.jpg)
20 év folyamatos parlamenti tagság után tavaly óta a partvonal mellől szemléli a nagypolitikát az MDF
.jpg)
Előre a fiatalokért
Makay Zsolt, a JESZ elnöke szerint az MDF a 2006-os országgyűlési választások első és második fordulója között került identitás- és bizalmi válságba. Véleménye szerint akkor kevesen láttuk, hogy az elmaradt polgári összefogásért egyedül az MDF lesz a bűnbak, a Fidesznek pedig az ártatlan bárány szerep jut majd. 2006-tól csak agónia volt az elmúlt időszak, s így közel öt év távlatából még egyértelműbb a kép - véli.
| Az MDF-sztori A Magyar Demokrata Fórum 1987-ben alakult Lakiteleken. A rendszerváltás utáni első választásokon több mint 42 százalékos eredménnyel alakíthatott kormányt, koalíciós partnerei a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt lettek, kormányfőnek Antall Józsefet választották. A kezdeti lendület Antall 1993 végén bekövetkezett haláláig tartott, a párt meglehetősen gyorsan süllyedt lefelé. A 94-es választásokon már a 10 százalékot sem érték el, 1998-ban pedig csak a Fidesz "hátán" kerültek be a parlamentbe. 2002-ben és 2006-ban egyaránt épphogy átlépték az 5 százalékos küszöböt. Az Országgyűlésben eltöltött két évtized alatt a magát markánsan jobboldali, keresztény-konzervatív pártnak mondó szervezet 2009-re eljutott oda, hogy megmentőjét a (Fidesszel közösen) évekig diabolizált Bokros Lajosban, a Horn-kormány egykori pénzügyminiszterében látta, sőt a tavalyi országgyűlési választásokra az ősi ellenfélnek tartott SZDSZ-szel állt össze. Döntéseiket saját, minimálisra szűkült szavazótáboruk sem tudta megemészteni, az alkalmi koalíció 2,67 százalékot ért el, így mindkét rendszerváltó párt elbúcsúzott a parlamenttől. |
"Ám, ami fontosabb ennél, hogy jóval több olyan emberre számítunk, akik alig várják, hogy egy valóban demokratikusan működő szervezet tagjai lehessenek. Pénzügyileg adományokból tartjuk fenn magunkat, mivel kevés az állami támogatás. Ami jár, az a múlt rossz döntéseire, azaz a közel 100 milliós kampányszámlákra megy el, amit még Dávid Ibolya felejtett itt" - jegyezte meg Makay.
A második Orbán-kormány teljesítményét vegyesen értékeli a JESZ elnöke. Pozitívumként említette az aktív csoportok terheit mérséklő egykulcsos szját, a gyermekek után járó adókedvezményt, a kkv-k nyereségadójának 10 százalékra csökkentését, ugyanakkor hiányolja a minőségi költségvetés-politikát, a távlati koncepciók kidolgozását, valamint visszásnak tartja a jogállamiságot több ponton megkérdőjelező hatalomgyakorlási módszereket.A párt egykori meghatározó tagjairól azt mondta Makay, többségében már nem tagjai közösségüknek, de vannak olyanok, akik csendben, háttérből segítik a párt újjászervezését. Közöttük van olyan is, aki ott volt az első szabadon választott parlamentben és annak kormányában, az Antall–kormányban - fogalmazott rendkívül titokzatosan az elnök.
Hogy kiket akar és kiket képes egyáltalán megszólítani az újjászervezett MDF, ez egyedül talán a pártelnöknek nem kérdés. "A készülő és hamarosan elfogadandó keretprogramunk olyan hiteles választ fog adni a mély krízisben élő magyar társadalom széles rétegei számára, melynek köszönhetően támogatottságunk fokozatos javulását remélem. Elsőként az egzisztencia-megalapozás nehézségeivel küszködő fiatalok és a túlterhelt aktívok körében. De nagy előny, hogy jelenleg nem hajt a tatár. Legfontosabb, hogy lassan befejeződik a párt gazdasági és politikai konszolidációja, legkésőbb az idei év végére. Éppen ezért rendkívül optimista vagyok a JESZ sikeres felépítése vonatkozásában." - adott leckét bizakodásból Makay Zsolt.
