Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Idén további 100-120 milliárdos kiadáscsökkentést jelent a Bajnai-csomag, az eddigi lefaragások és az új intézkedések jövőre összességében 850-900 milliárdos kiadáscsökkentést jelentenek
Idén további 100-120 milliárdos kiadáscsökkentést jelent a Bajnai-csomag, az eddigi lefaragások és az új intézkedések jövőre összességében 850-900 milliárdos kiadáscsökkentést jelentenek - tudta meg az MTI kormányzati forrásból.
A Gyurcsány-kormány februárban újtervezte a 2009-es makrogazdasági mutatókat, 3,3 százalékos gazdasági recesszióval számolt és a már eddig meghozott intézkedéseivel 230 milliárdos kiadáscsökkentésről döntött.
Ehhez képest a Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt által a szocialista és szabad demokrata képviselőknek eljuttatott politikai nyilatkozatban rögzített kiadáscsökkentő intézkedések további 100-120 milliárd forintos kiadásszűkítést irányoznak elő - tájékoztatták kormányzati források az MTI-t. Ez azt jelenti, hogy a tavaly év végén elfogadott költségvetéshez képest idén 300-350 milliárd forintos spórolást irányoz elő a kabinet.
A kormányzati számítások szerint jövőre az eddigi lépések több mint 500 milliárdos áthúzódó hatást jelentenek, az új intézkedésekkel együtt pedig ez ez összeg 850-900 milliárd forint lehet. A 13. havi nyugdíj második részének idei visszavonása egyébként önmagában már 80 milliárd forintos tétel. Tavaly október óta egyébként a kabinet már 800 milliárd forintos kiadásszűkítésről döntött.
Az ősszel benyújtott első költségvetési tervezetben a kormány 3 százalékos GDP növekedéssel számolt, a második javaslatban már csak 1,2 százalékkal. A második változatban az elsőhöz képest már 183,1 milliárd forint volt a kiadáscsökkentés összességében.
A harmadik költségvetési tervezetben, amelyet Veres János pénzügyminiszter módosító csomagjaként tárgyalt és fogadott el tavaly a parlament, már 0,9 százalékos gazdasági visszaeséssel számoltak és 408 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtottak végre.
Idén, a kormány újtervezte a 2009-es makrogazdasági mutatókat, 3,3 százalékos gazdasági recesszióval számolt és eddigi intézkedéseivel 230 milliárdos kiadáscsökkentésről döntött, mindez összesen fél év alatt több mint 800 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent.
Az idei kiadáscsökkentő lépések között volt egyebek mellett a mezőgazdasági területalapú kiegészítő támogatások szűkítése, a minisztériumok idei működési költségeiből 60 milliárd forint zárolása, lakásépítési és otthonteremtési támogatások, valamint a gáz- és távhő-ártámogatások átalakítása.
Szakmailag helyes és szükséges gazdaságkezelő lépéseket tartalmaz Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt programja - hangsúlyozták az MTI által megkérdezett kutatók, hozzátéve, hogy az elképzeléseknek csak egy része ismert.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a megismert részletek "erősen hasonlítanak" a Reformszövetség javaslataihoz. Olyan intézkedések szerepelnek a programban, amelyek a jelenlegi helyzetben megtehetők és szükségesek - mondta. A program támogatottsága pedig leginkább azon múlik, hogy hogyan kommunikálja a kormányzat. Hozzátette: meg kell értetni a társadalommal és a politikusokkal is, hogy a lépésekre szükség van, nincs, aki ma megfinanszírozza a kiadáscsökkentés főbb területeit.
A politikát illetően úgy vélte: gesztusértékű lett volna - a költségkímélésről nem is beszélve -, ha a honatyák maguk megszavazzák a számla ellenében történő költségtérítést és nem várnak a népszavazás eredményére.
Akar László, a GKI vezérigazgatója szerint a megismert részletek az idén 400 milliárd forinton felüli kiadáscsökkentést jelentenek a már bejelentett intézkedésekkel együtt. Ezzel az idén a GDP 3 százaléka alatt tartható az államháztartás hiánya - tette hozzá.
A jövő évre vonatkozó intézkedések "tiszteletreméltó" hatása azonban ma még nehezen számszerűsíthető a kutató szerint. Így azt is nehéz megbecsülni, hogy mekkora mozgásteret biztosíthat az élőmunka terheinek csökkentésére. Ezért úgy vélte, hogy a 2010-re vonatkozó javaslatok iránya helyes, kérdéses azonban, hogy mértékük elegendő-e.
Akar László szerint a részletek alapján az intézkedések a nyugdíjasokat és a közszférát érintik leghátrányosabban. Megjegyezte azt is: az egyes javaslatokhoz "biggyesztett" megjegyzések, például a 2010-től a közszférában megszűnő 13. havi juttatás helyett a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötött általános "ösztönző kiegészítés" nehezen értelmezhető.
Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója szerint ez a tervezet alkalmas lehet arra, hogy teljesüljenek a konvergenciaprogramban lefektetett célok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által elvárt lépések. Ezek végrehajtása révén lehetőség nyílik a szerkezetátalakításokra, a reformok elindítására. Úgy vélte, hogy a most megismert lépések a program csak egy részét jelentik, és várhatóan újabb intézkedésekkel lehet további segíteni a kiigazítási folyamatot. Belyó Pál felhívta a figyelmet arra, hogy más országokban is sor került hasonló lépésekre, ez nem egyedi eset.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Idén további 100-120 milliárdos kiadáscsökkentést jelent a Bajnai-csomag, az eddigi lefaragások és az új intézkedések jövőre összességében 850-900 milliárdos kiadáscsökkentést jelentenek .jpg)
.jpg)
Inkább nő? Vagy inkább férfi? 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
