Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Angela Merkel és Sarkozy egymásratalált már a csúcs előtt: megreguláznák a hitelminősítőket, az adóparadicsomokat és a fedezeti alapokat is - tényleg küszöbön az új pénzügyi szabályozás?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mozgósítható tőkekészletének jelentős feltöltése és a pénzügyi szektor - főleg a jelenlegi válság kitörése óta sokat ostorozott fedezeti alapok - jóval szigorúbb szabályozása szerepel a 19 vezető ipari és fejlődő ország, valamint az EU alkotta G20-csoport csütörtöki londoni csúcstalálkozójának fő napirendi pontjai között.
Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök már a csúcsértekezlet érdemi munkanapja előtt, kettejük külön londoni minicsúcsán közös és hajthatatlannak tűnő álláspontra jutott abban, hogy csütörtökön meg kell állapodni az adóparadicsomokkal szembeni fellépésről, valamint az utóbbi hónapok spekulációs rohamaiért felelősnek tartott fedezeti alapok és a hitelminősítők megregulázásáról. A határozattervezetről még csütörtök hajnalban is folyó szakértői tárgyalásokon a BBC értesülése szerint "konszenzushoz közeli" helyzet alakult ki egyebek mellett a fedezeti alapok ellenőrzés alá vonásának szükségességéről.
A Financial Times már a hétvégén közölt egy kiszivárogtatott - a londoni üzleti napilap forrása szerint szinte véglegesnek tekinthető - nyilatkozattervezetet, amely szerint a Húszak kötelezettséget vállalnak a piacok és a pénzügyi intézményrendszer reformjára, valamint a hatékony szabályozás és az erős globális intézményrendszer kialakítására, annak érdekében, hogy a mostanihoz hasonló válság a jövőben ne fordulhasson elő.
Pénz kell az IMF-nek
Kínai-francia csúcs a láthatáron
Nicolas Sarkozy és Hu Csin-tao (Hu Jintao) a G20 csúcs kapcsán folytattak megbeszélést - erősítette meg egy kínai diplomata, de részletekbe nem bocsátkozott.
Az Új Kína hírügynökség szerint a kínai elnök a találkozót a "kétoldalú kapcsolatok új kiindulópontjának" nevezte.
Peking és Párizs szerdán jelentette be hivatalos közleményben, hogy a két ország ismét felveszi egymással a legmagasabb szintű kapcsolatokat, amelyeknek lehűlését a Tibettel kapcsolatos nézeteltérések okozták.
A lap által ismertetett változat szerint a csúcsértekezleten egyezség jön létre az IMF tőkekészletének megemeléséről is, szükség esetén a piacról felvett hitelekkel. Az IMF tartalékainak feltöltése már a G20-országok pénzügyminisztereinek múlt havi nagy-britanniai előkészítő értekezletéről kiadott zárónyilatkozatban is szerepelt. A tőkepótlás mértékéről több elképzelés van forgalomban a G20-csoporton belül.
Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter már az előzetes miniszteri szintű értekezletre azzal a javaslattal érkezett, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék a jelenlegi 250 milliárd dollárról 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit. Az alapelképzelés - amelyet az EU is támogatott - 500 milliárd dolláros IMF-keretről szólt.
Egyes szakértői vélemények szerint ugyanakkor a szóban forgó 500, illetve 750 milliárd dolláros IMF-keretnél is több kellene. Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza a Financial Timesnak nemrég azt mondta: a valutaalap akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. Johnson szerint elég egy vagy két igazán nagy, segítségre szoruló ország ahhoz, hogy az IMF jelenleg meglévő pénze elfogyjon.
Új szerep a Valutaalapnak?
A csütörtöki csúcsot előkészítő angliai pénzügyminiszteri értekezlet közös közleménye ugyanakkor egyértelmű utalást tartalmazott arra, hogy a G20-országok felügyeleti, ellenőrző és válságmegelőző szerepet is szánnak a valutaalapnak. Alistair Darling brit pénzügyminiszter ez utóbbiról kijelentette: nagyon fontos, hogy az IMF sokkal hamarabb be tudjon avatkozni, egyes országok ugyanis ma jellemzően csak akkor fordulnak a szervezethez, amikor helyzetük már meglehetősen nehézzé vált.
London készültségben
A londoni G20-csúcsot több ezres, időnként erőszakba csapó tüntetés előzte meg a londoni Cityben. A Bank of England - a brit jegybank - környékén még csütörtök hajnalban is tiltakozók táboroztak. Az utcán emelt sátortábor egyik lakója egyelőre ismeretlen okból meghalt, de halálát az első feltételezések szerint nem sebesülés, hanem egészségügyi probléma okozhatta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Angela Merkel és Sarkozy egymásratalált már a csúcs előtt: megreguláznák a hitelminősítőket, az adóparadicsomokat és a fedezeti alapokat is - tényleg küszöbön az új pénzügyi szabályozás? 
Inkább nő? Vagy inkább férfi? 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
