1,88 milliárd euróért vettük vissza a Szurgut Mol-pakettjét
Több volt ez mint vásárlás, egyéves kemény munkán vagyunk túl - mondta Orbán Viktor a visszavásárlás után
Több volt ez mint vásárlás, egyéves kemény munkán vagyunk túl - mondta Orbán Viktor közel 2 perces bejelentésében, amelyben arról tájékoztatott, hogy Magyarország visszavásárolta a Szurgutnyeftyegaztól a Mol 21,1%-os részét. Az OMV után az oroszok bicskája is beletört a Mol-pakett tulajdonlásába, pedig 1,4 milliárd dollárt fizettek a csomagért két évvel ezelőtt. A magyar kormány ennél is többet fizet, az IMF-kölcsönből azonban futja rá
A miniszterelnök ma 3 órakor tett egy rövid bejelentést, ilyenre a második Orbán-kabinet történetében még nem került sor. Délután felfüggesztették a Mol-papírok kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén, ekkor már lehetett sejteni, olyan bejelentésre készül a kormány, amely jelentős hatással lehet az árfolyamra. Nagyjából az is biztos volt, hogy a Mol 21,1%-os tulajdonrészéről lesz szó, melyet az orosz Szurgutnyeftyegaz az osztrák OMV-tól szerzett meg 2009 elején.
A bejelentésen a kormányfő tudatta, Magyarország visszaszerezte a Mol 21,1%-os részesedését az orosz cégtől. Mint a kormányfő elmondta mindez egy nagy küzdelem, közel egyéves tárgyalássorozat végét jelenti, noha a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtavaly szeptemberben adott először tájékoztatást a magyar fél vételi szándékáról, melyről akkor még az oroszok nem is tudtak.
Orbán Viktor szerint az üzlet fontos lépés egy erős Magyarország irányába, hiszen egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása.
Nemzetstratégiai szempontból az egyik legerősebb, és közép-európai szinten is meghatározó nagyvállalatunkat, a Molt sikerült biztonságba helyezni – szögezte le a miniszterelnök "Erős magyar és erős közép-európai vállalatokra van szükség, hogy a 21. században versenyképes legyen a régió és Magyarország; a pedig Mol ilyen vállalat" - tette hozzá a kormányfő, aki szerint az energiafüggőség kiszolgáltatottsághoz vezet.
Magyar kézben kell lennie?
A Mol 21,1%-os részesedéséhez két évvel ezelőtt 1,4 milliárd dollárért jutottak az oroszok. Az akkori kormányt és az ipari szakértőket is meglepetésként érte a bejelentés, a Szurgut tulajdonosi háttere ugyanis nem tisztázott. Többen arra gyanakodtak, hogy a háttérben a Kreml áll. Az adásvételről amúgy előtte semmilyen egyeztetést nem folytattak az oroszok, akiknek a 21,1% tulajdonrészükkel nem sok babér termett. A Mol legalábbis mindent megtett érte, hogy a Szurgut ne élvezhesse ki az első külföldi cégben szerzett részesedésével járó hasznot. A az oroszok részvénykönyvi bejegyzése ugyanis a vétel óta nem történt meg, s ezért az oroszok egyetlen Mol-közgyűlésen sem vehettek részt szavazati joggal.
A Szurgut több pert is indított azért, hogy részvényesként megjelenhessen a Mol közgyűlésein, ám ezeket rendre elvesztette.
2009 márciusában az OMV többek között azért is szabadult meg a Molban birtokolt részesedésétől, mert nem tudta eléri célját, hogy többségi tulajdont szerezzen a magyar energetikai cégben - ez ellen nemcsak a Mol harcolt hevesen, de az üzleti terveket az Európai Unió sem nézte jó szemmel. Az oroszok ezután rendkívűl magas árat ajánlottak, az akkori részvények árának több mint dupláját fizették ki a Mol egyötödének megszerzéséért. Az OMV természetesen nem mondott nemet.
A magyar állam 1,88 milliárd euróért szerezte vissza a 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt az orosz Szurgutnyeftyegaz - jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kedden Budapesten, tudtuk meg az MTI-től. A kormány a korábban felvett IMF-hitelből finanszírozza a vásárlást, de azt még jóvá kell hagynia az Országgyűlésnek is. Ezzel vélhetően nem lesz probléma. A tranzakciót augusztus 31-ig kell majd lebonyolítania a magyar félnek. A Mol-részvények ezek után egy állami vállalathoz kerülnek, de még nem tudni ki lesz a pontos gazda.
Pártreakciók: az MSZP nem örül, a Jobbik Moszkvára kacsint, az LMP kétkedik. Részletek >>>
A vételár nem növeli sem az államadósságot, sem pedig a költségvetési hiány mértékét, mert lehívott IMF-hitelből fizetik - emelte ki a miniszter. Jóllehet, az IMF-nek előbb-utóbb törleszteni kell majd az adósságunkat.
Fellegi Tamás elmondta: további Mol-részvények is kerülhetnek az állam tulajdonába, mert a magánnyugdíj-pénztári vagyonnak része legalább 2,4 százaléknyi Mol-részvény is. Lehet azonban, hogy a 2,4 százalékot az állam eladja, bár erről még nincs kormánydöntés - tette hozzá.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Több volt ez mint vásárlás, egyéves kemény munkán vagyunk túl - mondta Orbán Viktor a visszavásárlás után .jpg)
.jpg)
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
