A jövő energiája - Magyarország nagy lehetősége?

Aláhúzta: Magyarország számára is nagy jelentőségűek lehetnének a metanolt előállító üzemek, hisz a metanol gyártása részben a szén-dioxid megkötésén alapul, a szén-dioxid pedig nagy mennyiségben tör fel a mélyből például az itteni termálvizek "kísérő termékeként".

Oláh György elmondta: az emberiség az utóbbi 250 évben túlnyomó részben fosszilis energiahordozókat használ, így szenet, kőolajat, földgázt - ez is hozzájárult a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez. Bár a felmelegedés még az emberiség "megjelenése" előtt megindult - tette hozzá. A kiotói konferencia eredménye az volt, hogy kiosztották a szén-dioxid kvótákat, beindult azonban a kvótakereskedelem, így a világ klímája nem változott - mondta el magánvéleményét Oláh György.

A Nobel-díjas tudós ismertette: "a metanol, mint szénalapú vegyület, a világűrben nagy mennyiségben fordul elő, különösen a fiatal csillagok kifejlődésénél van jelen." Amit a kémikusok csinálnak, azt a természet is elvégzi, csak jóval lassabban, vagyis a cél az, hogy fel kell fogni, meg kell kötni a szén-dioxidot - fogalmazott.

Oláh György ismertette: a világ egyes nagy földgázlelőhelyein, így például Norvégiában, illetve Algériában a földgáz mellett jelentős mennyiségben jön föl a Föld mélyéből a szén-dioxid. Ezt le lehetne kötni, és átalakítva metanolt lehetne belőle készíteni, aminek a molekulája csupán egy oxigén atommal különbözik a metánétól.

"A metanol többszörösen hasznosítható, például különböző üzemanyagokkal is összekeverhető" - mondta a tudós. Egyes fejlett országok, mint például Izland, nagy reményeket fűznek a metanol iparuk, gazdaságuk kiépítéséhez - ismertette a Nobel-díjas Oláh György.

28 évvel később: mibe kerül az autózás? Képek
Benzin+dízel: újra lehet "keverék" a kutaknál?
Kiderülhet, hogyan fejlődött ki hallásunk
Megoldódik a Nagy Sándor-vita?
A Holdon van a legdermesztőbb hideg
Jég a Marson: a tudósok is ledöbbentek