Az amerikai kormány beszáll a bankokba
Az amerikai kormány megkezdi a pénzintézeti részvények vásárlását, hogy segítsen kiolvasztani a befagyott hitelpiacokat, ösztönözze munkahelyek teremtését és a gazdaság növekedését, jelentette be George W. Bush amerikai elnök. Utána Henry Paulson pénzügyminiszter ismertette a legföljebb 250 milliárd dolláros program részleteit.
Az amerikai elnök közölte azt is, hogy a szövetségi betétbiztosító intézet ezentúl garantálja a bankok új adósság-kibocsátásait, és bővítik a nem kamatozó számlák biztosítását. Ezekről az általa "példátlannak és agresszívnek" nevezett lépésekről Bush azt mondta, hogy azok célja "nem a szabad piac átvétele, hanem megőrzése".
Ezek életbevágó rövid távú intézkedések, hogy szavatoljuk az amerikai bankrendszer életképességét - mondta kora reggel, még a New York-i tőzsde nyitása előtt, miután találkozott fő gazdasági tanácsadóival.
Kifejtette, hogy a bankoknak juttatott közvetlen tőkeinjekciók újra hitelek nyújtására ösztönzik majd a pénzintézeteket, ami serkenteni fogja a munkahelyek teremtését és a gazdasági növekedést. Hozzátette ugyanakkor, hogy "eltart egy ideig, amíg erőfeszítéseink teljes hatása érvényesül, de az amerikai nép bízhat hosszú távú gazdasági jövőnkben".
Konzervatív politikusok, kommentátorok bírálták az adminisztrációt a bankok részleges államosításának terve miatt. Bush nekik is üzent, mondván: úgy tervezték meg a programot, hogy a bankok visszavásárolhassák majd az államtól a részvényeket, amikor a piacok stabilizálódnak és magánforrásokból tőkéhez tudnak majd jutni. - Az állami bankrészvény-vásárlás korlátozott és átmeneti lesz - hangsúlyozta. Ezekről a az általa "példátlannak és agresszívnek" nevezett lépésekről azt mondta, hogy azok célja "nem a szabadpiac megszerzése, hanem a megőrzése".
Az elnök nyilatkozata után Henry Paulson pénzügyminiszter ismertette az összesen 250 milliárd dollárig terjedő állami bankrészvény-vásárlás feltételeit. A kormány elsőbbségi részvényeket vesz amerikai ellenőrzésű bankokból és más hitelintézetekből, amelyek november 14-ig jelentkezhetnek a programra. Arról, hogy egy-egy pénzintézet részesülhet-e és mennyi állami tőkejuttatásban, a pénzügyminisztérium dönt, a szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) illetékeseivel konzultálva. A tőkejuttatás minimum a kockázattal súlyozott eszközök 1 százaléka és legföljebb 25 milliárd dollár vagy a súlyozott eszközök 3 százaléka között lesz, utóbbi esetben amelyik a kisebb. Az érintett pénzintézetek az év végéig megkapják a pénzt. A vásárolt elsőbbségi részvények öt évig évi 5 százalék osztalékra jogosítják a tulajdonost, utána évi 9 százalékra, de három év után visszaváltási opcióval, névértéken. A pénzügyminisztérium bármikor átruházhatja harmadik félre az elsőbbségi részvényeket. A vásárolt elsőbbségi részvények kivételes esetektől eltekintve nem szavaznak.
A programban részt vevő pénzintézeteknek teljesíteniük kell a pénzügyminisztérium előírta viselkedési szabályokat: olyan javadalmazást kell megállapítani vezetőik számára, amely nem ösztönöz szükségtelen és szélsőséges kockázatvállalásra, a vezetői juttatások címén egyenként legföljebb 500 ezer dollárt vonhatnak le a társasági adó alapjából, továbbá megszüntetik a nagy végkielégítéseket.
