A kockázatos tételek miatt lehet 4,5%-os a hiány

A világ - és a magyar gazdaság helyzetéről készített 2010 tavaszi konjunktúra jelentését mutatta be mai budapesti sajtótájékoztatóján a Kopint-Tárki kutatóintézet.

Javuló környezet
Kilábalás kérdőjelekkel

Magyarország világgazdasági környezete az egy évvel korábbihoz képest jelentősen javult ugyan, de a bizonytalanságok továbbra is meghatározzák a válságból kilábaló világgazdaságot. A Kopint-Tárki világgazdasági helyzetértékelése szerint a recesszió véget ért, de a várt markáns javulás elmarad. A 2011-től elkerülhetetlen költségvetési restrikció a fejlett országok többségében fékezni fogja a növekedést. Értékelésében Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nem várnak látványosan gyorsuló növekedést, kiemelte, hogy továbbra is úgy látszik, nem állt még helyre a nemzetközi piacokon a bizalom. Pozitív fejleménynek értékelte ugyanakkor, hogy az export növekedett főleg a feltörekvő országokban, és az import is fellendült, a világkereskedelem élénkülése tartósabb folyamat lesz. A növekedési dinamikát azonban továbbra is lassítják a finanszírozás - így a hitelezés - nehézségei.

Kockázatok: óvatos iránykeresés?

A defláció réme a múlté Nem számolnak az infláció erősödésével a Kopint-Tárkinál, az egyetlen árfelhajtó hatás az energiaárakból származik majd, de az korlátok között marad (például az eurózónában is). A deflációs veszély elmúlt, a fogyasztás viszont továbbra is gyenge marad, ezért sem számítanak áremelkedésre.

A nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizálására irányuló intézkedések csak nagyon lassan körvonalazódnak - mondta el a kutató. Számos jel utal arra, hogy a kockázatvállalási kedv növekedett, azonban ez a folyamat könnyen újra megfordulhat A bő likviditás és az egyelőre még bizonytalan, noha javuló konjunkturális kilátások közepette a jegybankok továbbra is óvatosak: első lépésben várhatóan a nem-konvenciális, speciális piacélénkítő eszközöket hagyják el fokozatosan, s az irányadó kamatokhoz még nem igen, legfeljebb az év vége felé nyúlnak hozzá.

Görögország kirakatban

A törékeny kockázatvállalási kedv annak ellenére nem mérséklődött, hogy stabilizációs programok a legtöbb régióban hatalmas államadósságot indukáltak, az állampapírhozamokon is jól látszik, a PIGS (Portugália, Olaszország, Görögország és Spanyolország angol elnevezéseinek kezdőbetűiből összeállított mozaikszó, összeolvasva angolul annyit tesz: "disznók") országok mutatói meredeken felfele ívelnek.

Az eurózóna nem készült fel egy tag "elgyengülésére"

Görögországra régóta ikerdeficit volt a jellemző, a görög megtakarítási ráta pedig a legalacsonyabb az eurózónában - nyilvánvaló, hogy külső forrásra van szüksége Athénnak, de a megrendült bizalom kétségessé teszi, hogy lesz-e, aki hitelezi a görög államháztartás felborult egyensúlyának helyreállítását. Nagy Katalin továbbá kiemelte, hogy kritikus az Egyesült Királyság helyzete is - erről sem szabad megfeledkezni, még ha most Görögország is van a kirakatban a közelgő EU-csúcs miatt. Nagy Katalin szerint a kialakult helyzet súlyos tanulsága, hogy az eurózóna nem volt felkészülve arra, hogy egyik tagja ilyen nehéz helyzetbe kerül (mint Görögország), a Stabilitási Paktum nem volt elegendő védelem.

Az elvi támogatás biztosítása mellett a többi tagállam azt szeretné - főleg Németország nyomására -, ha Görögország saját erőből oldaná meg a problémát, s megvalósítaná szigorú takarékossági programját. A pénzpiaci reakciók nem várattak magukra: ahogy már kitértünk rá, míg 2008 elején a hozamgörbék még nagyjából együtt mozogtak, addig a hosszúlejáratú (10 éves) állampapírok hozamgörbéjének jelenlegi alakulása már nagyon jól tükrözi, hogy a piac is kezdi különbözőképpen megítélni az euróövezet egyes országait.

