A száz napja, április 14-én megalakult, Bajnai Gordon vezette kormány két évre 1300 milliárd forintos kiadáscsökkentést lépett meg eddig. Politikai elemzők szerint munkája eredményesebb volt, mint a Gyurcsány-kabineté. Ezt alátámasztani látszik, hogy még a Fidesz is gratulált a kormány teljesítményéhez
Június közepén mondott le Farkas István, a Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának elnöke, a lemondást a miniszterelnök július elsejei hatállyal fogadta el. Az Országgyűlés június 29-én Farkas Ádámot választotta meg új elnöknek. Az ügy előzménye az volt, hogy a parlament gazdasági bizottsága olyan törvényjavaslatokat nyújtott be, amelyek lehetővé tették volna a felügyeleti díjak elvonását és átalakították volna a PSZÁF irányítását. Az előbbi a felügyelet éles tiltakozását váltotta ki, az utóbbi pedig Farkas István lemondásához vezetett.
Hónig Péter közlekedési miniszter július 1-jén jelentette be, hogy Andrási Miklóst, a Grid Zrt. igazgatóját, a Fidesz alapító tagját jelöli a MÁV Zrt. igazgatósága elnökének, későbbiekben elnök-vezérigazgatójának, Antali Károly kabinetfőnököt pedig a közösségi közlekedés átalakításának stratégiájáért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki. A kinevezések oka, hogy a közösségi közlekedést, elsősorban a MÁV-ot át kell alakítani, mert a MÁV és a Volán állami finanszírozása 280 milliárd forintba kerül évente, ám az IMF-fel kötött megállapodás alapján 2010-ben 40 milliárd forintot kell ebből az összegből megtakarítani.
Oszkó Péter pénzügyminiszter július 14- hatállyal, rendkívüli felmondással szüntette meg Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatójának megbízatását. A vagyonkezelő leváltott vezetője cáfolta a általa vezetett szervezetet elmarasztaló állításokat, jogsértőnek tartotta a miniszter által átadott felmondást, és úgy vélte, hogy politikai csatározások áldozata lett. A pénzügyminiszter a döntését egyebek között azzal indokolta, hogy az MNV Zrt. nem megfelelően működött, beszámolói késtek, tartalmuk nem volt megfelelő; illetve, hogy az MNV Zrt. munkáját számos, megalapozott, sok esetben súlyos kritika érte a közigazgatás egyes szereplői, az Állami Számvevőszék és az országgyűlési biztosok részéről. Mivel Tátrai Miklós munkaviszonyát a pénzügyminiszter rendkívüli felmondással szüntette meg, ezért a távozó vezérigazgatót végkielégítés sem illette meg, utódjáról még nem döntöttek.
Július 20-án mondott le a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, Laborc Sándor dandártábornok, a lemondást szeptember 1-jei hatállyal fogadta el Bajnai Gordon miniszterelnök. Laborc utóda Balajti László dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jelenlegi főigazgatója lesz. A főigazgató azzal indokolta döntését, hogy "olyan anomáliákat érzékelt az UD Zrt. ügyében folyó vizsgálat kezelésében a nyomozóhatóság, illetve az ügyészi szervek részéről, amelyek a feljelentés pontjainak nagyobbik részében a nyomozás megszüntetéséhez vezettek, és ez nem teszi számára lehetővé, hogy a jövőben teljes értékű munkát folytasson".
A Fidesz "gratulál" a Bajnai-kormány első száz napjához: az újabb értelmetlen megszorító csomagokhoz, a jelentős gazdasági visszaeséshez és munkanélküliséghez - közölte Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője pénteken az MTI-vel.
Cser-Palkovics András szerint a kabinet választói felhatalmazás nélküli (illegitim) kormányzást folytat, drasztikus áremelések, a nyugdíjak és a fizetések csökkentése, sorozatos adóemelések, ingatlanadó, elárverezett otthonok jellemzik tevékenységét.
Gratulálunk - zárta közleményét Cser-Palkovics András.