A JESZ logópályázatának nyereménye - komolyan gondolják
A párt helyzetét vizsgálva elkerülhetetlen megemlíteni Bokros Lajos viharos pályafutását az MDF-en belül, amiről a pártelnök azt mondta: a választási vereség óta semmilyen kapcsolatot nem tartott Bokros az MDF-fel vagy annak vezetésével. Így gondolom érthető - jegyezte meg Makay, hogy a számára ajánlószelvényeket gyűjtő, Brüsszelbe jutásáért kemény munkával kampányoló tagság körében nem örvend népszerűségnek. Jelenleg folyik a minden tagot megkérdező szavazásunk, hogy visszahívjuk-e őt Brüsszelből vagy sem - tette még hozzá.
Az MDF lejtmenetét és reaktiválódását Lakner Zoltán politikai elemző segítségével vizsgáltuk, aki szerint a kép csalóka, hiszen ami megbukott 2010-ben, az már a második MDF volt. 1998-ban az akkor Lezsák Sándor vezette “első MDF” mélyen a parlamenti bejutási küszöb alatt maradt és csak azért juthatott be a parlamentbe, mert az akkor még káderhiányban szenvedő Fidesz több helyütt MDF-es képviselőjelölteket támogatott az egyéni kerületekben, így a listán kieső Fórum 17 egyéni képviselővel mégiscsak frakciót alakíthatott. (A ´98-as bukta előtt 1996-ban 15, főként az Antall-féle vonalhoz köthető képviselő távozott a pártból és Szabó Iván vezetésével megalakították a 9 évig sikertelenül próbálkozó, végül az MDF-be visszatagozódó Magyar Demokrata Néppártot - a szerk.). Ezt követően az MDF nem jelent meg önálló szereplőként a színen – pontosabban a 2000-es “Békejobb” önállósodási kísérletét a Fidesz keményen letörte (érdekesség: a Békejobb plakátján Dávid Ibolya és Semjén Zsolt is látható volt) – 2002-ben pedig közös listán indult a Fidesz és az MDF, a lista első helyén Orbán Viktor, a másodikon Dávid Ibolya állt.
"A választási vereség után Dávid Ibolya úgy döntött, nem alakít közös frakciót, ami megalapozta a két párt rossz viszonyát. A Fórum ettől kezdve arra törekedett, hogy a nagy pártok ellenzékének szerepét építse fel a maga számára, ami mérsékelt, de azért mérhető sikert hozott: 2002-ben önállóan bejutott több megyei közgyűlésbe, majd 2004-ben az EP-, 2006-ban az országgyűlési választáson is átlépte a bejutási küszöböt (ami, ugye, 1998-ban nem sikerült, 2002-ben pedig meg sem próbálkozott vele önállóan)" - fogalmazott Lakner.
.jpg)
Virágom, virágom
Az elemző szerint ezt követően nagyobb ambícióval látott a pártépítésnek az MDF vezetése: egy angolszász típusú konzervatív párt kialakítását tervezték, elsősorban a gazdaságpolitikai vonalvezetést illetően. Másfelől viszont meg kellett küzdeni a magyar pártrendszer sajátos tagoltsági viszonyaival, nevezetesen azzal, hogy egy ilyen párt nem illeszkedhetett automatikusan egy jobboldali választási szövetséghez, mivel a Fidesz csak a teljes alárendelődést fogadta el. Így maradt a kettős ellenzéki viszony (az MSZP-vel és a Fidesszel szemben is), sőt valószínűleg a Fórum sokkal több és jobb informális viszonyt ápolt az MSZP-vel, már csak azért is, mert a 2008-tól egyedül kormányzó szocialistáknak időről-időre szükségük volt más frakciók támogatására.
Fontos hangsúlyozni - tette hozzá, hogy a Fórum mindvégig kardélen táncolt, sosem hagyta el a bejutási küszöb körüli tartományt 2002 után. Ez azonban nem indokolta volna a végső negatív fordulatot, ami döntően infrastrukturális és HR-jellegű volt: a Fidesszel folytatott viták, Bokros érkezése, illetve az új gazdaságpolitikai irány, valamint a pártelnök tízéves regnálása alatt természetszerűleg bekövetkező elfáradás nyomán az MDF-nek alig maradt hadra fogható képviselőjelöltje, aktivistája.
