A faktoring-szolgáltatást Európa fejlett piacgazdaságaiban átlagosan a kis- és középvállalati szféra 11%-a veszi igénybe. Magyarországon ez az arány mindössze 0,4% körül alakul: a hazánkban működő 800.000 vállalkozásból hozzávetőlegesen 3.000 használja ezt a pénzügyi instrumentumot. A faktoring forgalom Magyarországon a GDP közel két százaléka, míg Nyugat-Európában ez az arány 15-20 százalék között mozog.
A faktoring tevékenység komoly fejlődés előtt áll. A fizetési határidők hosszabbodása, a vállalati körbetartozás, a kis- és középvállalkozások tőkehiánya, az uniós pályázatokhoz szükséges kezdeti források hiánya és a bankok belépésének együttes hatásaként a hazai faktorált forgalom 2005. évhez képest közel 45%-kal, mintegy 700 milliárd forintra nőtt.
2006-ban a legjelentősebb növekedést felmutató szereplő az MKB volt, mely kiemelkedő teljesítményével 33%-os piacrészt szerzett, és a szövetséghez tartozó tagok (a teljes piac 50-60%-a) bővülésének közel 80%-át egymaga produkálta.
Középtávon a nem pénzügyi vállalati hitelek bővülési dinamikáját kétszeresen meghaladó ütemben is nőhet a faktoring állomány: a gazdasági élet egy olyan speciális része, amelyet kormányzati egyensúlyteremtő intézkedések továbbgyűrűző hatásai inkább tovább élénkíthetnek, jóllehet jóval magasabb kockázati szint mellett.
A bankok egyre látványosabb megjelenése erőteljesen befolyásolja a hazai faktoringpiacot, ugyanis az agresszív üzletszerzési politika a faktor- és kamatdíj mérséklődését vonta maga után.
Új szereplő a faktorpiacon
Fejlődik az agrárfaktorálás