Az izraeli központi bank közzétte a július végén tartott kamatdöntő központi banki tanácskozás jegyzőkönyvét, amiből kiderül, hogy a Hezbollahhal folytatott háború inflációs hatásától tartanak leginkább. Július 24-én a központi bank negyed százalékponttal 5,5
százalékra emelte az irányadó kamatot. A döntést kísérő értékelés szerint az izraeli
hitelfelvételek kamatfelára emelkedik a háborúskodás következtében, és tartós marad az idei év első felében tapasztalt inflációs nyomás is. A bankkormányzó úgy értékelte, hogy a döntés révén javulnak a háború okozta károk helyreállításának esélyei. Izraelben számos gyár bezárására kényszerültek, a turizmus pedig mélypontra jutott a háború miatt. Fischer a múlt héten azt közölte, hogy a gazdaság 0,9 százalékkal visszaeshet a háború hatására, feltéve, ha az hamarosan befejeződik. A Libanonnal folytatott háború várhatóan havonta 5
milliárd sékel (1,1 milliárd dollár) bevételkiesést okoz az idegenforgalomban, illetve az ipari termelésben.)
A központi bank illetékesei a háború elindítása előtt még úgy vélekedtek, hogy a júniusban évi 3,5 százalékra ugró infláció visszatérhet a célul kitűzött 1-3 százalék közötti sávba, a
kamatdöntéskor viszont az áremelkedés felgyorsulását várták.
A közgazdászok további kamatemelésre számítanak, mégpedig a korábban jósolt 5,75 százalék helyett 6,25 százalékra egy augusztusi és szeptemberi emelés révén.
A tőkebefektetéseket a jelek szerint nem befolyásolják a harcok. Az idén jelentősen emelkednek a közvetlen külföldi tőkebefektetések Izraelben. Eddig 10 milliárd dollárt fektettek több mint 30 izraeli vállalatba.
A közel-keleti háború kiszélesedése sokkolhatná a piacot