Ekkor született az SZDSZ-szel való szövetkezés gondolata, ami sok őstag számára emészthetetlen volt, ráadásul vitákat gerjesztett, mert az SZDSZ nagyjából ugyanott tudott komoly jelölteket felkínálni, ahol az MDF-nek is lettek volna emberei, így nem kiegészítették egymást, hanem további belső rivalizálások indultak. Emellett megváltozott a politikai környezet: más párttal nem lehetett szövetkezni, mert mindenki az életéért küzdött, továbbá az LMP megjelenésével egy új párt jelenítette meg a pártrendszerrel való szembenállást a választók számára, s az MDF nagyok elleni küzdelme érdektelenné vált.
Kíváncsiak voltunk, hogyan látja az elemző a tavalyi választások előtt kötött, utólag teljes katasztrófaként értelmezhető MDF-SZDSZ paktumot. Lakner szerint az ötletnek volt valóságalapja, hiszen a két párt szavazótábora és potenciális tábora mutatott átfedéseket, ugyanakkor az SZDSZ az akkori állapotában már képtelen volt az MDF infrastrukturális és személyzeti gondjaiban segíteni. "Valószínűleg az MDF felülértékelte az SZDSZ ebbéli képességeit, így rossz üzletet kötött: szinte nem kapott semmit, miközben számolnia kellett azzal, hogy a szövetséggel még a maradék párttagságon belül is feszültségeket kelt. Mesterházy Ernő letartóztatásba helyezése pedig azt eredményezte, hogy egy SZDSZ-es botrány az MDF-re is negatív hatással volt." - fogalmazott.
A Bokros-MDF vitához annyit tett hozzá Lakner Zoltán, hogy az új párt szerinte hibát követ el azzal, hogy egyik első tevékenysége az EP-mandátumról folytatott veszekedés volt. "Elegánsabb lenne, ha megállapodnának Bokros Lajossal abban, hogy nem nyilatkozik MDF-esként, hanem az EP reformpárti frakciójának tagjaként szólal meg a magyar nyilvánosságban is, egyébként pedig a JESZ és Bokros is járja a maga útját. A vita azt jelezheti a választóknak, hogy megint itt egy párt, amelyik csak a “zsákmányról” tud beszélni" - mondta.
| Bokros Lajos röviden reagált megkeresésünkre: az MDF vezetőinek közelmúltbeli mocskolódásai miatt az MDF-fel semmilyen körülmények között nem kíván foglalkozni. |
Arra a kérdésre, hogy mennyire törvényszerű a fiatal demokráciákban a kezdetben meghatározó erők politikai palettáról való eltűnése, vagy esetleg húzhatták volna még egy darabig a kipukkadt pártok, azt mondta Lakner Zoltán, hogy először is nagy kérdés, hogy a klasszikus angolszász konzervativizmusra van-e széles körű választói igény Magyarországon vagy sem. Szerinte nincs, ugyanakkor az MDF vezetői és tanácsadói ezt pontosan felmérték, miként azt is, hogy a közönség formálható, s pontosan azon dolgoztak, hogy kialakulhasson ilyen közönség. "Ugyanakkor egy kis pártnak persze kicsiny tere is van arra, hogy ezt az attitűdformálást teljes sikerre vigye. Ha az MDF-nek nagyobb a tere (a Fidesz nem zárja le táborát), vagy ha nem terheli a kilencvenes évek politikai harcainak sok rossz emléke, akkor nagyobb esélye lett volna az ideológiai kifutásra." - hangsúlyozta, a jövővel kapcsolatban pedig megjegyezte: az bizonyos, hogy nagyon mélyről indul a JESZ névre áttérő politikai alakulat, s nagyobbacska csoda lenne, ha megkapaszkodna.
Cicero és az emlékek
A lejtmenet Antall József halálát követően kezdődött el és 2010 áprilisáig tartott - határol be rögtön az elején egy laza 17 éves ciklust Viniczai, majd azt mondja folyamatos belviszályok jellemezték a pártot ebben az időszakban, amelyeket a mindenkori kisebbség szított. "Egyértelmű siker az MDF kormány 1990-94 közötti működése, amely megalapozta Magyarország zászlóshajó mivoltát a volt kelet-közép-európai államok között. A 90-es évek második felére, az ezredfordulóra az MDF kormány által lerakott alapok teremtették meg a viszonylagos jólétet, az Európához történő gyors felzárkózást. Antall József, az MDF-vezette kormány miniszterelnöke volt, akit az európai vezetők Londontól Párizson át Moszkváig tiszteltek, elismertek, ő volt, aki 70 évvel Trianon után hitet öntött a határontúli magyarságba, amikor "lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének" nevezte magát. Ami 1994 után történt, apró kivételektől eltekintve, kudarcok sorozata" - mondta a politikus, aki meg van róla győződve, hogy az MDF értékeinek örököse, letéteményese a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség.
