.jpg)
A kormány akciócsoportjának ötletén kiakadt a versenyszféra. Szerintük a bérmegállapodás eddig sem volt kötelező jellegű, Borsik János szakszervezeti vezető egyszerűen "butának" minősítette az elképzelést A vállalkozói és a szakszervezeti szféra is elképedt azon, hogy a kormányzó frakciók kezdeményezésére akciócsoportokat hoznak létre annak fölmérésére, hogy mely területeken okozott kárt a 16 százalékos személyi jövedelemadó - írja szerdai számában a Népszabadság.
A megállapodásban ráadásul az is szerepel, hogy a bérek kialakításakor figyelembe kell venni az adott cég versenyképességi, illetve jövedelmi helyzetét. A bértárgyalásokon kiemelt szempontként kell kezelni a foglalkoztatás biztonságát is. Azok a vállalkozások, amelyek nem engedhetik meg maguknak a 4–6 százalékos emelést, eltekinthetnek ettől – emlékeztetett Dávid Ferenc.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke "átgondolatlan, buta javaslatnak" minősítette az elgondolást. Véleménye szerint a kormány beismerte, hogy a 16 százalékos szja-kulcs igazságtalan és aránytalan. "Annak a kijelentésnek pedig, hogy ezzel az adórendszerrel mindenki jól jár és egymillió munkahely fog létrejönni, szakmai tartalma sosem volt, legfeljebb politikai" – mondta a szakszervezeti vezető.
Hogy majd neki az akciócsoport az extra adóval sújtott multiknak?
A szakszervezetek a bérkompenzációt szükségesnek, az OÉT-bérmegállapodás betartásának ellenőrzésére felállított bér- és adómonitoring bizottság munkáját viszont szükségtelennek tartják, mert úgy vélik: az adórendszerről, annak kidolgozásakor kellett volna egyeztetni a szociális partnerekkel - írja az MTI.
A LIGA szakszervezeti tömörülés szerint a felállított "akciócsoport" nem tudja meggyőzni a multikat - a "kifejezetten rájuk kivetett különadók után" - arról, hogy emeljék a béreket. Ugyanígy a "válságot épp csak túlélő" magyar kis- és középvállalkozásokat sem lehet arra kényszeríteni, hogy növeljék a bruttó béreket.
Az érdekképviselet hangsúlyozza, hogy az emeléssel, még csak az új adórendszer okozta veszteséget kompenzálná a munkaadó, az infláció okozta csökkenést nem, "és akkor hol marad a pár százalékos reálbér növekedés" - teszik fel a kérdést.
A szakszervezet hangsúlyozza: üdvözölnek minden, a munkavállalók bérének emelését célzó intézkedést, ugyanakkor fontos a szociális párbeszéd, vagyis hogy "a munkavállalók érdekeit védő szakszervezetek még időben, a törvény hatályba lépése előtt felhívhassák a figyelmet az ilyen nem kívánt mellékhatásokra. És ezzel elkerülhetővé válik a munkavállalók nominálbérének adóreformból adódó csökkenése, valamint a bizonyára költséges akciócsoportok felállítása".
Nem lehetett meglepetés, hogy voltak vesztesek
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke leszögezte: a kormánynak újból egyeztetnie kellene a szociális partnerekkel, a szakszervezetek tudnának javaslatokat tenni a kabinet számára a megállapodás teljesülésének hatékonyabb ellenőrzésére. Politikai, morális ráhatással a kormány nem éri el azt a kitűzött célt, hogy a 16 százalékos, egykulcsos adórendszernek ne legyenek vesztesei - fűzte hozzá.
Emlékeztetett, hogy a szakszervezetek tavaly jelezték a kormánynak, a munkaadóknak is, hogy az új szja-rendszernek lesznek vesztesei, ez a tény nem érhette meglepetésként a kabinetet; ennek fényében fogadták el a béremelés mértékéről szóló javaslatot a versenyszférára.
Palkovics Imre megjegyezte: a kormánynak olyan szabályozókat kellene hoznia, amellyel befolyásolni tudja a bérek alakulását. Példaként említette: meg kellene nézni, hogy az adójóváírás kivezetése, a szuperbruttó bevezetése az alacsonyabb keresetűek esetében jó döntés volt-e.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) "bérkommandók" helyett az ágazati kollektív szerződések kiterjesztését szeretné elérni, hogy így rendezzék "az egyeztetés nélkül bevezetett, rossz adózási rendszer hátrányos következményeit" a termelésben és a magánszférában dolgozók körében - közölte a szakszervezet az MTI-vel. A közleményben az érdekképviselet hangsúlyozza: az adórendszer "kárvallottjai" ismét azok a termelésben, és profit szférában dolgozók, akiket a gazdasági válság következményei is a leginkább sújtottak, és a munkaadók azóta sem rendezték a bérüket.