Július 22-én jelentették be, hogy szeptember 1-jei hatállyal távozik a Magyar Energia Hivatal (MEH) éléről Horváth J. Ferenc, aki a nyugdíjazását kérte a miniszterelnöktől. Horváth J. Ferenc 2003. november 10. óta töltötte be az elnöki posztot, megbízatása hat évre szólt. A sajtóban megjelent találgatások az elnök távozásával kapcsolatban azt vetették fel, hogy a hivatal módosította korábbi álláspontját a négy áramszolgáltatóra - az Elműre, az ÉMÁSZ-ra, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-re és a DÉMÁSZ-ra - kirótt kötelezettségről. Eszerint az áramszolgáltatóknak fogyasztónként átlagosan 500 forintot vissza kell fizetniük, mert magasabb árrést alkalmaztak. A hivatal áprilisi határozata szerint az összeg 60 százalékát közvetlenül a fogyasztóknak, 40 százalékát pedig a védendő, illetve a szolgáltatásból kikapcsolt kisjövedelmű rászoruló áramfogyasztóknak kellett volna megfizetni. A MEH július közepén megváltoztatta határozatát, eszerint részben a krízisalapba, részben alapítványba kell befizetnie a négy áramszolgáltatónak a mintegy ötmilliárd forintot.
Válságkezelés 100 nap alatt?
| "Bajnai hozzáértő figura, sikerülhet neki" Bajnaitól kapott erőre a forint |
A magát válságkezelőnek nevező kormány száz nappal ezelőtt az ország iránti nemzetközi bizalom visszaszerzését nevezte az egyik legfontosabb feladatának, ehhez áttervezte az idei költségvetést és a jövő évi makropályát is. A Bajnai Gordon vezette kormány 2009-re és 2010-re 1300 milliárd forintos kiadáscsökkentő lépéseket javasolt, ezekről megállapodott a Nemzetközi Valutalappal és az Európai Bizottsággal is. A "fájdalmas" lépések támogatásáról Bajnai Gordon még hivatalba lépése előtt, április elején nyilatkozatot íratott alá az MSZP-s és az SZDSZ-es országgyűlési képviselőkkel.
Bajnai többet tett le az asztalra az első 100 napon, mint Gyurcsány évek alatt?
A Bajnai-kormány eddigi munkája eredményesebb volt, mint a Gyurcsány-kabineté - mondták az MTI-nek nyilatkozó politikai szakértők. Juhász Attila, a Political Capital politológusa és Böszörményi-Nagy Gergely, a Nézőpont Intézet elemzője a kormány száz napját értékelte a távirati irodának.
A rövid távú válságkezelést úgy tudta megcsinálni a kormány, hogy közép és hosszú távon nem rontotta a magyar gazdaság pozícióit, ellentétben például a 2006-os Gyurcsány-csomaggal. Ugyanakkor az erősen kérdéses, hogy az MSZP politikailag profitálhat-e egyáltalán a kormány működéséből - emelte ki Juhász Attila. Böszörményi-Nagy Gergely szerint a Bajnai-kormány helyzete azért különleges, mert nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi számít sikernek és kudarcnak az esetében.
"Valószínűleg a Gyurcsány-kormánynál minden tekintetben jobban teljesít Bajnai Gordon kormánya, azonban ezzel még önmagában nem találta meg a közös hangot a társadalommal, a népszerűségét nem tudta növelni, sőt elutasítottságát sem tudta jelentősen csökkenteni" - hangsúlyozta az elemző.
Társadalmi támogatottságban például nem sikerült meghaladnia a Gyurcsány-kormány támogatottságát ennek a kabinetnek. Gyurcsány Ferenc kormányához képest azonban egy sokkal aktívabb és eredményesebb törvényalkotói munkát végzett eddig. Kommunikációjában is nyíltabb és aktívabb válságkezelés végez az elődjéhez képest - tette hozzá. A kormány az áprilisi programjában 135 konkrét ígéretet fogalmazott meg. A Nézőpont Intézet elemzése szerint ebből eddig 39 százalék valósult meg - mutatott rá.
Bajnai 100 napja: "adós a gyurcsányi örökséggel"
Ha ősszel nem megy, Bajnai lemond
Kétmilliárdba fájhat a kódex megsértése
Elvárják, hogy a tehetősebbek adjanak be a krízisalapba
Még 35 milliót lecsípnek a fejesek fizetéséből
"Csökkent az ÁFA" - megcsappantak az adóbevételek
Kedvezően módosíthatják a bankok a feltételeket
MTI
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
