.jpg)
Két miniszter, szociálpolitikai szakértők és karitatív civil szervezetek vezetőinek részvételével megalakult a Kríziskezelő Program Tanácsadó Testülete Két miniszter, szociálpolitikai szakértők és karitatív civil szervezetek vezetőinek részvételével megalakult a Kríziskezelő Program Tanácsadó Testülete kedden Budapesten.
Herczog László kérdésre elmondta: az áramszolgáltatók extraprofitjának 60 százaléka, mintegy 3 milliárd forint a krízisalapba, 40 százaléka, mintegy 2 milliárd forint pedig közvetlenül karitatív civil szervezetekhez kerül.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálatot képviselő Vecsei Miklós úgy vélte, a következő hónapokban sok család "bedőlhet", így a karitatív szervezetek szerepe minden bizonnyal nőni fog. Mint mondta, arra kérték Herczog Lászlót, hogy "járjon közben" az adományok áfa-kötelezettségének és az adományokat szállító autókat terhelő adók eltörlésében. Utóbbi csak a Máltai Szeretetszolgálatnál évi 20 millió forint kiadást jelent - tette hozzá.
A kormány által létrehozott krízisalap egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerülő családoknak. A támogatás összege 20-50 ezer, kivételes esetekben 100 ezer forint.
A kereszténydemokraták aggódnak a krízis pénzért
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) felszólítja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, hogy vizsgálja ki az áramszolgáltatók 5 milliárd forintos befizetését a krízisalapba - közölte Molnár Béla országgyűlési képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Kiemelte: az szeretnék, ha a hatóság kérné fel a kormányt, hogy az áramszolgáltatók befizetését előíró döntését vonja vissza, a "túlfizetés miatti összegeket" pedig írják jóvá a fogyasztóknak. A krízisalapot a kormány június 24-i döntésével 5 milliárd forinttal gyakorlatilag úgy töltötte fel, hogy ezt az összeget a fogyasztóktól vonta el - mondta.
ellenzéki képviselő kijelentette, amennyiben a fogyasztóktól akárcsak 500 forintot is elvon a kormány, törvénytelen dolgot tesz, s ez társadalmilag nagyon veszélyes.
A Magyar Energia Hivatal még áprilisban kötelezett négy áramszolgáltatót arra, hogy összesen mintegy ötmilliárd forintot, fogyasztónként átlagosan 500 forintot térítsen vissza a felhasználóknak azért, mert - az egyes szolgáltatóknál eltérő mértékben - átlagosan 40 fillérrel magasabb árrést számoltak az előzetes, de pontatlan becslés alapján. A hivatal döntése szerint az 5 milliárd forint 60 százalékát közvetlenül a fogyasztóknak - a lakosságnak, a kisfogyasztóknak és a közintézményeknek - kellett volna visszafizetni, 40 százalékot pedig az úgynevezett védendő, illetve a szolgáltatásból kikapcsolt kisjövedelmű felhasználóknak. Ezt a döntést egy július 17-én hozott energiahivatali határozattal megváltoztatták, és arra kötelezték az Elműt, az Émászt, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-t és a Démászt, hogy a fenti összeg 60 százalékát a krízisalapba fizessék be, 40 százalékát pedig a rászoruló lakosok villamosenergia-fogyasztását támogató alapítványok egyikébe, vagy közhasznú társadalmi szervezet számlájára utalják adományként. Az adományban ki kell kötni, hogy abból csak az adott áramszolgáltató szolgáltatási területén lévő áramfogyasztók kaphatnak támogatást. Az áramszolgáltatóknak július 31-ig kell befizetni ezeket az összegeket.
Molnár Béla szerint a döntés arról, hogy az 5 milliárd forintot mégsem az áram felhasználói kapják, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal ér fel, amelyet pedig törvény szankcionál.
Hozzátette: most derül ki, hogy valóban független szervezet-e a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy egy, az MSZP-t és a kormányt kiszolgálni köteles "függelék". Reményének adott hangot, hogy "Magyarországon a hatóságok még függetlenek, és (...) a hatóság kötelességének fogja érezni, hogy a fogyasztók védelmében akár a kormánnyal szemben is eljárjon".
Ha a hatóság mégsem lépne fel, abban az esetben "függetlensége erősen megkérdőjelezhető lesz" - mondta kérdésre válaszolva. A KDNP minden lehető módon megpróbálja rászorítani a hatóságot, és a kormányt, hogy a döntését vonja vissza.
Molnár Béla magáról a krízisalapról azt mondta, "meglehetősen kapkodós és amatőr dolog", létrehozni egy alapot 20-50 ezer forint kifizetésére. Ki és milyen alapon fog dönteni arról, hogy ki jogosult 20, és ki 50 ezer forintra - tette fel a kérdést. Magyarországon több olyan civil szervezet létezik, amelyeknek megvan a megfelelő technikájuk arra, hogyan lehet segélyt osztani. Alapvetően ugyanakkor az energiaárak árképzésével van baj, Magyarországon nincsen megfelelő szociális ártarifa, amelyet a rászorulók fizethetnének - fejtette ki.
MSZP: Magyarország éllovas az EU-ban
Végkielégítés nélkül küldik el Tátrait
Jövőre már nem kell az IMF pénze?
Bokros: a pénztologatás értelmetlen
Vigyázz, kész, nyílik a krízisalap! De mikor?