Ezen munkavállalók helyzete továbbra is kilátástalan, hiszen még ágazati szinten is nehéz béremelést tartalmazó kollektív szerződést kötni, de még ennél is nehezebb azt betartatni a cégekkel - idézi a közlemény Székely Tamást, a VDSZ elnökét.
Székely Tamás hozzáfűzi: a tapasztalatok szerint a munkaadók egy része még az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) elfogadott bérajánlást sem tartja be, "a bérek reálértéken való megtartásának hallatán pedig azzal fenyegetőzik, hogy kivonul a magyar piacról, ha az általa ajánlottnál nagyobb emelésre kényszerítik".
A VDSZ elnöke szerint a helyzet rendezésére nem "bérkommandókat" kellene a munkahelyekre küldeni, hanem minden ágazatot kötelezni az ellenőrizhető és átlátható kollektív szerződések rendszerének betartására, amely már Nyugat-Európában is jól bevált módszer.
Az érdekképviselet szerint a rendszer működtetésére Magyarországon is minden feltétel adott lenne, "ha a kormányzat biztosítaná a jogi feltételeket, s kötelezné a munkáltatókat arra, hogy az érdekképviseletek által kötött szerződéseket tekintsék magukra is kötelező érvényűnek".
Az inflációról sem szabad megfeledkezni
Az MSZOSZ Nyugat-Dunántúli regionális vezetője kedden az MTI-nek elmondta, hogy egyre többen fordulnak a szakszervezet jogsegélyszolgálatához amiatt, mert egyik hónapról a másikra csökkent a keresetük. Horváth Csaba hozzáfűzte: a keresetcsökkenés oka kivétel nélkül a januártól bevezetett adóváltozásokban keresendő, de az is megfigyelhető, hogy a munkáltatók az idén eddig még szinte sehol sem hajtottak végre béremelést.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) már decemberben 2-án elfogadott egy ajánlást 4-6 százalékról, a cégek egyelőre mégis kivárnak, vagy az ajánlatok meg sem közelítik az ajánlást, egyszerűen a nulláról indítanak - mondta. Ez alól a régióban működő multinacionális vállalatok kivételek, ahol 3-5 százaléknyi béremelkedés figyelhető meg, az ilyen cégeknél még létezik a cafetéria is - tette hozzá Horváth Csaba, aki szerint még azok is reálkereset csökkenést szenvedtek el, akiknél volt béremelés, hiszen tavaly a tervezett 3,8 százalék helyett 4,4 lett az infláció, szavai szerint ezért ahhoz, hogy ugyanannyit érjen a keresetünk mint tavaly, legalább 8-9 százalékos béremelésre lenne szükség.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) élesen bírálta az akciócsoportok létrehozásának ötletét. Olyanok írhatták a kormányfő beszédének e részét, akik nem ismerik a magyar bérrendszer és béralku folyamatait – mondta a lapnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A szövetség számára érthetetlen, hogy milyen jogi alapon akarja a miniszterelnök betartatni az OÉT béremelésre tett ajánlását, mivel az, mint a neve is mutatja nem kötelező erejű.
| Bér- és adómonitoring bizottságot hozott létre a Fidesz-KDNP-frakció; a Rogán Antal vezette testület feladata az lesz, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született bérmegállapodások. Részletek >>> |
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke "átgondolatlan, buta javaslatnak" minősítette az elgondolást. Véleménye szerint a kormány beismerte, hogy a 16 százalékos szja-kulcs igazságtalan és aránytalan. "Annak a kijelentésnek pedig, hogy ezzel az adórendszerrel mindenki jól jár és egymillió munkahely fog létrejönni, szakmai tartalma sosem volt, legfeljebb politikai" – mondta a szakszervezeti vezető.
Hogy majd neki az akciócsoport az extra adóval sújtott multiknak?
A szakszervezetek a bérkompenzációt szükségesnek, az OÉT-bérmegállapodás betartásának ellenőrzésére felállított bér- és adómonitoring bizottság munkáját viszont szükségtelennek tartják, mert úgy vélik: az adórendszerről, annak kidolgozásakor kellett volna egyeztetni a szociális partnerekkel - írja az MTI.
A LIGA szakszervezeti tömörülés szerint a felállított "akciócsoport" nem tudja meggyőzni a multikat - a "kifejezetten rájuk kivetett különadók után" - arról, hogy emeljék a béreket. Ugyanígy a "válságot épp csak túlélő" magyar kis- és középvállalkozásokat sem lehet arra kényszeríteni, hogy növeljék a bruttó béreket.
