A választás folyamata a jelöltállítástól a végeredményig

Az országgyűlési választások időpontjáról az Alkotmány rendelkezik: az országgyűlési képviselők általános választását az előző országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választás konkrét időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.

Az 1989-ben megalkotott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény  kétfordulós, vegyes választási rendszert honosított meg Magyarországon, mely ötvözi az egyéni választókerületi és listás rendszer elemeit.

A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán, 58 pedig országos listán kerül megválasztásra.

Ennek megfelelően a magyar választási rendszer a következőképpen épül fel:
- az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe.
- a törvény 20 területi választókerületet intézményesít, amely a 19 megye és a főváros területét fedi le. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki.
- országos (kompenzációs) lista: E listáról minimum 58 mandátum a pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredék-szavazatok) arányában kerül kiosztásra.

A magyar állampolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat területi listára adhatják le. Az országos listára szavazni nem lehet.

A választási rendszer fontos eleme a mandátumszerzési küszöb, melynek lényege, hogy a területi és országos listáról csak azon pártok kapnak mandátumot, amelyek megszerezték a területi listákra országosan leadott érvényes szavazatok több, mint 5%-át.

Jelentős szűrő szerepet lát el a jelölési rendszer is, mely lehetővé teszi, hogy csak a valóban jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai erők jussanak a parlamentbe.
 

Hogyan ajánlunk jelöltet? Jelöltet ajánlani nem kötelező, de ha Ön élni kíván ajánlási jogával, akkor azt úgy teheti meg, ha az Önnek megküldött hivatalos ajánlószelvényt kitölti, saját kezűleg aláírja, majd azt átadja a támogatni kívánt jelöltnek, vagy megbízottjának. Az ajánlószelvények gyűjtése 2010. március 19-ig történhet. Az ajánlás nem vonható vissza. Egy választópolgár egy jelöltet ajánlhat. Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, vagy aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Amennyiben a választópolgár nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, településszintű lakcímet létesíthet. A településszintű lakcím bejelentése esetén a polgár lakcímeként az adott település kerül nyilvántartásba vételre. A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a településszintű lakcímmel rendelkezők egy előre kijelölt szavazókörbe kerülnek besorolásra. Ha a település több egyéni választókerületre oszlik, akkor a helyi választási iroda vezetője sorsolással dönti el, hogy a településszintű lakcímmel rendelkezők részére mely egyéni választókerületben kell kijelölni a szavazókört. Amennyiben valaki összeszedi a szükséges 750 ajánlószelvényt felkerül a szavazólapra az adott egyéni választókerületben. A jelöltet támogathatja valamely jelölő szervezet (párt), vagy lehet független is.

A jelölés

1. Az egyéni választókerületben mind a független jelöltnek, mind a pártjelöltnek a jelöltként való induláshoz 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjteni.
2. Az a párt, amely a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudott állítani, területi listát indíthat.
3. Az a párt, amely hét területi választókerületben területi listát állított, országos lista indítására jogosult.

A mandátumkiosztás rendszere

Az egyéni választókerületek az abszolút többségi elvre épülnek, mely szerint az a jelölt lesz képviselő, aki a választókerületben megszerezte a választópolgárok szavazatainak több mint felét. Amennyiben a választókerületben nem volt ilyen jelölt, második fordulót kell tartani. A második fordulóban a törvény nem követeli meg az abszolút többséget, a mandátumot így az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb szavazatot kapja.

A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben (kötött lista) jutnak mandátumhoz. Nem szerezhet mandátumot az a lista, amely a valamennyi pártlistára leadott, országosan összesített érvényes szavazatoknak több mint 5%-át nem érte el.

Az országos listán (kompenzációs listán) a pártok a töredékszavazataik arányában jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősül: az egyéni választókerületekben az olyan jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot, valamint a területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek a mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. Az országos listán sem szerezhet mandátumot az a párt, amely az 5%-os parlamenti küszöböt nem érte el.