A megszorítás kifejezés csak szómágia

Még tart a bizalom

Beszélt a miniszterelnök az átalakításról is, amikor az egészségügyi rendszert említette, például, hogy aki egészségtelen életmódot folytat, az járuljon hozzá nagyobb mértékben a költségekhez – reagált Kiszelly. Nagyon fontosnak értékelte az elemző a foglalkoztatás növeléséről szóló részt a miniszterelnök beszédében: ezen a téren is átalakítás várható, igaz, ennek irányáról még nem hallhattunk, mivel ezt még most dolgozzák ki.
“Az a kérdés, hogy meddig tart a hitelezők bizalma Magyarországgal szemben. A bizalom még tart – nem csak Magyarországról van szó, vannak más országok is, amelyek nehéz helyzetben vannak. Összefüggéseiben nézve: minél hamarabb jelentik be az itnézkedéseket, annál több idő marad a társadalmi egyeztetésre a szociális partnerekkkel, és annál jobban megnyugtatják a hitelezőket is, ami visszaköszön az államadósság finanszírozásának kedvezőbb feltételeiben” - hangsúlyozta Kiszelly Zoltán a Duna Tv műsorában.

A változtatás igénye elsősorban úgy jelent meg a beszédben, hogy a kormányfő elmondta, milyen munkát végeztek az elmúlt parlamenti ülésszak óta – ez mutatta a dinamizmust – mondta kérdésre válaszolva az elemző. Kiszelly szerint ez a momentum érzékeltette a miniszterelnök részéről, hogy most nagy munka van folyamatban, hiszen nyilván az idő is szorítja a kormánypártot. Szerepelt a beszédben az oktatás és az egészségügy rendszerének átalakítása is - a hogyanról még nem esett szó –, amint az is, hogy ezeket a strukturális reformokat az alkotmányozásig kell végrehajtani.

Az említett alrendszerek átalakítása a külföldiek bizalmának az alapja. "A külföldiek azt várják el, hogy olyan országot finanszírozzanak, amely nem egy feneketlen bendő, hanem fenntartható rendszerekkel rendelkezik és képes lesz visszafizetni a miniszterelnök által is megemlített irdatlan államadósságot" – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

Német-francia minta

A gazdasági dimenzió dominált a beszédben amikor arról beszélt, mekkora államadósság tornyosult a fejünk fölé, az elkövetkező négy évben ebből mennyit kell visszafizetni – reagált az elemző. Emlékeztetett a német-francia kezdeményezésre, ami egyfajta adósságféknek is tekinthető, tehát az alkotmányba beleépülnek garanciák arra nézve, hogy az államadósság ne nőhessen gyorsabban a termelékenységnél avagy a nemzeti jövedelemnél. “Orbán Viktor lényegében bejelentette a parlamenti beszédében, hogy csatlakozunk ehhez a német-francia kezdeményezéshez, amivel az Európai Unión belül a gazdasági válság következményeire próbálnak választ adni. Ez azt jelentené, hogy csak annyi pénzt költhetünk el, amennyink van, illetve amennyivel javul a gazdaságunk teljesítőképessége. Ez a legfontosabb kérdés most Európa-szerte” - szögezte le a politológus.

Kiolvasható volt-e a kormányfő hétfői beszédéből, hogy megszorítások következnének? - hangzott a kérdés, amire Kiszelly Zoltán úgy reagált: ez szómágia. A kormánypártok mindig kerülik a reform és a megszorítás kifejezéseket, miközben az ellenzékiek próbálják beletolni "ebbe az utcába" a kormánypártokat – tette hozzá.

Az elemző szerint a kormány most újjászervezésről beszél. Tényleg az a kérdés, hogy – amint a nemzetközi hitelezők várják – lehet-e számolni a finanszírozható és fenntartható oktatási, egészségügyi, önkormányzati és szociális alrendszerekkel a jövőben a reformok következtében. Ha ezeket teljesíti a várható átalakítás, akkor jó irányba megy az ország, teljesen mindegy, hogyan nevezzük magát az átalakítási folyamatot – nyilatkozta Kiszelly Zoltán a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában.

Privátbankár