Nagy Katalin Németországról elmondta, a helyzet idén jobb lesz mint tavaly, az import növekedni fog (ez jó hír Magyarországnak), de a növekedés lassul, 2% alattit vár a Kopint-Tárki, de Berlin sem kerülheti el, hogy konszolidációs pályára álljon (magas az államháztartás hiánya) és ez szintén visszafogja majd a későbbi növekedést. A német gazdaságkutató Ifo konjunktúra indexe mindenesetre bizakodásra ad okot, a beruházási kedv növekedése pedig szintén pozitív fejlemény a magyar export számára.

Maradt a hitelszűke

Erős bizonytalansági tényező a világgazdaságban, hogy az alacsony kamatszint ellenére sem indul be a hitelezés, a bátornak mondott Fed is csak ősszel emelhet várhatóan újra kamatot, a jegybankok óvatosak, és nem fognak szigorítani a közeljövőben (Japánban akár 2012-ig is maradhat a 0 közeli kamatszint). Nem indul be a hitelezés a vállalati szektorban sem. Az óvatosság tehát továbbra is kitart - a világpiacon tapasztalt bátortalan optimizmus ellenére is.

A régiós szinten elszenvedett 3,6% -os átlagos GDP csökkenés után a régióban Bartha Attila 1,5%-os bővülést vár az év végére, és 3% közeli növekedést várnak 2011-re. A régiós munkaerőpiac már nem mutat ilyen pozitív tendenciát, bár Bartha Attila 2010 második felétől javulást vár, a trendforduló csak 2011-ben következik be.

Kelet-Európa, a példamutató?
A hiányszámokban verjük Nyugat-Európát

Az új EU-tagországok gazdasági, gazdaságpolitikai teljesítménye a válság időszakában összességében inkább sikeresnek értékelhető - mondta el Bartha Attila, kutatási igazgató. Az államcsődöt, a totális összeomlást úgy tűnik, mindenütt sikerült elkerülni, a stabilizáció viszonylag gyorsan végbement. A nemzetközi pénz- és tőkepiacokon tapasztalható tartósan magas kockázati étvágy és bőséges likviditás is kedvezően alakítja az új tagországok pénzpiaci folyamatait. A régió devizái viszonylag szűk sávban 2009 eleji szintjük közelében mozognak. Az országkockázati felárak, a jegybanki alapkamatok és a hosszútávú államkötvény-hozamok a korábban kockázatosabbnak ítélt országokban is stabilizálódtak, illetve 2009 őszétől csökkenő pályára álltak.

A régióra jellemző kényszerű fiskális restrikció mellett is nehézkes államháztartási konszolidációkra számít a Kopint-Tárki. Magyarország, Bulgária és Észtország államháztartási hiányát tekintve az élen van, pozitív továbbra, hogy a válság hatására sehol sem alakult ki kétszámjegyű államháztartási hiány a kelet-európai régió országaiban. Kelet-Európára is elmondható, hogy mérsékelt infláció mellett alacsony kamatokkal számol a kutatóintézet. A kamatszintek megbízhatóan csökkenő pályán vannak, melyek visszaigazolják az erősödő bizalmat a régió országaival kapcsolatban.

Inflációs nyomás alatt Kelet-Európa

A válság kirobbanásától 2009 nyaráig az új EU-tagországokban határozott – a drasztikus keresletcsökkenés miatt helyenként deflációba hajló – dezinfláció zajlott, ez a folyamat azonban tavaly ősz óta megtorpant.

Elsősorban az energiaárak emelkedése növeli az inflációs nyomást, de az élelmiszereknél is megállni látszik az árcsökkenés.
Az egyéb termékek és szolgáltatások áralakulása ugyanakkor az inflációs várakozások mérséklődésére utal.

Bár e „természetes” inflációs folyamatokat időnként több országban is megbolydították adó- és hatóságiáremelések (így Magyarországon is), a fogyasztói árindexek idén az új tagországok többségében 2,5% körül stabilizálódnak, és jövőre is hasonló szintű infláció valószínű - mondta el a régiós tendenciákról Bartha.




Magyar gazdasági prognózis
Pozitív tartományban

A sajtótájékoztató végén, a világgazdasági és kelet-európai gazdasági környezet elemzése után, Palócz Éva tartott előadást a magyar gazdaság 2010-es kilátásairól.