"Távolról még messze van, közelről meg mégjobban"
A közvélemény-kutatások 2006-2010 között többször is arra mutattak rá, hogy az MDF egy elöregedett párt és nem tudja megszólítani a választókat. Ezt a 2010-es országgyűlési és önkormányzati választások eredményei fényesen bizonyították - emlékezett Viniczai. "Két út állt előttünk, a megszűnés, vagy a mai kor kihívásainak megfelelni tudó, dinamikus, az információs társadalom technikáját maximálisan használni, kezelni tudó és az emberekhez információkat eljuttató pártot kell építeni, amelyben meghatározó szerepet játszik a fiatal generáció mind a párttagság, mind pedig a választói oldalról. Ez annyit is jelent, hogy a konzervatív értékek megtartása mellett egy e-pártot működtetünk, azaz napi kapcsolatot tartunk tagjainkkal és a célcsoportokkal." - mondta. (mondatai kísértetiesen hasonlítanak a sorozatunk első, SZDSZ-ről szóló részében a liberális párt jelenlegi elnökének, Szabadai Viktornak a mai kor lehetőségeiről szóló vízióihoz)
A párttagsággal kapcsolatban a pártelnöknél kicsit nagyvonalúbban számolt Viniczai, hiszen 1500 körüli rendes és 2800 pártoló tagról beszélt, a megoszlási arányról pedig azt mondta: a Budapest-vidék arány megegyezik az ország lakosságarányával. A fenntarthatósággal kapcsolatban megjegyezte: mivel igen jelentősen lecsökkent a párttámogatás a parlamentből történő kieséssel, így az adományok komoly szerepet töltenek be a párt működésében.
A jövőt Makayhoz hasonlóan látja Viniczai Tibor, szerinte a JESZ talpra fog állni. "Az MDF egy rendszerváltó korszak emléke, amelyet méltó módon megőrzünk egy saját magunk által létrehozott múzeum keretein belül a kor tárgyi, történeti relikviáival, az új vezetésben viszont jelentős számú fiatal arc jelent meg, akik a jövő dinamikáját, a régi MDF vezetők pedig a folytonosságot jelentik az értékrend tekintetében. A fiatalok egy új világot akarnak építeni, kevésbé hisznek a tegnap és ma regnáló rendszerváltó elit politikájában. Ebből következően magától értetődő: mindazokat meg kívánjuk szólítani, akiknek elegük van a délibábfestésből, a retorikai szófordulatok özönéből és egy sikeres Magyarországot akarnak építeni." - mondta a politikus.
Bokros Lajossal kapcsolatban annyit jegyzett meg Viniczai, hogy 2010. április 11. óta többszöri próbálkozás után sem sikerült kapcsolatba lépni a párt EP-képviselőjével, így értelemszerűen az új Demokrata Közösségnek sincs vele kapcsolata.
A kormány értékelésére nem vállalkozott Viniczai, annyit mondott, hogy egy kormány teljesítményét mindig az idő és a választók minősítik. "Ha teljesül a cicerói legfőbb törvény, azaz megteremtik az emberek jólétét, hiszen az emberek azért támogatták ilyen nagy számban a Fidesz-KNDP-t, akkor az mindenki számára örömteli lesz. De, ha nem teljesülnek az elvárások... Várjuk ki a végét." - fogalmazott.
