Megkapják a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok? Változzon a magyar nyugdíjrendszer? Jót tenne egy kétharmados győzelem?
Országos reprezentatív közvélemény-kutatást készített nemzetpolitikai kérdésekről – köztük a határon túli magyarokat is érintő témákról – március folyamán a Duna Televízió, közösen a Századvég Alapítvánnyal és a Kód Piackutató Intézettel. Az ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt személyt az ún. CATI módszerrel megkérdező vizsgálat többek között olyan kérdésekre is kérte a választ, hogy megkapják-e a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok, változzon-e a magyar nyugdíjrendszer, avagy jót tenne-e Magyarországnak, ha valamelyik politikai erő kétharmados támogatottságot szerezne a közelgő országgyűlési választásokon.
Kaphassák meg a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok, Magyarországon is vezessék be az eurót, a magyar törvényhozás támogassa, hogy a családok minél több gyermeket vállaljanak. Változtatandó a nyugdíjrendszer, támogatni kell a romák társadalmi integrációját, akár pozitív diszkrimináció révén is. Az egészségügyi ellátás színvonalát a magyarok döntő hányada nem tartja megfelelőnek. Jelentős többség pártolná a Büntető törvénykönyv szigorítását is. Tömören így összegezhetők a Duna Televízió és partnerei közvélemény-kutatásában adott társadalompolitikai és szociálpolitikai válaszok - olvasható a Duna tévé közleményében.
A közvetlenül a politikára és a politikusokra vonatkozó kérdéseknél a megkérdezettek véleménye nagyjából így összegezhető: a megkérdezettek fele szerint lenne jó az országnak, ha valamely erő kétharmados támogatottságot szerezne a parlamenti választásokon. A pártpreferenciák adataiból viszont az derül ki, hogy az elmúlt időszakhoz képest nem változott jelentősen az egyes pártok támogatottsága; bár előfordulhat, hogy a sikeres kopogtatócédula-gyűjtés ellenére a kis pártok – az MDF és az LMP – mégsem tudják majd átlépni az öt százalékos parlamentbe jutási küszöböt.
A részletes, korcsoportok szerint is bontott válaszok a kérdések egy részénél némileg árnyalják a megállapításokat, illetve további következtetések levonására adnak lehetőséget.
A határon túli magyarok magyar állampolgársághoz juttatása esetében a megkérdezettek 48 százaléka egyértelműen támogathatónak gondolta a felvetést, míg az inkább támogatók aránya 22 százalék volt. Elmondható tehát, hogy 2010 tavaszán a felnőtt lakosság 70 százaléka valamilyen formában támogathatónak látja a külhoni magyarok magyar állampolgársághoz juttatását. Ellentétes véleményen a megkérdezettek 25 százaléka volt, közülük 16 százalék egyértelműen nem, 9 százalék inkább nem támogatná a lépést.
Nem mellékes tény az sem, hogy az állampolgárság megadását leginkább a legfiatalabb korosztály tagjai támogatták; a helyeslők aránya köztük meghaladta a 80 százalékot. A középkorúaknál (mind a 40-49, mind az 50-59 év közöttiek csoportján belül) volt a legalacsonyabb a támogatók aránya, ám még így is 66 százalékuk támogatna a magyar állam ilyen irányú döntését.
A gazdasági kérdések között az euró magyarországi bevezetése inkább a fiataloknak lenne fontos, bár a lakosság többsége szerint jó döntés lenne. A megkérdezettek 63 százaléka támogatná; 40 százalék egyértelműen, 23 százalék pedig inkább támogatná a közös uniós valuta hazai fizetőeszközzé tételét. Fontos megállapítás, hogy a válaszadóknak mindössze 4 százaléka nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani; ez is mutatja a témakörrel kapcsolatos magas szintű érdeklődést.
Érdekes eredmény, hogy a férfiak 43, a nők 38 százaléka egyértelműen európárti. A korosztályok között ennél radikálisabb a különbözőség: a 18-29 év közöttiek 53 százaléka, míg a 60 évnél idősebbeknek csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyértelműen támogatná az európai fizetőeszköz hazai bevezetését.
