.jpg)
Az MNB 10 pontból álló javaslatcsomagot adott át Matolcsy György gazdasági miniszternek, melyben ismertetik, hogyan lehetne a hitelesek - tehát nemcsak a devizaadósok - terheit hosszú távon csökkenteni. Az MNB nem árulta el, melyek ezek a pontok, de megpróbáltunk utána menni, mit javasolhatott Simor a gazdasági miniszternek Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke részletesen ismertette a kormány számára készített, 10 pontból álló jegybanki javaslatcsomagot Matolcsy György gazdasági miniszterrel. Az MNB célja, hogy a kormány és a jegybank közösen találjon kivitelezhető és hosszútávú stabilitást biztosító megoldást a hitelesek terheinek csökkentésére.
Mint korábban beszámoltunk róla, Simor András, a jegybank elnöke levélben kezdeményezett találkozót Orbán Viktor miniszterelnökkel annak érdekében, hogy a kormány és a jegybank közösen találjon kivitelezhető és hosszútávú stabilitást biztosító megoldást a hitelesek - tehát nemcsak a devizahitelesek - terheinek csökkentésére.
A fizetőképes adósokra is figyelni kell
A kormány képviseletében eljáró Matolcsy György gazdasági miniszterrel Simor András ismertette az MNB 10, a pénzügyi stabilitást hosszútávon biztosítani képes, a hitelesek terheit fokozatosan és érdemben csökkentő javaslatát. A Magyar Nemzeti Bank elnöke felhívta a gazdasági miniszter figyelmét arra, hogy az MNB olyan megoldások kidolgozását támogatja, amely segíti az arra rászorulókat, de a fizetőképes adósokat nem sodorja a nemfizetés irányába. Hangsúlyozta továbbá, hogy miközben az MNB egyetért azzal, hogy a problémára a bankokkal közösen kell megoldást találni, a bankok tehervállalása nem veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer hosszútávú stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére.
Ők megmondták...
A Magyar Nemzeti Bank Stabilitási jelentéseiben 2001 óta folyamatosan felhívta a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, és javaslatokat tett a kockázatok kezelésének módjaira. A jegybank számos fórumon felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy az MNB nem rendelkezik a kockázatok kezeléséhez szükséges hatékony makroprudenciális szabályozói eszközökkel.
A jegybank a PSB ülésein (Pénzügyi Stabilitási Bizottság, melynek tagjai az MNB mellett a PSZÁF és az akkori Pénzügyminisztérium voltak; 2010-től Pénzügyi Stabilitási Tanács) is időről-időre figyelmeztetett az árfolyamban rejlő kockázatokra, és javaslatotokat tett az árfolyamkockázat szempontjából fedezetlen devizahitelezés növekedésével járó kitettségek kezelésére. A jegybank korábban többször felhívta a jogalkotó és a kormány figyelmét arra, hogy szabályozói eszközökkel történő beavatkozást lát szükségesnek a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok kezelésére.
Mi lehet a titokzatos 10 pont?
Kérdésünkre, az MNB kommunikációs szakértője, Listár Dániel elmondta, a 10 pontot egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni, a labda egyelőre az NGM térfelén pattog. Amint a szaktárca jónak látja, a nyilvánosság is megismerheti a jegybanki javaslatokat.
A jegybank már korábban is jelezte, hogy a bankok erőfölényét csökkenteni kell az ügyfelekkel szemben, de úgy, hogy a pénzintézetek jövedelmezősége ne romoljon. Legutóbb majd´ egy évvel ezelőtt fordult az MNB éppen Matolcsyhoz valamint Szász Károlyhoz, a PSZÁF elnökéhez egy javaslatcsomaggal, mely a lakossági hitelezés átláthatóságának erősítését célozta. Meglepő lenne, ha most drámaian új elképzelésekkel állt volna elő 10 pontjában az MNB.
A Magyar Nemzeti Bank már többször jelezte a bankok erőfölénnyel való visszaélésének problémáját és kezelésének szükségességét. A bankok erőfölénye főként a hiteltermékek árazásában jelenik meg, így a jegybank úgy látja, hogy az ügyfél és a bank viszonyában ezen a ponton szükséges beavatkozni - írta majd egy éve a jegybank. Éppen ezért akkor azt tanácsolták, hogy a fogyasztók számára kétféle hiteltermék legyen kínálható a jövőben: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék - illetve hogy e szabályok a fennálló hitelállományra is alkalmazandóak legyenek.
Egy éve Simor András azt tanácsolta, hogy olyan jogszabályt alkosson az NGM, mely kizárja a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítését, korlátozza a marzs lehetséges mértékét, illetve lehetővé teszi a hitelek devizában történő törlesztést is.