| Az adatgyűjtési ügy 2008 szeptemberében pattant ki, miután a Nemzetbiztonsági Hivatal - azóta távozott - főigazgatójának, Laborc Sándornak a feljelentése alapján házkutatást tartottak az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél, illetve a cég vezetőinek lakásán. Dávid Ibolya, az MDF elnöke a házkutatások után nem sokkal bejelentette: a legfőbb ügyésztől és a Nemzeti Nyomozó Irodától is soron kívüli vizsgálatot kér, mert a birtokába került hangfelvétel szerint Almássy Kornél érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. A rendőrség akkor magántitok jogosulatlan megismerése és más bűncselekmények miatt eljárást indított ismeretlen tettes ellen, ezt azonban később bűncselekmény hiányában megszüntették. Azóta az UD Zrt.-üggyel összefüggésben négy embert gyanúsítottak meg: Dávid Ibolyát, Herényi Károly volt MDF-es politikust, Tóth Károly volt MSZP-s országgyűlési képviselőt és Szilvásy György volt titokminisztert. Dávid Ibolyát kétrendbeli, személyes adattal való visszaélés és egyrendbeli kényszerítés bűntette miatt, Herényi Károlyt pedig egyrendbeli, személyes adattal visszaélés miatt hallgatta ki korábban a főügyészség. Tóth Károly hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal való visszaéléssel, Szilvásy Györgyöt egyrendbeli, hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett, különleges személyes adattal való visszaéléssel gyanúsították meg. Az ügyészség decemberben vádat emelt a gyanúsítottak ellen. |
Az MDF-ben soha nem volt vitakultúra
Almássy Kornél pályafutása - a Fórum Országos Elnökségének tagja 2003-tól, 2004-2006 között az Ifjúsági Demokrata Közösség elnöke, a budapesti választmány elnöke 2005-től, országgyűlési képviselő 2006-tól - egészen addig felfelé ívelt az MDF-en belül, amíg 2008-ban el nem jutott arra az elhatározásra, hogy megpróbál Dávid Ibolya helyére lépni. Akkor - meglehetősen zaklatott körülmények között - végül kizárták a pártból, ami aztán egész lavinát indított el és 2010-ig további tagokat rúgott ki a Dávid Ibolya - Herényi Károly vezetés, sokan ugyanakkor maguktól távoztak.
Almássy így emlékszik vissza: Antall József szellemisége vonzott a pártba annak idején és amikor azt láttam, hogy 2006-ban a párt elveszti helyes politikai irányát, akkor ezt helyrehozandó kíséreltem meg azokkal, akik hasonlóan gondolkodtak új lendületet adni a szervezetnek. Elindultam egy általam demokratikusnak gondolt párt tisztújításán, és mint azt a már lezárult, illetve most is folyó bírósági ügyek, nyomozások bizonyítják, ellenfeleim a legfelső kormánykörök segítségével titkosszolgálati eszközöket vetettek be, hogy elkerüljék bukásukat. Ezzel azt ugyan megakadályozták, hogy a párt többsége véleményt mondhasson róluk, de azt, hogy a választók ezt megtegyék, azt már nem tudták elkerülni - mondta.
A jelenleg a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) közútkezelési ágazatának igazgatójaként dolgozó Almássy szerint az MDF történetét szinte alakulásától fogva végigkísérte, hogy nem sikerült megteremteni a párton belüli véleménykülönbségek megvitatásának kultúráját. "2006-ban a két forduló között és különösen ősszel, az őszödi beszéd és az októberi események során Dávid Ibolya pártelnök hibás döntései, megnyilatkozásai politikailag megtörték a párt lendületét. Ez ellen többek támogatásával felléptem, de az ellenünk irányuló zsarolások és fenyegetések morálisan is megtörték a pártot. Eltűntek a szervezetek, azon tagok nagy része kilépett, akik több mint 20 évig országszerte megőrizték az MDF-et" - tette hozzá.
Az egykori alelnök nem gondolja, hogy lehet jövője a régi MDF alapjain újjáalakult kezdeményezésnek. "Sokan képviselnek hasonló értékeket, de az MDF több volt, mint egy párt. Erős közösség volt, ennek értékeit nem lehet továbbvinni csak politikai alapon. Az az MDF, aminek tagja lehettem, betöltötte küldetését: a térség nagy rendszerváltó párjai közül utolsóként tűnt el a politikai palettáról és került át a történelemkönyvekbe. Ennek a mostani névváltoztatás már csak a végleges záróakkordja" - fogalmazott.
| A cikkben szerettük volna megszólaltatni Dávid Ibolyát is, de sajnos nem sikerült kapcsolatba lépnünk vele. |
A mostani kormány teljesítményéről annyit mondott: jobboldali, konzervatív beállítottságú emberként azért drukkol, hogy a kormányzat minél sikeresebb legyen és megoldja az ország előtt tornyosuló nehéz gazdasági és társadalmi problémákat.
Privátbankár - Acsai N. Ferenc
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
