A gazdasági kilátásokról szóló legfrissebb európai bizottsági előrejelzések kapcsán tartott sajtótájékoztatóján Almunia úgy vélekedett, hogy Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia viszonylag jól átvészelheti a válságot, míg a balti államok és Magyarország súlyosabb nehézségekkel kénytelenek szembenézni.A balti államokban már korábban lendületet vesztett a külföldről finanszírozott növekedés, és most számos elemző elképzelhetőnek tartja, hogy ezek a - recesszió által fenyegetett - országok kénytelenek lesznek támogatást kérni a nemzetközi pénzügyi intézményektől vagy magától az EU-tól.
Az EU pénzügyi biztosa "megújuló politikai akaratra" számít abban a tekintetben, hogy a még euróövezeten kívüli országok felkészítsék nemzetgazdaságukat a közös fizetőeszköz bevezetésére. E felkészülés azonban 2010 tavaszig biztosan nem eredményezni az összes kritérium teljesülését - tette hozzá.
A maastrichti (konvergencia-) kritériumok 1. Az infláció rátája nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál. 2. Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át. 3. A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam Mechanizmusba (ERM). 4. A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába. |
A brüsszeli bizottság becslése szerint a lengyelek, a csehek és a szlovákok az eurózónához képest egészen jó növekedési ütemre számíthatnak jövőre is, ám Észtországban, Lettországban és Litvániában visszaesés, Magyarországon pedig csak minimális növekedés várható. (A becslés készítésekor még nem vették figyelembe a Magyarországgal kapcsolatos legújabb fejleményeket, és azt, hogy magyar részről immár egy százalékos recesszióval számolnak jövőre.)
A brüsszeli bizottság aggodalmakat fogalmazott meg a román és csekélyebb mértékben a bolgár gazdaságot illetően is - a románt például "túlhevültnek" minősítve, a növekedés lassulását kilátásba helyezve.
Veres: a GDP aráányos deficitben már jók vagyunk
A kormányzat jövőre azzal számol, hogy az államháztartás hiánya GDP arányosan 2,6 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy Magyarország meg fog felelni a maastrichti kritériumoknak, vagyis az eurózóna csatlakozáshoz teljesítendő államháztartási feltételnek - mondta Veres János pénzügyminiszter expozéjában hétfőn a parlamentben, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának elején.
A pénzügyminiszter elmondta: a kiadáscsökkentő lépések összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik a büdzsé ez év október elején beterjesztett változatához képest az államháztartási költést, amelynek hatására a korábbi hiány további 92 milliárd forinttal lesz alacsonyabb.
Veres János aláhúzta: a kormány pénzügyi válság kapcsán hozott intézkedéseinek része, hogy a kabinet áttervezte a 2009-es makropályát. Elmondta: olyan új makroelőrejelzést készített a kormány, amely a legrosszabb esetet veszi figyelembe, ennek alapján jövőre a gazdasági növekedés helyett 1 százalékos visszaeséssel, a beruházások, a háztartások fogyasztásának csökkenésével számol a kormányzat. A büdzsé alapjául felvázolt makropálya szerint a beruházásoknál a csökkenés mértéke 0,9 százalék, a háztartások fogyasztásánál pedig 3,1 százalék lesz. "Arra sincs lehetőség, hogy megőrizzük a reálbéreket, ez a nagyon konzervatív prognózis a reálbérek 2,7 százalékos mérséklődését vette figyelembe" - emelte ki a miniszter. Hozzátette: az infláció az ez évihez képest jelentősen, mintegy 4,5 százalékra mérséklődik.
2012 lehet a magyar euró éve?
A CMA DataVision vezető londoni adósságpiac-figyelő és adatközlő cégnél hétfőn azt mondták az MTI-nek, hogy a szuverén nem teljesítővé válási kockázatra kötött hitelpiaci származékos csereügyletek (credit default swaps, CDS) - gyakorlatilag a törlesztési leállások elleni biztosítások - ára az irányadó ötéves futamidőre Magyarország esetében a hétfői kereskedésben 3,025 százalék volt a pénteken mért 3,15 százalékos záró után.
Már a múlt hét végi magyar CDS-árazás is jelentős enyhülést mutatott a korábbi időszakhoz képest, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és a Világbank 25,1 milliárd dolláros pénzügyi védőhálójának hatására. A korábbi magasan kiugró kockázati árazás tehát ütemesen és jelentősen csökken .
A Barclays Capital londoni befektetési csoport a magyar pénzügyi védőcsomagról kiadott új elemzésében azt írta: a csomag részét képező "méretes" EU-hozzájárulás, valamint a fájdalmas költségvetési programra tett magyar kormányzati kötelezettség-vállalás mögött valószínűleg egy olyan stratégia áll, amelynek célja a gyors magyar eurócsatlakozásról szóló konkrét tervek kidolgozásának lehetővé tétele.
A Barclays Capital londoni elemzői szerint Magyarország 2010 elejére, vagy akár még korábbra is kitűzheti belépését az eurócsatlakozás előtt kötelező ERM-II. árfolyamrendszerbe, ami az euró bevezetésének potenciális dátumát 2012 elejére is előrehozhatja.
Még mindig túl kockázatos a büdzsé
Így néz ki a jövő évi költségvetés
Költségvetés titkos IMF-szerződéssel?
Eurót a magyarnak: jövőre bejuthatunk az előszobába
Bye-bye euró - nem kell a közös pénz a briteknek
A szlovákok félnek az eurótól
MTI