Tavaly nyáron az MNB azért kritizálta a kormányzati terveket, mert szerintük nem megfelelő ponton kívántak beavatkozni a bank-ügyfél kapcsolatba. A Matolcsy Györgynek akkor írt levélben a jegybank "a lakossági hitelek kamatozásának átláthatóbbá" tételét szorgalmazta. Felhívták rá a figyelmet, hogy a kamatok egyoldalú módosítása - ezt a kormányzat azóta törvényben szabályozta -, a magas marzsszintek mind a pénzpiaci verseny ellen hatottak - ami nem szolgálta az ügyfelek érdekét. Az MNB akkori álláspontja szerint sem a hatályos jogszabályok, sem pedig a Magatartási Kódex nem segítette elő, hogy az ügyfélkör számára hátrányos gyakorlat megszűnjön.
Átlátható árazás, pozitív adóslista
Szintén korábbi javaslata volt a jegybanknak, hogy a kezelési költséget az átláthatóság végett a bankok építsék be a kamatba. Bár az ezzel kapcsolatos szabályt -technikai okokból - csak az új folyósítású hitelekre tartották célszerűnek.
Az átláthatóság ilyetén módon való javítása az MNB szerint erősebb versenyt eredményezett volna, ami hosszabb távon csökkenthette volna a nemzetközi összehasonlításban is magas hazai hitelmarzsok mértékét.
A javaslatok másik fele tavaly az ügyfelek "röghöz kötöttségén" lazított volna, hogy a hitelkiváltás a bajba jutott adósok számára valódi alternatíva lehessen. Az MNB akkori értékelés szerint ugyanis a jogszabályi környezet szinte ellehetetlenítette azt, hogy a hitelesek kiválthassák tartozásaikat, vagy azokat egy másik, kedvezőbb feltételeket nyújtó pénzintézethez vigyék.
Mivel az árazás átláthatóbbá tétele korlátozná a bankok azon lehetőségét, hogy a hitelportfólión elszenvedett aktuális veszteségeiket átterheljék a teljesítő adósokra, ezért fontos volna a hitelfelvétel megelőzően egy korrekt adósminősítésre, amivel könnyebben beárazhatnák a bankok a várható veszteségeket, és mindehhez szükség lenne a kötelező pozitív adóslista összeállítására - érvelt egy éve a jegybank. Ezzel kapcsolatban 3 ével ezelőtt már elvérzett egy törvényjavalat, amit a jagybank szerint célszerű lett volna újra elővenni.
Az MNB szerint az árazási elveket törvényben kellene rögzíteni, míg a részletkérdéseket akár rendeleti szinten is szabályozni lehetne, így lenne mód a szakmai konzultációra is.
Vélhetően a jegybank javaslatai most is hasonlóak - a problémák természete ugyanis az elmúlt egy évben nem változott gyökeresen, csak még súlyosabb gondokat generált. Az is egyértelmű, hogy az MNB olyan intézkedéseket támogat továbbra is, mely nem rontja tovább a szektor jövedelmezőségét.
Mint korábban beszámoltunk róla, Simor András, a jegybank elnöke levélben kezdeményezett találkozót Orbán Viktor miniszterelnökkel annak érdekében, hogy a kormány és a jegybank közösen találjon kivitelezhető és hosszútávú stabilitást biztosító megoldást a hitelesek - tehát nemcsak a devizahitelesek - terheinek csökkentésére.
A fizetőképes adósokra is figyelni kell
A kormány képviseletében eljáró Matolcsy György gazdasági miniszterrel Simor András ismertette az MNB 10, a pénzügyi stabilitást hosszútávon biztosítani képes, a hitelesek terheit fokozatosan és érdemben csökkentő javaslatát. A Magyar Nemzeti Bank elnöke felhívta a gazdasági miniszter figyelmét arra, hogy az MNB olyan megoldások kidolgozását támogatja, amely segíti az arra rászorulókat, de a fizetőképes adósokat nem sodorja a nemfizetés irányába. Hangsúlyozta továbbá, hogy miközben az MNB egyetért azzal, hogy a problémára a bankokkal közösen kell megoldást találni, a bankok tehervállalása nem veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer hosszútávú stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére.
Ők megmondták...
A Magyar Nemzeti Bank Stabilitási jelentéseiben 2001 óta folyamatosan felhívta a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, és javaslatokat tett a kockázatok kezelésének módjaira. A jegybank számos fórumon felhívta azonban arra is a figyelmet, hogy az MNB nem rendelkezik a kockázatok kezeléséhez szükséges hatékony makroprudenciális szabályozói eszközökkel.
A jegybank a PSB ülésein (Pénzügyi Stabilitási Bizottság, melynek tagjai az MNB mellett a PSZÁF és az akkori Pénzügyminisztérium voltak; 2010-től Pénzügyi Stabilitási Tanács) is időről-időre figyelmeztetett az árfolyamban rejlő kockázatokra, és javaslatotokat tett az árfolyamkockázat szempontjából fedezetlen devizahitelezés növekedésével járó kitettségek kezelésére. A jegybank korábban többször felhívta a jogalkotó és a kormány figyelmét arra, hogy szabályozói eszközökkel történő beavatkozást lát szükségesnek a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok kezelésére.