Ben Bernanke Fed-elnökkel és a szövetségi betétbiztosító (FDIC) elnökével, Sheila Bairrel közös sajtóértekezletén a pénzügyminiszter azt mondta, hogy neki "nem tetszenek" ezek az intézkedések, de "szükségesek", a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítása végett. - Állami részesedés magánvállalatokban: ez a legtöbb amerikai számára ellenszenves, beleértve magamat is, de az alternatíva, hogy a vállalkozások és a fogyasztók nem jutnak hitelhez, viszont elfogadhatatlan - mondta Paulson.
Hozzátette: kilenc bankkal indítják a programot, de ezeket nem nevezte meg. Köztudomás szerint a Bank of America, a Wells Fargo, a Citigroup, a JPMorgan Chase & Co., a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a Bank of New York Mellon ott van az elsők között.
Bernanke Fed-elnök azt mondta, hogy az új intézkedések működni fognak, a normális hitelezés felújítására ösztönözve a bankokat, de figyelmeztetett: "a haladás nem lesz könnyű". A FDIC elnöke megerősítette: Mindnyájan készek vagyunk bármit megtenni bármilyen fölmerülő probléma megoldására, a pénzügyi rendszerben keletkezett dugó eltávolítása végett.
A liberális The New York Times megjegyezte: a Bush-kormány válságkezelési programjában éles fordulatot jelent a néhány napja - akkor még részletek nélkül - meghirdetett bankrészvény-vásárlás, a korábbi stratégiában ugyanis még a bankok portfoliójának megtisztítása, a jelzálogalapú "mérgező" hiteltermékek felvásárlása volt a cél. A lap úgy tudja, hogy négy bank - a Citigroup, a JPMorgan Chase, a Bank of America és a Wells Fargo - egyenként 25 milliárd dollár állami tőkejuttatást kap, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley bankban a kormány 10 milliárd dolláros pakettet tervez vásárolni.
Minden, amit a válságról tudni akar a Privátbankáron
Hitelválság 2008
Nyomtalanul eltűnhetnek az "orgiák" résztvevői
Kidobnak egy rakás bankárt
Minden idők legdurvább mentőötlete - jönnek a részletek
Letarolja a válság az autóipart
Gyurcsány: Semmi sem érinthetetlen
Az amerikai elnök közölte azt is, hogy a szövetségi betétbiztosító intézet ezentúl garantálja a bankok új adósság-kibocsátásait, és bővítik a nem kamatozó számlák biztosítását. Ezekről az általa "példátlannak és agresszívnek" nevezett lépésekről Bush azt mondta, hogy azok célja "nem a szabad piac átvétele, hanem megőrzése".
Ezek életbevágó rövid távú intézkedések, hogy szavatoljuk az amerikai bankrendszer életképességét - mondta kora reggel, még a New York-i tőzsde nyitása előtt, miután találkozott fő gazdasági tanácsadóival.
Kifejtette, hogy a bankoknak juttatott közvetlen tőkeinjekciók újra hitelek nyújtására ösztönzik majd a pénzintézeteket, ami serkenteni fogja a munkahelyek teremtését és a gazdasági növekedést. Hozzátette ugyanakkor, hogy "eltart egy ideig, amíg erőfeszítéseink teljes hatása érvényesül, de az amerikai nép bízhat hosszú távú gazdasági jövőnkben".
Konzervatív politikusok, kommentátorok bírálták az adminisztrációt a bankok részleges államosításának terve miatt. Bush nekik is üzent, mondván: úgy tervezték meg a programot, hogy a bankok visszavásárolhassák majd az államtól a részvényeket, amikor a piacok stabilizálódnak és magánforrásokból tőkéhez tudnak majd jutni. - Az állami bankrészvény-vásárlás korlátozott és átmeneti lesz - hangsúlyozta. Ezekről a az általa "példátlannak és agresszívnek" nevezett lépésekről azt mondta, hogy azok célja "nem a szabadpiac megszerzése, hanem a megőrzése".