.jpg)
"A feladat most az, hogy a rendelkezésre álló összeget a lehető leggyorsabban és legigazságosabban eljuttassuk azokhoz, akik a leginkább rászorulnak" - mondta Herczog László, hozzátéve, ebben nyújt segítséget az újonnan felállt testület.
A miniszter hangsúlyozta: ha azt tapasztalják, hogy a rendszer javítható, igazságosabbá tehető, akkor a kormányrendelet módosítására is sor kerülhet.
| Tanács tanács hátán: Kis tanács, nagy pénz: mire kell 710 millió? |
A Magyar Máltai Szeretetszolgálatot képviselő Vecsei Miklós úgy vélte, a következő hónapokban sok család "bedőlhet", így a karitatív szervezetek szerepe minden bizonnyal nőni fog. Mint mondta, arra kérték Herczog Lászlót, hogy "járjon közben" az adományok áfa-kötelezettségének és az adományokat szállító autókat terhelő adók eltörlésében. Utóbbi csak a Máltai Szeretetszolgálatnál évi 20 millió forint kiadást jelent - tette hozzá.
A kormány által létrehozott krízisalap egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerülő családoknak. A támogatás összege 20-50 ezer, kivételes esetekben 100 ezer forint.
A kereszténydemokraták aggódnak a krízis pénzért
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) felszólítja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, hogy vizsgálja ki az áramszolgáltatók 5 milliárd forintos befizetését a krízisalapba - közölte Molnár Béla országgyűlési képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Kiemelte: az szeretnék, ha a hatóság kérné fel a kormányt, hogy az áramszolgáltatók befizetését előíró döntését vonja vissza, a "túlfizetés miatti összegeket" pedig írják jóvá a fogyasztóknak. A krízisalapot a kormány június 24-i döntésével 5 milliárd forinttal gyakorlatilag úgy töltötte fel, hogy ezt az összeget a fogyasztóktól vonta el - mondta.
ellenzéki képviselő kijelentette, amennyiben a fogyasztóktól akárcsak 500 forintot is elvon a kormány, törvénytelen dolgot tesz, s ez társadalmilag nagyon veszélyes.
A Magyar Energia Hivatal még áprilisban kötelezett négy áramszolgáltatót arra, hogy összesen mintegy ötmilliárd forintot, fogyasztónként átlagosan 500 forintot térítsen vissza a felhasználóknak azért, mert - az egyes szolgáltatóknál eltérő mértékben - átlagosan 40 fillérrel magasabb árrést számoltak az előzetes, de pontatlan becslés alapján. A hivatal döntése szerint az 5 milliárd forint 60 százalékát közvetlenül a fogyasztóknak - a lakosságnak, a kisfogyasztóknak és a közintézményeknek - kellett volna visszafizetni, 40 százalékot pedig az úgynevezett védendő, illetve a szolgáltatásból kikapcsolt kisjövedelmű felhasználóknak. Ezt a döntést egy július 17-én hozott energiahivatali határozattal megváltoztatták, és arra kötelezték az Elműt, az Émászt, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-t és a Démászt, hogy a fenti összeg 60 százalékát a krízisalapba fizessék be, 40 százalékát pedig a rászoruló lakosok villamosenergia-fogyasztását támogató alapítványok egyikébe, vagy közhasznú társadalmi szervezet számlájára utalják adományként. Az adományban ki kell kötni, hogy abból csak az adott áramszolgáltató szolgáltatási területén lévő áramfogyasztók kaphatnak támogatást. Az áramszolgáltatóknak július 31-ig kell befizetni ezeket az összegeket.
Molnár Béla szerint a döntés arról, hogy az 5 milliárd forintot mégsem az áram felhasználói kapják, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal ér fel, amelyet pedig törvény szankcionál.
Hozzátette: most derül ki, hogy valóban független szervezet-e a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy egy, az MSZP-t és a kormányt kiszolgálni köteles "függelék". Reményének adott hangot, hogy "Magyarországon a hatóságok még függetlenek, és (...) a hatóság kötelességének fogja érezni, hogy a fogyasztók védelmében akár a kormánnyal szemben is eljárjon".
Ha a hatóság mégsem lépne fel, abban az esetben "függetlensége erősen megkérdőjelezhető lesz" - mondta kérdésre válaszolva. A KDNP minden lehető módon megpróbálja rászorítani a hatóságot, és a kormányt, hogy a döntését vonja vissza.
Molnár Béla magáról a krízisalapról azt mondta, "meglehetősen kapkodós és amatőr dolog", létrehozni egy alapot 20-50 ezer forint kifizetésére. Ki és milyen alapon fog dönteni arról, hogy ki jogosult 20, és ki 50 ezer forintra - tette fel a kérdést. Magyarországon több olyan civil szervezet létezik, amelyeknek megvan a megfelelő technikájuk arra, hogyan lehet segélyt osztani. Alapvetően ugyanakkor az energiaárak árképzésével van baj, Magyarországon nincsen megfelelő szociális ártarifa, amelyet a rászorulók fizethetnének - fejtette ki.
MSZP: Magyarország éllovas az EU-ban
Végkielégítés nélkül küldik el Tátrait
Jövőre már nem kell az IMF pénze?
Bokros: a pénztologatás értelmetlen
Vigyázz, kész, nyílik a krízisalap! De mikor?
MTI
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben pénteken kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
