„Egy nagy visszaesés után gyors visszapattanás jön, de azt a szintet, ahonnan lezuhantunk, belátható ideig nem érik el a tőzsdei mutatók és a világgazdaság. A válság fő problémája ugyanis a túlzott eladósodás volt, aminek a megoldása a hitel-visszafizetés. Ez viszont növekedési áldozattal jár. Ebből következik a válasz, hogy messze nem oldottuk még meg a problémát.” – mondta Jaksity György.
"Ha Magyarország ma csődöt jelentene, holnap Amerika is hatalmas bajban lenne, mert elindul egy hatásmechanizmus. Ha mi összeomlunk, akkor a görögöknek gyakorlatilag ki kell mondaniuk, hogy vége a játéknak, jóllehet ma még sokan nem akarnak ezzel szembenézni. Azután Románia, Ukrajna, Portugália, Spanyolország, Írország, a harmadik hullámban pedig Nagy-Britannia, Olaszország is bedőlne. A befektetők ugyanis elkezdenék eldobni a hozzánk hasonló helyzetben lévő országok papírjait, a vállalatok nem jutnának finanszírozáshoz, az emberek megrohannák a bankokat, pillanatok alatt a Wall Street-i pénzintézeteket is. Láttuk, hogy ment ez 1929-ben" - nyilatkozt a szakember.
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron |
"Aki nyakig ül egy devizahitelben, az most persze mélyen elgondolkodik azon, valóban devizában kellett-e eladósodnia, nem lett volna-e jobb inkább még három évig félretenni a pénzt, de ez nem szemléletváltás, ez pánik. Az a megérzésem, hogy az emberek többsége úgy érzi, és ezt is szuggerálják beléjük, hogy ami történt, az nem az ő felelősségük, hanem például a bankoké. Márpedig ameddig így látják, addig nem lesz semmiféle szemléletváltás" - mondta az elszabaduló árfolyamok és a bajba jutott devizahitelesek kapcsán a közgazdász.
De akkor mi tévő legyen az állam, kell-e segítséget nyújtania a megemlkedett törlesztőrészletek miatt nehéz helyzetbe került devizaadósokkal? Jaksity szerint a problémával foglalkozni kell, mert már akkor méreteket öltött, hogy a bankrendszert, és ezen keresztül az ország jövőjét, a nemzetközi hitelképességünket, makrogazdasági pályánkat veszélyezteti."Ez egy olyan rendszerszintű probléma, amire rendszerszintű megoldást kell találni. Ha valakiket először is meg kell menteni, úgy azokat, akik takarékoskodtak, a magyar vállalatok és a kormány papírjaiba tették a pénzüket, amiből a Mol, az OTP, a Richter, az egész ország expanziót hajtott végre, innovációba, beruházásokba fektettek, munkahelyeket teremtettek. Erre van szüksége az országnak, ez előremutató dolog (…) a rendszerszintű problémát meg kell oldani, és ennek az első kérdése, hogy mit csinálunk akkor, amikor 250 vagy netán 300 forintig erősödik a svájci frank. Mert senki nem garantálja, hogy nem lesz annyi."
"Itt állunk a hólabda alatt, ami kezd legördülni. Az, hogy 220-ig ment a svájci frank-forint árfolyam, nem azt jelenti, hogy nagy baj van, hanem azt, hogy még csak most jön a java. Ha a hólabda elindul lefelé, senki nem állítja meg. A svájci jegybank elköltött 200 milliárd frankot euróvásárlásra, ehhez képest a frank 15 százalékot értékelődött fel".
Amikor 2008 végén elszabadultak az árfolyamok a jegybank 3 százalékpontos kamatemeléssel próbálta védeni a forintot, vajon történhet most is valami hasonló? Jaksity szerint nem tudunk mit csinálni, mert az euró-svájci frank keresztárfolyammal Simor András jegybankelnöknek vajmi kevés kapcsolata van. "Azon imádkozhatunk, hogy az euró ne nagyon értékelődjön fel a forinthoz képest. Elvben a kamat emelgetése jól bevált válságkezelési technika, csak hát, amikor ott tartunk, az ország már elég nehéz helyzetben szokott lenni. Vannak dolgok, amelyekre van ráhatásunk, ott még van mit tenni, és vannak dolgok, amelyeket csak elszenvedünk" - nyilatkozta a Figyelőnek a szakember.
Privátbankár