A politikai szakértők az Európai Kampánystratégiák 2009 című kötet hétfői, budapesti bemutatója után értékelték az eddigi választási kampányt.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója szerint a kampány furcsaságát elsősorban az adja, hogy az elmúlt választások nyitottságával ellentétben most már előre eldőlni látszik a következő miniszterelnök személye.
Az áprilisi választások ugyanakkor ennek ellenére is tartogatnak még kérdőjeleket, köztük például azt, hogy ki szerzi meg a második legerősebb parlamenti frakciót, sikerül-e a Fidesznek kétharmados többséget szereznie, illetve hogyan alakul az országgyűlési mandátumok eloszlása - fűzte hozzá.
Gyulai Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója a kampány intenzitásának emelkedésére számít a következő hetekben, a két választási forduló között pedig rég nem látott hevességűvé is válhat a szavazatokért folyó verseny.
Kiemelte: a kampány erősen mozgósító jellege is valószínűsíthető, mivel a pártok egyre inkább igyekeznek majd nemcsak a médián keresztül, hanem közvetlenül is - interneten és mobiltelefonon - elérni a választókat.
Az elemzők egyetértettek abban, hogy a választások elsősorban az MDF, illetve a voksolás után "kemény belharcok" elé néző szocialisták számára tartogatja a legnagyobb veszélyeket, míg a legnagyobb meglepetést a Lehet Más a Politika (LMP) okozhatja.
A hét kérdése: Ön mi alapján dönt a választásokon? Szavazzon! |
Közben Mesterházy Attila, az MSZP kormányfőjelöltje egy belvárosi fórumon úgy fogalmazott: az áprilisi választásoknak történelmi jelentősége van, hiszen a magyar választópolgároknak nemcsak jelöltek, hanem világképek és értékrendek között is választania kell.
A kampányban a pártok az adócsökkentés és a foglalkoztatás bővítésének kiemelt kezelését ígérik. Bajnai Gordon miniszterelnök is ezt javasolta a múlt hétfői parlamenti beszédében a következő kormánynak és a parlamentnek. A politikus azonban "nyitott kapukat dönget", hiszen a pártok programjai és vállalásai is ezeket a célokat tartalmazzák.
Bejelentés nélkül is lehet választási gyűlést tartani
A választási gyűléseket nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell - áll az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) világhálós oldalán.
Sólyom László köztársasági elnök az országgyűlési képviselők választásának első magyarországi fordulóját április 11-ére, a második fordulót április 25-ére tűzte ki. A választási kampány - amely időszak alatt választási gyűlést lehet tartani - a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap, azaz április 10-e 0 óráig tart.
A közlemény szerint határozottan fel kell lépni azokkal szemben, akik a választás jogszerű lebonyolítását akadályozzák, zavarják, a rendőrségnek pártpolitikától mentesen kell a tevékenységét végeznie.
A rendőrség emlékeztetett arra: a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések nyilvánosak, nem tartoznak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá, ezért előzetes bejelentés nélkül is megtarthatóak.
A rendezvény addig minősül választási gyűlésnek, amíg azt a szervező befejezettnek nem nyilvánítja. Amennyiben a szervező a gyűlést lezárja, de a résztvevők továbbra is a helyszínen maradnak, azt már a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvénynek kell tekinteni, ami jogszerűen csak előzetes bejelentés esetén tartható - hívta fel a figyelmet a rendőrség.
A választási gyűléseken az állampolgárok szabadon megjelenhetnek, azonban nem tarthatnak maguknál lőfegyvert, robbanóanyagot, vagy más, az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt.
A rendezvény szervezőjének kell gondoskodnia a rend fenntartásáról, ehhez rendezők segítségét veheti igénybe. A rendezők létszáma nincs meghatározva jogszabályban, de a rendőrség tapasztalatai szerint célszerű, ha legalább annyian vannak, mint a várható érdeklődők öt-tíz százaléka.
Nincs sok esélye az új pártoknak?
IMF-Fidesz: újraírják a büdzsét, amint lehet
Fidesz: 130 milliós adomány, 1,5 millió ajánlószelvény
Visszalép-e a Jobbik miatt az MSZP?
Öngólt rúg-e Bokros Lajos?
MTI