Az elnök nyilatkozata után Henry Paulson pénzügyminiszter ismertette az összesen 250 milliárd dollárig terjedő állami bankrészvény-vásárlás feltételeit. A kormány elsőbbségi részvényeket vesz amerikai ellenőrzésű bankokból és más hitelintézetekből, amelyek november 14-ig jelentkezhetnek a programra. Arról, hogy egy-egy pénzintézet részesülhet-e és mennyi állami tőkejuttatásban, a pénzügyminisztérium dönt, a szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) illetékeseivel konzultálva. A tőkejuttatás minimum a kockázattal súlyozott eszközök 1 százaléka és legföljebb 25 milliárd dollár vagy a súlyozott eszközök 3 százaléka között lesz, utóbbi esetben amelyik a kisebb. Az érintett pénzintézetek az év végéig megkapják a pénzt. A vásárolt elsőbbségi részvények öt évig évi 5 százalék osztalékra jogosítják a tulajdonost, utána évi 9 százalékra, de három év után visszaváltási opcióval, névértéken. A pénzügyminisztérium bármikor átruházhatja harmadik félre az elsőbbségi részvényeket. A vásárolt elsőbbségi részvények kivételes esetektől eltekintve nem szavaznak.
A programban részt vevő pénzintézeteknek teljesíteniük kell a pénzügyminisztérium előírta viselkedési szabályokat: olyan javadalmazást kell megállapítani vezetőik számára, amely nem ösztönöz szükségtelen és szélsőséges kockázatvállalásra, a vezetői juttatások címén egyenként legföljebb 500 ezer dollárt vonhatnak le a társasági adó alapjából, továbbá megszüntetik a nagy végkielégítéseket.
Ben Bernanke Fed-elnökkel és a szövetségi betétbiztosító (FDIC) elnökével, Sheila Bairrel közös sajtóértekezletén a pénzügyminiszter azt mondta, hogy neki "nem tetszenek" ezek az intézkedések, de "szükségesek", a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítása végett. - Állami részesedés magánvállalatokban: ez a legtöbb amerikai számára ellenszenves, beleértve magamat is, de az alternatíva, hogy a vállalkozások és a fogyasztók nem jutnak hitelhez, viszont elfogadhatatlan - mondta Paulson.
Hozzátette: kilenc bankkal indítják a programot, de ezeket nem nevezte meg. Köztudomás szerint a Bank of America, a Wells Fargo, a Citigroup, a JPMorgan Chase & Co., a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és a Bank of New York Mellon ott van az elsők között.
Bernanke Fed-elnök azt mondta, hogy az új intézkedések működni fognak, a normális hitelezés felújítására ösztönözve a bankokat, de figyelmeztetett: "a haladás nem lesz könnyű". A FDIC elnöke megerősítette: Mindnyájan készek vagyunk bármit megtenni bármilyen fölmerülő probléma megoldására, a pénzügyi rendszerben keletkezett dugó eltávolítása végett.
A liberális The New York Times megjegyezte: a Bush-kormány válságkezelési programjában éles fordulatot jelent a néhány napja - akkor még részletek nélkül - meghirdetett bankrészvény-vásárlás, a korábbi stratégiában ugyanis még a bankok portfoliójának megtisztítása, a jelzálogalapú "mérgező" hiteltermékek felvásárlása volt a cél. A lap úgy tudja, hogy négy bank - a Citigroup, a JPMorgan Chase, a Bank of America és a Wells Fargo - egyenként 25 milliárd dollár állami tőkejuttatást kap, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley bankban a kormány 10 milliárd dolláros pakettet tervez vásárolni.
Minden, amit a válságról tudni akar a Privátbankáron
Hitelválság 2008
Nyomtalanul eltűnhetnek az "orgiák" résztvevői
Kidobnak egy rakás bankárt
Minden idők legdurvább mentőötlete - jönnek a részletek
Letarolja a válság az autóipart
Gyurcsány: Semmi sem érinthetetlen
MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
