Kovács Tamás Iván az energiaügyekről szólva leszögezte: e területen eddig nagyon sikeres volt a magyar soros elnökség. Jelentős előrelépés történt az energiastratégia és az energiai infrastruktúra területén az Európai Tanács február 4-i döntései alapján. Felidézte: fontos elhatározás, hogy 2014-re az Európai Unió (EU) befejezi az egységes, integrált energiapiac létrehozását, illetve az is, hogy 2015-re az EU-ban meg kell szűnnie az úgynevezett energiaszigeteknek.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy február 28-án az Energia Tanács a tanácsi következtetésekkel fogadta el a 2020-ig tartó uniós energiastratégiát. Hozzátette, hogy az elnökség alatt jelentős előrelépést tettek az Észak-Déli Energiafolyosó ügyében is: az érintett állam- és kormányfők magas szintű elvi megállapodásban rögzítették a projekt melletti elkötelezettségüket.
Megemlítette, hogy a magyar elnökség március 21-én, késedelem nélkül hívta össze az Energia Tanács rendkívüli ülését az észak-afrikai események és a japán földrengés miatt. Úgy fogalmazott: egyöntetű elismerést kapott Magyarország az uniós partnerektől azért, hogy az elnökség gyorsan és sikeresen reagált a válságkezelésre. A sikerek között említette , hogy a holland jelöltet megválasztották a Nemzetközi Energiaügynökség új vezetőjének. Esély van arra, hogy az európai energiapiacok integritásával, átláthatóságával kapcsolatos jogszabálytervezetről politikai konszenzus születik a június 10-i Energia Tanácson - szögezte még le.
Kovács Tamás Iván a kohéziós politikáról szólva azt emelte ki: a magyar elnökség munkájának köszönhetően az Általános Ügyek Tanácsa február 21-én egyhangúlag elfogadta, hogy szükség van erre a politikára. Megjegyezte, hogy a lengyel elnökség alatt kezdődik majd meg következő, a 2014-től kezdődő tervezési periódusra szóló költségvetési vita. Szólt arról is, hogy a kohéziós politika lesz a magyarországi május 19-20-i informális miniszteri találkozó témája is. Ennek apropóján közölte: május 2-3-án informális energiaminiszteri csúcs lesz Gödöllőn, amelynek témája a 2050-ig terjedő alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés útiterve, amely azt célozza meg, hogy 2050-re az EU gazdasága 80-95 százalék közötti értékkel kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki.
A helyettes államtitkár a klímapolitikáról azt mondta: az EU dekarbonizációs útiterve ügyében sikerült megállapodás közeli állapotba jutni, így, ha születik döntés, akkor a lengyel elnökség már előkészített állapotban kapja meg ezt a dossziét. A közlekedés kapcsán arról beszélt, hogy az Egységes Európai Égbolt létrehozásáról szóló magas szintű konferencián elfogadták a Budapest Nyilatkozatot, amelyben rögzítik: az érintettek mindent megtesznek a funkcionális légblokkok 2012. december 4-i kialakítása érdekében.
Szólt arról is, hogy a közlekedési miniszterek informális találkozóján február elején elnökségi következtetések fogadtak el a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) felülvizsgálatának jövőbeli irányairól. Kovács Tamás Iván az infokommunikációról szólva azt emelte ki: minden esély megvan arra, hogy a májusi 27-i tanácsülésen elfogadják az ENISA (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) szabályozásáról szóló rendeletettervezetet.
MTI