Lényegesen nem változó fiskális kondíciókat feltételezve a Kopint-Tárki, a többé-kevésbé elfogadott plusz/mínusz 1%-os sávon belül a pozitív tartományba várja a GDP idei alakulását, 0,8% körüli növekedést jelezve előre. Sőt, kedvező esetben a növekedés akár magasabb is lehet: a növekedési komponensek egyenkénti előrejelzése  1% feletti növekedést sem zár ki- mondta el Palócz Éva a kutatóintézet vezérigazgatója.

Fontosnak tartotta hozzátenni, hogy ez a szám nem számít jó eredménynek a világpiaci helyzet tükrében, de mindenképpen kedvező abból a szempontból, hogy jelzi, hazánk már az idén megindul a válságból való kilábalás útján. De mire alapozza optimizmusát (a Pénzügyminisztérium erre az évre 0,2%-os csökkenést vár) a Kopint-Tárki?

Háztartások: megállt a nettó jövedelem csökkenése

2009-ben a lakosság vásárolt fogyasztásának volumene 7,6%-kal zsugorodott, amit a társadalmi juttatások kisebb visszaesése (mínusz 3,1%) csak részben tudott mérsékelni. Így összességében a háztartások fogyasztása 6,7%-kal volt kisebb, mint 1évvel korábban. 2010-ben a háztartások nettó reáljövedelme már nem csökken tovább, főként a bérek adóterheinek csökkenése következtében. A nettó átlagkeresetek 3%-kal emelkedhetnek,az egyéb jövedelemelemek viszont továbbra is csökkennek. A fogyasztás továbbra is enyhén mérséklődik, miközben a megtakarítási ráta emelkedik. Palócz kiemelte azt az érdekes tendenciát, hogy a magyar háztartások megtakarítása a reáljövedelmek növekedése következtében - a válság illetve a 2006-os megszorítások előtt - egyáltalán nem növekedett, a ráta 0% közeli volt, miközben a gazdasági logika ennek pont ellenkezőjét diktálná. Ugyanígy ellentétes tendencia bontakozott ki a források beszűkülésével, mint láttuk a megtakarítási ráta nőtt, bár nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedő a mostani adat sem (a GDP arányában mért megtakarítási ráta a tavaly 3,2%-ról 4,6%-ra emelkedhet idén).

Az ellentétes tendencia magyarázata, tehát a megtakarítói pozíció várható erősödése elsősorban a hitelfelvételi aktivitás lanyhulásának, a banki hitelezés beszőkülésének a következménye - emelte ki a vezérigazgató.

Munkaerőpiac: kényszermegoldások és elhúzódó növekedés

A foglalkoztatottság 2009 januárja óta jelentősen visszaesett a versenyszférában, a visszaesés a szellemi foglalkozásúakat kevésbé érintette. A beindult közfoglalkoztatási programok hatására nőtt a fizikai foglalkoztatottak létszáma a költségvetésben. A közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetésben foglalkoztatottak létszáma kicsit visszaesett, noha a csökkenés mértéke messze elmaradt a versenyszférától.

Munka-kényszer A kényszerűen részmunkaidőben foglalkoztatottak, támogatott vagy közmunkában foglalkoztatottak és a munkaerőpiacról kivonultak felszívása a munkaerő piac által csak hosszabb idő alatt lehetséges.

A részmunkaidős foglalkoztatás gyors növekedése lehetővé tette a foglalkoztatottak egy részének megtartását, bár a munkanélküliségi ráta 2010 elejére így is megközelítette a 11%-ot. 2010 elején az alkalmazottak 10%-a dolgozott részmunkaidőben, az arány a versenyszférában magasabb.

Palócz kifejtette, hogy a részmunkaidős foglalkoztatási forma normál esetben akár pozitív fejlemény is lehetne, hiszen a munkapiac rugalmasságát növeli, a mostani növekedést azonban a kényszer szülte.

Külkereskedelem: mi várható a tavalyi rekord-aktívum után?

