A jelentés szerint 2009. június végéig 188 milliárd forint értékvesztést könyvelt el a hazai bankszféra, ami egyharmaddal haladja meg a teljes tavalyi értéket, és mintegy 158 milliárd forinttal magasabb 2008. első félévi értéknél. Nagy Márton, a jegybank pénzügyi stabilitási szakterületének helyettes vezetője elmondta: a jegybank a banki mutatók közül leginkább az értékvesztés eredményrontó hatását figyeli, az MNB-nél ezt tartják a hitelezési veszteség legjobb jelzőszámának.
Kiemelte: a háztartások esetében az elszámolt értékvesztés aránya a teljes banki hitelállományhoz képest tavaly december végén 1,05 százalék volt, majd 2 százalékra nőtt az idei első félév végére, 2009 végére pedig az MNB szakértői szerint 3,1 százalékra emelkedik. Az MNB jelentése szerint az idei első félévben a kamatjövedelem közel 6 százalékkal volt magasabb, mint 2008 első félévében.
A kamatrés a 2008. június végi 3,3 százalékos szintről 2,8 százalékos szintre csökkent az idei első félév végére. A legjelentősebb esés 2008. októbere és 2009. márciusa között volt megfigyelhető, amikor a meredeken emelkedő külföldi és belföldi forrásköltségeket a bankok csak részben hárították át a hitelfelvevőkre - olvasható a jegybanki jelentésben.
Az MNB jelentése szerint a bankrendszer az idei év végén várhatóan jelentős mértékű profitot fog felmutatni. A profitot - a költség-hatékonyságjavítást leszámítva viszont - egyszeri tényezők duzzasztják az MNB szakértői szerint.
Ez év márciusa után a külföldi forrásköltségek csökkenni kezdtek, az erős lakossági betéti verseny viszont fennmaradt, így tovább szűkült a kamatmarzs.
Az eszközállomány jelentős emelkedését így az idei első félévben az eredményezte, hogy a forint árfolyama 2009 első hat hónapjában az euróval szemben közel 15, míg a svájci frankkal szemben közel 20 százalékkal gyengébb volt. A bankszektor 2009. júniusig 188 milliárd forintnyi értékvesztést képzett, ami egyharmadával haladja meg a teljes 2008. évi értéket, és hat és félszerese a tavalyi első féléves értéknek.
A jegybanki szakértők szerint a jelentős veszteségnövekedést a bankok más eredménytételek többletével ellensúlyozni tudták, így az első félévben a tavalyi év első félévéhez hasonló nagyságú, 190 milliárd forintos profitot mutattak fel. A céltartalék-képzés előtti nyereség jelentősen, 70 százalékkal meghaladta a tavalyi év azonos időszakának értékét.
A legjelentősebb profitnövelő tényező a pénzügyi műveletek eredménye volt, amely a tavaly első félévi hasonló nyereségének a dupláját tette ki, és csaknem akkora volt, mint a teljes 2008-as évben.
Szükség van a pozitív adóslistára
A bankrendszer a forgatási célú értékpapírokon - főként az állampapírokon folyamatosan növekvő nettó nyereséget ér el. A nettó kamatjövedelem növekedése is hozzájárult a hitelezési veszteségek kompenzálásához. Harmadik tényezőként említhető, hogy számos bank a működési költségek csökkentésével javította hatékonyságát.
A bankok a növekvő kockázati költségeket megpróbálják részben a kamatmarzsban érvényesíteni. A kamatrés növekedése azonban nem lesz képes a hitelezési veszteségeket elnyelni. Összességében a bankrendszer adózás előtti profitja az idén a korábbi 2009. áprilisi stabilitási jelentésben közölt 100-200 milliárd forint közötti jegybanki előrejelzést meghaladhatja, míg a 2010-es 150-250 milliárd forintos előrejelzést jelentősen alulmúlhatja. A veszteséges bankok száma növekszik, a bankrendszer gördülő egyéves eszközarányos nyeresége (ROA) 0,9 százalék, míg a tőkearányos nyeresége (ROE) 12,7 százalék volt 2009 első félévében.
Nagyobb pofonokat is kibírna a bankrendszer
Bajnai: túl a nehezén, már csak fél év a válság
MNB: a forint alternatíva lehet
Az EU megpörgeti a hitelezést
MTI