
Ha a panaszok egyre erősebb gyógyszerek és egyre több életviteli megszorítás mellett sem enyhülnek, az allergiás beteg úgy érezheti, hogy betegsége felett elvesztette a kontrollt, kialakul a betegségével kapcsolatos tehetetlenségérzés, végül beletörődik, és tartósan lehangolttá válik. Érthető módon a megoldást a környezettől, illetve a környezeti tényezők megváltoztatásától reméli. Mivel az okként feltételezett környezeti tényezők (pl. pollenszennyezettség) befolyásolásának lehetősége általában túlnő az egyén kompetenciáján, a kiszolgáltatottság érzése, a kontroll hiánya fokozza a betegséggel járó stresszt.
Kevesen jutnak el arra a következtetésre, hogy tüneteik mögött lelki okokat is figyelembe vegyenek, hiszen a felismerés alapvető önértékelési fordulattal járna. Nehéz elfogadniuk, hogy panaszaik fokozódásában személyesen is felelősek lehetnek. Pedig ennek belátása annak az egyszerű ténynek a felismerésével járna, hogy ha részesei vagyunk az okoknak, akkor változtatni is tudunk rajta. Mégpedig azért, mert az egyén és a környezet kölcsönhatásában a legkönnyebben befolyásolható tényező saját magunk és a problémához való hozzáállásunk, vélekedésünk lenne.
Elvileg legkönnyebben gondolatainkon tudunk változtatni, hiszen ahhoz még fizikai aktivitás sem szükséges. Ha pedig hatással vagyunk gondolatainkra, egyben érzelmeinket és viselkedéses válaszainkat is szabályozni tudjuk, úgyanígy szervezetünk stresszre adott reakciójának intenzitását is. Kiscsoportos stresszkezelő készségfejlesztő tréning, vagy relaxációs technikák (pl. autogén tréning, jóga) elsajátítása ma már bizonyítottan hatékony eszköze az allergiás panaszok csökkentésének is és kiegészítő gyógyító eljárás tud lenni a betegség kezelésében - olvasható Tóth Krisztina pszichológus írásában.
Egyelőre nincs hőségriadó
A pálinka a fiatalok kedvenc orvossága
Családi ellenség lett a parlagfű
Ha cigiről van szó, a gyengébb nem az erősebb
Harc a kórokozók ellen: elég, ha leöblítjük?
orvostkeresek.hu