Kétséges, hogy az önkormányzatok az eredeti lejáratok szerint lesznek képesek adósságukat törleszteni a magas fokú devizakitettség, a csökkenő bevételek és a romló gazdasági kilátások miatt. Az önkormányzatok adóssága már tavaly is meglepte a kormányzatot, az idén is komoly problémákat okozhat Az MNB elemzése alapján az önkormányzati szektorban 2007−2008-ban tapasztalható kötvénykibocsátási boom során lejegyzett kötvények törlesztése csak az állomány egyharmadánál kezdődött meg 2011 közepéig, míg az év végére a teljes állomány közel 50 százaléka, 2013 végére pedig 90 százaléka ér tőketörlesztési szakaszba. Kétséges azonban, hogy az önkormányzatok az eredeti lejáratok szerint tudják törleszteni a bankrendszerrel szemben fennálló adósságukat a teljes hitel- és kötvényállomány jelentős devizakitettsége (60 százalék, melynek 80 százaléka svájcifrank-kitettség), illetve a csökkenő önkormányzati bevételek és a romló gazdasági kilátások miatt.
2011 júniusának végén 550 milliárd forint volt a kötvényállomány és 450 milliárd forint volt a hitelállomány. A felépült hitel- és kötvényállományon belül jelentős (mintegy 60 százalékos) a devizakitettség, melynek 80 százaléka svájci frankban denominált.
Önkormányzati pozíció folyamatos romlása
A tanulmány szerint az önkormányzati szektor bankrendszerrel szembeni pozíciója csak mérsékelten romlott egészen 2009 végéig, ameddig a betétállomány leépítése meg nem indult az önkormányzatok körében. 2010 óta egészen mostanáig azonban 444 milliárd forinttal nőtt a bankrendszer önkormányzati szektorral szembeni követelése.
Az önkormányzati pozíció romlásában több tényező is szerepet játszott, elsősorban az eszközoldali betétállomány kivonása. A betétállomány mintegy 220 milliárd forinttal való csökkenése együtt mozgott a felhalmozási célú kiadások emelkedésével (2009. évi 574 milliárd forintról 2010-re 721 milliárd forintra nőttek a feltehetően EU-s pályázatokhoz köthető felhalmozási kiadások). Emellett 2010-ben a működési kiadások is mintegy 84 milliárd forinttal meghaladták a 2009. évi szintet.
.jpg)
Az önkormányzati szektor hazai bankrendszerrel szembeni pozíciója
Forrás: MNB
Az önkormányzatok pozícióját tovább rontotta a folyószámlahitelek felfutása is, amely 2010 januárja óta 62 milliárd forintról 116 milliárd forintra emelkedett. Szintén a nettó pozíció romlásához vezetett a forint svájci frankkal szembeni gyengülése, amely miatt 2010 első negyedéve óta mintegy 110 milliárd forinttal gyarapodott a szektor bankrendszerrel szembeni kötelezettségállománya.
Az árfolyamkockázatok mellé azonban nemfizetési kockázatok is kötődnek,. Felmerül a kérdés, hogy képesek-e az önkormányzatok kitermelni a beruházásaik költségét, a pályázati önrészt és az utófinanszírozás esetén a kamatköltséget.
A legrosszabb helyzetben a megyei önkormányzatok vannak
Az elemzés szerint az eladósodottság a nagyobb önkormányzatok között koncentrálódik. A teljes adósság 23 százaléka a fővárosi önkormányzatnál és a fővárosi kerületeknél halmozódott fel. Azonban a legrosszabb helyzetben a megyei önkormányzatok és a kistelepülések vannak. Mindkét típus esetében 60-80 százalék azoknak az aránya, akik esetében az alapvető kiadások meghaladják a bevételek 70 százalékát.
Az uniós önkormányzati szektorral való összehasonlításban az elemzés megállapította, hogy a hazai önkormányzati szektor egyértelműen a magas deficitet felhalmozók között helyezkedik el. További aggodalomra ad okot, hogy a magas deficitek következtében a GDP arányos államadósság a 2000-es évek 1,1 százalékos szintjéről 2010-re 4,6 százalékra emelkedett.
Az MNB becslései szerint 2011 végére a kötvényállomány közel fele kerül törlesztési szakaszba, 2013 végére ez az arány elérheti a 90 százalékot is, így nő az önkormányzatok terhelése. A 2010 végi árfolyammal számolva, a tőketörlesztési időszakok megindulásával 2011-ben a teljes hosszú kötelezettségállományhoz kapcsolódó törlesztési teher meghaladhatja a 60 milliárd forintot.
.jpg)
A tőketörlesztés megkezdésének időzítése az önkormányzati kötvényállományon belül
Forrás: MNB
A 2010-hez képesti 10 milliárd forintos törlesztőteher növekedésben meghatározó szerepet tölt be a kötvénytörlesztési teher 8 milliárd forintos növekedése. 2012−2013-ra a teljes törlesztési kötelezettség 80 milliárd forintra nőhet az önkormányzatok előre tekintő beszámolóira alapozott becslések szerint. Így GDP-arányosan a 2010-es 0,2 százalékos szintről 0,3 százalékos szintre emelkedik a hosszú adóssághoz kapcsolódó törlesztői teher
2,1 százalékon a nem teljesítők állománya
Az elemzés szerint a bankok önkormányzati kitettsége nem tekinthető problematikusnak, ugyanakkor a megfigyelhető változások a kockázatok növekedését vetítik előre, különösen a kötvényállományhoz kapcsolódó kockázatok növekedtek meg az utóbbi időben. Az idei év második negyedévében 1,2 százalék volt a nem teljesítő hitelek aránya. A becslések szerint júniusban a kötvényállományon belül 90 napon túli késedelem aránya közel 3 százalék volt, amely fokozatos emelkedést jelent a márciusi 2,1 százalékhoz képest. Így összesen a teljes önkormányzatikitettség-állományon belül a nemteljesítő állomány aránya elérte a 2,1 százalékot, miközben ezen állomány értékvesztéssel való fedezettsége 14 százalékra nőtt.
A kockázati mutatók romlását vetíti előre az is, hogy 2011 során beindultak az önkormányzati szegmenshez kapcsolódó átstrukturálások is. Az átstrukturálás eszközeként a bankok a futamidő-hosszabítást , az átmeneti teljes, vagy részleges tőketörlesztési moratóriumot alkalmazzák. Az önkormányzati rendszerhez kapcsolódó kockázatok növekedése a magyar állam külföldi megítélésére is negatívan hatnak.
Az elemzők szerint az önkormányzatok jövőbeni helyzetét jelentősen befolyásolhatja a teljes rendszer átalakítása, a feladatátcsoportosítással párhuzamosan az önkormányzati adósság egy részének esetleges központi költségvetéshez kerülése tiszta képet eredményezhet.
Privátbankár
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
