasztónak nevezték a média helyzetét, miután Tunisz indoklás és jogalap nélkül bezáratta a katari arab hírcsatorna, az al-Jazeera helyi irodáját.
2011-ben Tunéziában kezdődött az arab világon végigsöprő, arab tavasznak nevezett tüntetéshullám, amelynek során több országban felkelések kezdődtek a hatalmon lévő autoriter rezsimek ellen. Tunéziában a megmozdulások révén sikerült elmozdítani hivatalából az országot több mint 20 éven át irányító Zejn el-Abidin ben Alit, és megváltoztatni a tekintélyelvű rendszert, ám a rendszerváltás a jólétet nem hozta el, ami miatt sokan továbbra is elégedetlenek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,47 pontos nyitás után tovább csökkent csütörtökön kora délutánig. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