Az érdekképviselet hangsúlyozza, hogy az emeléssel, még csak az új adórendszer okozta veszteséget kompenzálná a munkaadó, az infláció okozta csökkenést nem, "és akkor hol marad a pár százalékos reálbér növekedés" - teszik fel a kérdést.
A szakszervezet hangsúlyozza: üdvözölnek minden, a munkavállalók bérének emelését célzó intézkedést, ugyanakkor fontos a szociális párbeszéd, vagyis hogy "a munkavállalók érdekeit védő szakszervezetek még időben, a törvény hatályba lépése előtt felhívhassák a figyelmet az ilyen nem kívánt mellékhatásokra. És ezzel elkerülhetővé válik a munkavállalók nominálbérének adóreformból adódó csökkenése, valamint a bizonyára költséges akciócsoportok felállítása".
Nem lehetett meglepetés, hogy voltak vesztesek
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke leszögezte: a kormánynak újból egyeztetnie kellene a szociális partnerekkel, a szakszervezetek tudnának javaslatokat tenni a kabinet számára a megállapodás teljesülésének hatékonyabb ellenőrzésére. Politikai, morális ráhatással a kormány nem éri el azt a kitűzött célt, hogy a 16 százalékos, egykulcsos adórendszernek ne legyenek vesztesei - fűzte hozzá.
Emlékeztetett, hogy a szakszervezetek tavaly jelezték a kormánynak, a munkaadóknak is, hogy az új szja-rendszernek lesznek vesztesei, ez a tény nem érhette meglepetésként a kabinetet; ennek fényében fogadták el a béremelés mértékéről szóló javaslatot a versenyszférára.
Palkovics Imre megjegyezte: a kormánynak olyan szabályozókat kellene hoznia, amellyel befolyásolni tudja a bérek alakulását. Példaként említette: meg kellene nézni, hogy az adójóváírás kivezetése, a szuperbruttó bevezetése az alacsonyabb keresetűek esetében jó döntés volt-e.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) "bérkommandók" helyett az ágazati kollektív szerződések kiterjesztését szeretné elérni, hogy így rendezzék "az egyeztetés nélkül bevezetett, rossz adózási rendszer hátrányos következményeit" a termelésben és a magánszférában dolgozók körében - közölte a szakszervezet az MTI-vel. A közleményben az érdekképviselet hangsúlyozza: az adórendszer "kárvallottjai" ismét azok a termelésben, és profit szférában dolgozók, akiket a gazdasági válság következményei is a leginkább sújtottak, és a munkaadók azóta sem rendezték a bérüket.
Ezen munkavállalók helyzete továbbra is kilátástalan, hiszen még ágazati szinten is nehéz béremelést tartalmazó kollektív szerződést kötni, de még ennél is nehezebb azt betartatni a cégekkel - idézi a közlemény Székely Tamást, a VDSZ elnökét.
Székely Tamás hozzáfűzi: a tapasztalatok szerint a munkaadók egy része még az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) elfogadott bérajánlást sem tartja be, "a bérek reálértéken való megtartásának hallatán pedig azzal fenyegetőzik, hogy kivonul a magyar piacról, ha az általa ajánlottnál nagyobb emelésre kényszerítik".
A VDSZ elnöke szerint a helyzet rendezésére nem "bérkommandókat" kellene a munkahelyekre küldeni, hanem minden ágazatot kötelezni az ellenőrizhető és átlátható kollektív szerződések rendszerének betartására, amely már Nyugat-Európában is jól bevált módszer.
Az érdekképviselet szerint a rendszer működtetésére Magyarországon is minden feltétel adott lenne, "ha a kormányzat biztosítaná a jogi feltételeket, s kötelezné a munkáltatókat arra, hogy az érdekképviseletek által kötött szerződéseket tekintsék magukra is kötelező érvényűnek".
Az inflációról sem szabad megfeledkezni
| Újabb pofont kaphatnak a hipermarketek |
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) már decemberben 2-án elfogadott egy ajánlást 4-6 százalékról, a cégek egyelőre mégis kivárnak, vagy az ajánlatok meg sem közelítik az ajánlást, egyszerűen a nulláról indítanak - mondta. Ez alól a régióban működő multinacionális vállalatok kivételek, ahol 3-5 százaléknyi béremelkedés figyelhető meg, az ilyen cégeknél még létezik a cafetéria is - tette hozzá Horváth Csaba, aki szerint még azok is reálkereset csökkenést szenvedtek el, akiknél volt béremelés, hiszen tavaly a tervezett 3,8 százalék helyett 4,4 lett az infláció, szavai szerint ezért ahhoz, hogy ugyanannyit érjen a keresetünk mint tavaly, legalább 8-9 százalékos béremelésre lenne szükség.
MTI, Népszabadság
A Mol-csoport azerbajdzsáni földgázkészletek kitermelésére vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat kötött vegyesvállalati partnereivel. 