Támogassa-e a jövőben a magyar törvényhozás, hogy a családok minél több gyermeket vállaljanak? Az igenlők aránya rendkívül magas, nyolcvan százalék. Ebből 64 százalék az egyértelmű „igen”-ek, 21 százalék az „inkább igen”-ek aránya.
A válaszadók családi állapota mentén jelentősen megoszlanak a válaszok. A házastársi kapcsolatban élők 68 százaléka szerint a magyar törvényhozásnak egyértelműen támogatnia kellene a jövőben a családok gyermekvállalását. A hajadon, nőtlen csoporton belül a felvetés támogatóinak aránya 52 százalék. A nemleges válasz is erősen függött a kérdezettek családi helyzetétől: a házaspárok hat százaléka, a nőtlenek, hajadonok tizenkét százaléka nyilatkozott úgy, hogy álláspontja szerint nem kell a magyar törvényhozásnak pártfogolni a családok gyermekvállalását.
A nyugdíjrendszert a társadalom hetven százaléka átalakítaná, de nem a nyugdíjkorhatár emelésével. A megkérdezettek ekkora aránya szerint lenne szükség valamiféle beavatkozásra annak érdekében, hogy a rendszer a jövőben is fenntartható legyen. A lehetséges megoldásokról persze eltérnek a vélemények. A magyarok többsége ellenzi a nyugdíjkorhatár fokozatos és folyamatos emelésének tervét. Mindössze 14 százalék támogatná az intézkedést, s csupán 6 százalék tartaná egyértelműen helyesnek. A többség, 66 százalék viszont elutasítja.
A romák társadalmi integrációja igazán a munkahelyteremtéssel segíthető elő – így vélekedik a felmérésben válaszolók 58 százaléka. Második leggyakoribb válasz: a jelenlegi oktatási szisztémánál hatékonyabb pedagógia rendszer kialakítása szükséges. A társadalom a pozitív diszkriminációt is támogathatónak tartja. A megkérdezettek több mint fele (57%) szerint a felzárkóztatás sikerességéhez szükséges a roma társadalom tagjainak pozitív diszkriminációja. A fiatal korosztályok pártolják legkevésbé a romák pozitív diszkriminációját (44 százalék), az összes többi korcsoportban az arány megközelítette vagy meg is haladta a 60 százalékot.
A kérdés pártpreferenciák szerinti támogatottságát vizsgálva érdekes adat lehet, hogy még a Jobbik támogatóinak is majd negyven százaléka úgy gondolja: szükség lenne a romák pozitív megkülönböztetésére társadalmi integrációjuk érdekében.
Jó lenne-e Magyarországnak, ha az arra esélyes pártok kétharmados többségre tennének szert az Országgyűlésben? – hangzott a kutatás egyik kérdése. A megkérdezettek fele válaszolt igennel. A kérdezettek valamivel több mint negyede (27%) szerint ez egyértelműen kedvező fordulatot eredményezne, míg valamivel kevesebb, mint negyedük (23%) szerint ez inkább jó lenne az ország szempontjából. A felmérés szerint a kétharmad támogatottsága nagyobb, mint a Fidesz támogatottsága.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatba vont személyek közel négytizede (36%) szerint az ország szempontjából nem lenne kedvező egyetlen politikai erő kétharmados többsége. A kétharmad támogatottsága egyébként a Fidesz-pártiak körében a legnagyobb (68 százalék).
Pátpreferenciák, a politikai pártok megítélése lényegesen nem változott a felmérés adatai szerint. Továbbra is csak három pártnak mutatkozik reális esélye az öt százalékos parlamenti küszöb átlépésére. A Fidesz stabilan őrzi vezető helyét. Változás a korábbi hónapok eredményeihez viszonyítva, hogy a Jobbik – ha hibahatáron belül is – de több támogatóval rendelkezik a felmérés tanúsága szerint, mint a Magyar Szocialista Párt.
Egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a Fideszre a megkérdezettek 36 százaléka szavazna. A Jobbik támogatottsága 12 százalék, a szocialistáké 11 százalék. A vizsgálat tapasztalata szerint a Magyar Demokrata Fórum és a Lehet Más a Politika 1, illetve 2 százalékon áll az összes megkérdezett körében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Megkapják a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok? Változzon a magyar nyugdíjrendszer? Jót tenne egy kétharmados győzelem? .jpg)
.jpg)
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