Mi lehet a titokzatos 10 pont?
Kérdésünkre, az MNB kommunikációs szakértője, Listár Dániel elmondta, a 10 pontot egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni, a labda egyelőre az NGM térfelén pattog. Amint a szaktárca jónak látja, a nyilvánosság is megismerheti a jegybanki javaslatokat.
A jegybank már korábban is jelezte, hogy a bankok erőfölényét csökkenteni kell az ügyfelekkel szemben, de úgy, hogy a pénzintézetek jövedelmezősége ne romoljon. Legutóbb majd´ egy évvel ezelőtt fordult az MNB éppen Matolcsyhoz valamint Szász Károlyhoz, a PSZÁF elnökéhez egy javaslatcsomaggal, mely a lakossági hitelezés átláthatóságának erősítését célozta. Meglepő lenne, ha most drámaian új elképzelésekkel állt volna elő 10 pontjában az MNB.
A Magyar Nemzeti Bank már többször jelezte a bankok erőfölénnyel való visszaélésének problémáját és kezelésének szükségességét. A bankok erőfölénye főként a hiteltermékek árazásában jelenik meg, így a jegybank úgy látja, hogy az ügyfél és a bank viszonyában ezen a ponton szükséges beavatkozni - írta majd egy éve a jegybank. Éppen ezért akkor azt tanácsolták, hogy a fogyasztók számára kétféle hiteltermék legyen kínálható a jövőben: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék - illetve hogy e szabályok a fennálló hitelállományra is alkalmazandóak legyenek.
Egy éve Simor András azt tanácsolta, hogy olyan jogszabályt alkosson az NGM, mely kizárja a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítését, korlátozza a marzs lehetséges mértékét, illetve lehetővé teszi a hitelek devizában történő törlesztést is.
Tavaly nyáron az MNB azért kritizálta a kormányzati terveket, mert szerintük nem megfelelő ponton kívántak beavatkozni a bank-ügyfél kapcsolatba. A Matolcsy Györgynek akkor írt levélben a jegybank "a lakossági hitelek kamatozásának átláthatóbbá" tételét szorgalmazta. Felhívták rá a figyelmet, hogy a kamatok egyoldalú módosítása - ezt a kormányzat azóta törvényben szabályozta -, a magas marzsszintek mind a pénzpiaci verseny ellen hatottak - ami nem szolgálta az ügyfelek érdekét. Az MNB akkori álláspontja szerint sem a hatályos jogszabályok, sem pedig a Magatartási Kódex nem segítette elő, hogy az ügyfélkör számára hátrányos gyakorlat megszűnjön.
Átlátható árazás, pozitív adóslista
Szintén korábbi javaslata volt a jegybanknak, hogy a kezelési költséget az átláthatóság végett a bankok építsék be a kamatba. Bár az ezzel kapcsolatos szabályt -technikai okokból - csak az új folyósítású hitelekre tartották célszerűnek.
Az átláthatóság ilyetén módon való javítása az MNB szerint erősebb versenyt eredményezett volna, ami hosszabb távon csökkenthette volna a nemzetközi összehasonlításban is magas hazai hitelmarzsok mértékét.
A javaslatok másik fele tavaly az ügyfelek "röghöz kötöttségén" lazított volna, hogy a hitelkiváltás a bajba jutott adósok számára valódi alternatíva lehessen. Az MNB akkori értékelés szerint ugyanis a jogszabályi környezet szinte ellehetetlenítette azt, hogy a hitelesek kiválthassák tartozásaikat, vagy azokat egy másik, kedvezőbb feltételeket nyújtó pénzintézethez vigyék.
Mivel az árazás átláthatóbbá tétele korlátozná a bankok azon lehetőségét, hogy a hitelportfólión elszenvedett aktuális veszteségeiket átterheljék a teljesítő adósokra, ezért fontos volna a hitelfelvétel megelőzően egy korrekt adósminősítésre, amivel könnyebben beárazhatnák a bankok a várható veszteségeket, és mindehhez szükség lenne a kötelező pozitív adóslista összeállítására - érvelt egy éve a jegybank. Ezzel kapcsolatban 3 ével ezelőtt már elvérzett egy törvényjavalat, amit a jagybank szerint célszerű lett volna újra elővenni.
Az MNB szerint az árazási elveket törvényben kellene rögzíteni, míg a részletkérdéseket akár rendeleti szinten is szabályozni lehetne, így lenne mód a szakmai konzultációra is.
Vélhetően a jegybank javaslatai most is hasonlóak - a problémák természete ugyanis az elmúlt egy évben nem változott gyökeresen, csak még súlyosabb gondokat generált. Az is egyértelmű, hogy az MNB olyan intézkedéseket támogat továbbra is, mely nem rontja tovább a szektor jövedelmezőségét.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
