Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint a növekedéshez három dolog kell: fizikai tőkefelhalmozás, technológiai fejlődés és népességbővülés. Adódik a kérdés: hogy jön ide a bankrendszer? Mindehhez a pénzügyi szektor hozzá tud járulni a vállalatfinanszírozáson, a szelekción (csak az arra képes cégek kapnak hitelt) és a lakáshitelezésen (lakossági szegmens, vagyis van, hol fogyasztani) keresztül.
Mi lehet a gond?
A beruházási ráta épphogy az amortizációt fedezi Magyarországon, ez régiós összehasonlításban is alacsonynak számít - ami nem is véletlen. A vállalati jövedelemtermelő képesség Magyarországon ugyanis megfeleződött, ez amúgy nemcsak a beruházásokat, de a hitelezhetőséget is visszavetette, márpedig egyértelmű, hogy hitel nélkül nincs bővülés. Ijesztő, de Magyarország már a régiós versenytársaktól is kezd lemaradni, a magyar gazdasági növekedésre 2010-ben adott középtávú előrejelezések érdemben romlottak ugyanis. 3 milliárd eurónyi beruházás hiányzik Magyarországon a versenytársakhoz képest - mondta Wolf.
Leszakadunk a régiótól
2010-ben az OTP elemzői azt mondták, hogy a magyar növekedés követni fogja a régiós átlagot, ma már azt mondják, a régió lehagy minket - ugyan a 2%-os bővülést elérjük, de versenytársainkra 3-4%-os bővülést prognosztizálnak.
A gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága az első számú problémája a német nyelvű befektetők körében, a jogbiztonság is nagy probléma, ma már a tőkevonzó-képesség tekintetében a korábbi 3. helyről a 10.-re estünk vissza a német-magyar kamara felmérése szerint.
Nyugat-Európában a 300-400%-a a bankszektor a GDP-nek, ez a szint jóval kisebb Kelet-Európában, a hitelkihelyezés növekedése nélkül a gazdaság bővülése sehol sem elképzelhető (a túlzott kihelyezés lufihoz vezet, a bankmentés ára pedig tetemes - lásd a spanyol és ír példát).
A cechet a külföldi tulajdonosok állták "szerencsére"
Kelet-Európában a válságig emelkedett a hitelezés, itt kicsit meredekebb volt a felívelés, mint "nyugaton". Magyarországon a bankszektor konszolidálására 3 milliárd eurót költöttek a külföldi tulajdonosok - "milyen szerencse, hogy ezt ők tették meg", mondta Wolf. Szlovénia a GDP 2 százalékát költötte a konszolidációra, nem is állt még helyre a hitelezés. A banki növekedési probléma pár országban ugyan még gond, de a régióban nagyjából helyre állt.
Magyarországon a hitelezés akadozása erősíti a gazdaság prociklikus jellegét. Jó időben 28-30 milliárd forint lakáshitelt adtak ki havonta, most 7 milliárdot, de az OTP ezzel képes volt növelni a piaci részesedését - emlékeztetett rá Wolf, a hitelezés nemcsak a vállalati, hanem a lakosság szegmensben is erősen visszaesett.
Hitelprogram: biztató, de....
Wolf szerint a legoptimistább esetben a hitelprogramnak köszönhető forintlikviditás a beruházásokban fog lecsapódni (eddig minden harmadik forint ment ilyen célra). Egyelőre a tapasztalatok biztatónak tűnnek, az OTP is lapvetően optimista a programot illetően, de azért látják a fától az erdőt.
"Kérdéses hogy van-e 2000 milliárd forintnyi ügyfélkör, aki prudensen meghitelezhető-e 2,5%-os margin mellett. Ezért alapvető kérdés, hogy az ütemezés és az MNB által előrevetített szakaszolás képes lesz-e kiküszöbölni a volumenből fakadó kockázatokat" - teszi fel a már-már kinzó kérdéseket Wolf.
Az OTP szerint előrehozott beruházásokat finanszíroztak az MNB hitelprogramjából a vállalkozások, hiszen 3 hónap kevés arra, hogy egy új beruházást valaki kitaláljon és a hitelezést is lefuttassa. Szerintük 150 milliárd forint ment valóban új hitelre a programból. A visszaesést a hitelpiacon így csökkentette a program I. szakasza és valóban hozzá tud majd járulni a növekedéshez.
Wolf szerint a program II. szakasza vagy beruházásba vagy megtakarításba csapódhat le, hiszen olcsó forrásról van szó. Az MNB 10 évre "elkötelezte" magát az alacsony kamat mellett, hiszen a forintkamat emelése a program költségeit emelheti a jövőben - hívta fel rá a figyelmet.
Nem lehet egyszerre adóst menteni és gazdaságot élénkíteni
"A kérdés az, hogy a mai magyar vállalati szektor fel tud-e venni 500 milliárd forintot, ki tudja-e ezt hitelezni a magyar bankszektor? Ne feledjük, a hitelezéshez tőke kell, és a magyar bankszektor veszteséges. Ráadásul nem tudjuk, hogy a tervezett adósmentés mekkora terhet ró majd a bankokra" - figyelmeztetett Wolf.
Ha a jelzáloghiteleket 180 forintos árfolyamszinten forintosítanák 8 százalékos megfelelési mutató mellett 4 nagy banknak 131 milliárd forintnyi tőkepótlásra lenne szüksége, 10 százalékos szint mellett viszont már 5 bank 258 milliárdos injekcióra szorulna - számolt be Wolf az OTP kalkulációjáról. Ez hatalmas teher.
Nem lehet elvárni, hogy a bankszektor egyik oldalon kiadjon ekkora hitelállományt, miközben az adósmentés miatt ekkora méretű tőkepótlásra lesz szüksége - mondta az OTP vezérigazgató-helyettese.
Kedvezőtlen a környezet. 