2009-ben az export és az import értéke az előző évihez képest drasztikusan csökkent: az export volumene 12,2%- kal, az importé 17%-kal, miközben a 2008. évi csekély deficit után óriási, 4 milliárd eurós áruforgalmi aktívum halmozódott fel. A teljes kivitel árszintemelkedése (3,0%, év/év) meghaladta az importét (1,2%), a cserearány 1,8%-kal javult. 2010-ben, várakozásunk szerint az áruexport volumene legalább 6-7% körül, 2011-ben ennél valamelyest magasabb ütemben bővülhet. Az import növekedési üteme a rendkívül alacsony bázis ellenére – tekintettel a belföldi lakossági fogyasztás kvázi-stagnálására és a beruházások várhatóan lassú emelkedésére – feltehetően legfeljebb kis mértékben elmarad az export bővülésétől.

2009-ben a világviszonylatban magas magyar fogyasztói árindex elsősorban az áfakulcs és a jövedéki adók emelésével magyarázható - hívta fel rá a figyelmet Palócz Éva. Az árindexet a szabályozott árak jelentős emelése húzta felfelé. 2010 januárjában, az Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb az éves árindex.

Hiányszámháború Nehezen "leolvasható" számok 2010-re, a választási év miatt nehéz előrejelzést készíteni, mivel ma még nem ismeretes, milyen fiskális politikát fog folytatni a következő kormány. Minden egyéb feltétel változatlanága esetén 4,5%-os államháztartási hiány lenne várható (a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők miatti egyszeri bevételek figyelmen kívül hagyása mellett). A tervezettnél nagyobb hiányt nem elsősorban az adóbevételek elmaradása okozhatja, mivel a tervezés e téren korrektnek tekinthető, bár a tavalyinál 6,7%-kal magasabb áfabevételek realizálása kockázatosnak tűnik. A közlekedésben, az önkormányzatoknál, valamint az egészségügyben tervezett megtakarítások mértéke azonban nem reális. Az eredeti költségvetési  javaslatban szereplő tartalékok pedig erősen megcsappantak: az eredetileg előirányzott 300 milliárdos tartalék a költségvetés vitájában a harmadára apadt.

Az infláció és a döntéshozók

A fogyasztói árindex a tavalyi 4,2% után 2010-ben is hasonló szinten várható. Ezen belül az első félévben 5, a másodikban 3% feletti lesz az árindex, miután a tavalyi áfaemelés hatása kikerül a bázisból. Ez az előrejelzés átlagos időjárási viszonyokat és nem változó adórátákat feltételez, valamint a 270 ft körüli euró árfolyam fennmaradását, csak időleges ingadozásokkal. Palócz szerint - figyelembe véve a devizahiteleseket és az exportot is - ez az árfolyam szint az optimális, vagyis a Kopint-Tárki véleménye szerint is túl erős most a forint. Az igazgatónő a 3%-os inflációs várakozáshoz hozzátette: ez annyiban elképzelhető, ha a döntéshozók "nem a fiskális bevételek növelésének terepeként" használják a második félévre csökkenő fogyasztó árindexet.

Pénzpiacok: folytatódó tendenciák

- Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron - Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron

A forint az év eddig eltelt időszakában a múlt év nyara óta megszokott 265-275 Ft/euró sávban tartózkodott, március eleje óta azonban tovább erősödött, s a 260 Ft/euró értékhez közelít. Mindeközben az MNB folytatni tudta jegybanki alapkamat - csökkentési sorozatát: így az alapkamat ma már 5,75%. Némi év eleji visszaesés után a BUX újra 24000 pont közelébe emelkedett. Az állampapír-hozamok márciusban ismét gyors csökkenésnek indultak. 2010 végéig a most belátható pénzügyi trendek folytatódására számítunk. A forint további enyhe, 265-270 Ft/euró szintre történő erősödése, emellett a kamatok és hozamok folytatódó csökkenése várható, év végén 4,5-5% közötti rövid hozamszinttel, s 6% körüli hosszú hozamokkal - zárta helyzetértékelését a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Kockázatok és mellékhatások: így kell eladósodni 
Ecostat: túlságosan izmos most a forint
Halkan gyengül a forint
Meg lehet-e javítani a modern kapitalizmust?
A 250 forintos euró biztosabb, mint a GDP-plusz
Korai még az optimizmus
Magyar alapkamat: különvélemény Londonból
Befektetések: most már hosszútávra tervezünk
Az autók és a számítógépek húzták az iparunkat 
Járai: az 5 százalékos deficit még átmehet

Zsiborás Gergő

Privátbankár