1p
A közel 160 bevásárlóközponttal, melyek tavaly nyitották meg kapuikat a kelet-európai térségben, 40 millió négyzetméterre nőtt a régió plázaállománya
A közel 160 bevásárlóközponttal, melyek tavaly nyitották meg kapuikat a kelet-európai térségben, 40 millió négyzetméterre nőtt a régió plázaállománya. Annak ellenére, hogy az átadások tempója lelassult a 2007-es rekordév óta, most a fejlesztők minden idők legtöbb, közel 1000 projektjét jegyezhetik. „Sok projektet elnapoltak, de nem állítottak le teljesen”, mondja Hanna Bomba-Wilhelmi, a RegioPlan Consulting cégvezetője.

Erős dinamika Oroszországban, Lengyelországban és Törökországban

A legtöbb 2009-es nyitást Oroszország könyvelheti el (60 fölött), utána jön Törökország (40 fölött) és Lengyelország (20 fölött). Az oroszoknál és a lengyeleknél ez még a 2008-as számokat is felülmúlja. Jelenleg ezek az országok rendelkeznek a legtöbb projekttel, köszönhetően a magas népességszámban rejlő lehetőségeknek. Lengyelország és Törökország dinamikájában az is közrejátszik, hogy ellenállóbbnak mutatkoznak a válsággal szemben, mint Kelet-Európa más országai - olvasható a RegioPlan sajtóközleményében.

Magyarország veszített a lendületéből
Magyarország már röviddel a rendszerváltás után megkezdte a shopping center fejlesztéseket, csaknem a fele a magyar bevásárlóközpontoknak a 90-es évekből származik. Nálunk 170 négyzetméter bevásárlóközpont-területtel viszonylag sűrű az 1000 emberre eső lefedettség, más kelet-európai országokhoz képest. Így nem meglepő, hogy kevesebb új projektet jegyezhet a magyar piac.

Születőben az újabb buborék?
A rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt több ezer bevásárlóközpont épült Kelet-Európában. Igazán az ezredforduló óta gyorsult fel a tempó, 2007-ben volt a csúcspont,  amikor is közel 300 center került átadásra. Ez a lendület az utóbbi években hanyatlani látszik, 2009-ben „csupán” 160 létesítményt adtak át. Azonban rendkívül érdekes, hogy a jelenlegi pénzügyi nehézségek és a kereskedők lelassult terjeszkedése ellenére a projektek száma az ezret is eléri a régióban. Ez részben annak köszönhető, hogy a válság hatására számos projektet bár elhalasztottak, de nem állították le őket teljesen. Sok fejlesztő bízik a konjunktúra javulásában, ám tisztán kell látni, hogy „az ’aranykor’ ideje lejárt, valószínűleg nem fognak befektetőt találni az összes projekt számára”, magyarázza Bomba-Wilhelmi. „Sok beruházásnál a tervek nem illeszkednek a telephelyek lehetőségeihez, melynek következményei rossz kihasználtságban és alacsony látogatottságban mutatkoznak majd meg”, foglalta össze Bomba-Wilhelmi.



Sok terület rövid idő alatt

Az észtek 1000 emberre eső 400 négyzetméter bevásárlóközpont lefedettséggel megelőzik az osztrákokat és a svájciakat is. Ennek érdekessége, hogy Észtországban a vásárlóerő jóval elmarad a nyugat-európai szinttől. A szlovének is csak kevéssel vannak shopping center sűrűségben az osztrákok mögött. Kritikusnak tekinthető a helyzet a Baltikumban és Horvátországban. A Balti országok (Észtország, Lettország és Litvánia) mind nagyon magas lefedettséggel rendelkeznek, ugyanakkor nem kímélte őket a gazdasági krízis. Ebből az következik, hogy a jelenleg stagnáló vásárlóerő mellett minden új pláza csak a már meglévők „kárára”, azok kiszorításával épülhet. Bár tavaly Horvátországban kevés új bevásárlóközpontot adtak át, az összterület mégis több mint 150.000 négyzetméterrel bővült; Csehország, Szlovákia és Szlovénia sem tudott ilyen mértékű gyarapodást elkönyvelni.
 
Magyarország veszített a lendületéből

A tempó jelentős lassulását mi sem támasztja alá jobban, mint hogy tavaly csupán 90.000 m˛ pláza átadására került sor. A magyar piac új beruházások befogadásánál korlátokba ütközik, köszönhetően magas bevásárlóközpont sűrűségének, valamint hogy közel 90 létesítmény rendelkezik 5000 négyzetméternél nagyobb eladótérrel. Továbbá a háztartások keresletét olyan faktorok csökkentik, mint a 25%-ra emelt áfa és a magas munkanélküliség. Ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy akárcsak a balti országok esetében, Magyarországon is „minden új bevásárlóközpont, mely átadásra kerül, a jelenlévők kiszorításával érvényesülhet csak igazán”, következtet Hanna Bomba-Wilhelmi.


Privátbankár

Címkék: Cikkek

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Cikkek Megújult a Privátbankár!!
Privátbankár.hu | 2011. november 15. 15:35
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
Cikkek További árfolyamok >>
Privátbankár.hu | 2011. november 9. 10:05
 
Cikkek Skandináviában sincs minden rendben
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 18:02
Folytatódik a dán lejtmenet jövőre is, a skandináv ország gazdasága tovább lassul, egyre nehézkesebb a hitelezés, és tovább csökkennek a lakásárak
Cikkek Papandreu lemondott a népszavazásról
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 16:21
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Cikkek Papandreu nem mond le - még
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 14:05
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
Cikkek A bankokat kérdezi a kormány, mi legyen a devizahitelesekkel
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:50
Újra tárgyalóasztalhoz ülnek a bankok a kormánnyal, az NGM várja a javaslatokat a szektor szereplőitől. Az már biztos, hogy feltőkésítik az MFB-t
Cikkek Sehol egy biztonságos magyar bank?
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 13:36
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Cikkek A mauríciuszi devizát a költségvetési tervek gyengítik
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 12:47
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke. Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.   Privátbankár
Cikkek A kormány átvállalja Várpalota devizahitelét - a jó lobbi miatt
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:48
Várpalota polgármesterének lobbitevékenységét a kormány azzal ismeri el, hogy kifizeti a kistérség devizatartozását
Cikkek Kollektív szerződések: már most nyomást gyakorolnak a munkaadók
Privátbankár.hu | 2011. november 3. 11:21
A jövő évi költségcsökkentések jegyében több munkáltató nyomásgyakorlásba kezdett, jelezvén, hogy felbontanák a kollektív szerződéseket
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG