Az EU-nak nincs szüksége egy új szerződésre ahhoz, hogy fontos szerepet játsszon a világban, ehhez politikai akarat kell - állapította meg a The Wall Street Journal.
Az Európai Uniónak nincs szüksége egy új szerződésre ahhoz, hogy fontos szerepet játsszon a világban, ehhez politikai akarat kell, legyen szó a terrorizmusról vagy a szabadkereskedelemről - állapította meg a The Wall Street Journal a lisszaboni reformszerződés írországi elutasításával kapcsolatban.
Az érvényben levő megállapodások elégségesek az EU működéséhez, a lisszaboni szerződés nem fog hiányozni - írta a vezető amerikai gazdasági napilap, megjegyezve: Dublin leckét adott demokráciából Európának, elutasítva a kontinens hatalmi elitjeinek akaratát.
Az írországi népszavazás tanulsága az, hogy az európai politikusoknak a nyilvánosság előtt kell eladni nagyívű terveiket, nem pedig lopva, különösen ha ezek a tervek gyöngítik a tagállamok nemzeti szuverenitását. Merthogy a lisszaboni szerződés a New York-i újság szerint nem volt más, mint kísérlet az egyszer már megbukott EU-alapszerződés feljavított változatának becsempészésére.
Brüsszel nem tartotta tiszteletben az uniós alkotmány tervezetének 2005-ös francia és holland elutasítását, s csak kozmetikai változtatásokat eszközölt a szövegen. Csakhogy a 27 tagállam közül egyedül Írországban népszavazást tartottak az ügyben, és 53 százalékos "nem" lett az eredmény.
A The Wall Street Journal szerint Európának kemény döntéseket kell hoznia olyan kérdésekben, amelyek nem szerepeltek az írországi népszavazáson. Határoznia kell "stabilitási övezetének" keleti kibővítéséről Ukrajna, Grúzia és Törökország felé, és meg kell vitatnia a bevándorlás kérdését, főleg a muszlim arab országok vonatkozásában. Előre kell lépnie a környezetvédelmi politika terén, és megoldást kell találnia az alacsony születési arányra, valamint a nem fenntartható szociális-jóléti terhekre.
Az amerikai lap szerint Írország azt üzente Európának: az Unió előnyeihez nincs szükség arra, hogy a tagállamok feladják politikai szuverenitásukat a brüsszeli bürokrácia javára.
Még szerencsét is hozhat az ír "nem"
Miközben Párizs azt hangsúlyozza, hogy az Európai Unió július 1-jén kezdődő francia elnöksége mindent meg fog tenni, hogy az Európai Unió reformszerződésével történt írországi "incidens" ne okozzon válságot, a Le Monde című francia napilap hét végi száma szerint az ír "nem" éppen a szervezet több mint egy évtizede tartó intézményi válságára világított rá: a hidegháború vége óta az EU képtelen működését a folyamatos bővítésekhez igazítani, pedig a tagországok számának növekedésével elengedhetetlenné vált az intézményi reform.
A mértékadó párizsi újság szerint egy megoldás létezik: a jelenlegi EU mellett létre kell hozni azon országok külön csoportját, amelyek elfogadják a minősített többségi szavazás elvét az integráció elmélyítése érdekében.
A "többsebességes Európa" ötletét korábban már számos politikus felvetette, de annak megvalósítására még nem történt kezdeményezés. Amennyiben az írországi referendum eredménye ráébreszti a politikai vezetőket arra, hogy az európai egységnek elengedhetetlen célkitűzéssé kell válnia, utólag az ír "nem" még szerencsét is hozhat Európának - fogalmaz a Le Monde.
Nicolas Sarkozy francia államfő az elmúlt napokban többször hangoztatta: mindent meg kell tenni azért, hogy az "ír incidens ne váljon válsággá". Ugyanakkor elismerte, hogy "meg kell változtatni az európai építkezés módját".
Jean-Pierre Jouyet, az európai ügyekért felelős francia államtitkár a Le Journal du Dimanche című vasárnapi újságnak adott interjújában úgy vélte: még a szlovén elnökség alatt, a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón új menetrendet kell meghatározni azért, hogy a francia elnökség ne bénuljon le és "okos politikai megoldás" szülessen.
Véleménye szerint itt az alkalom, hogy Európa megmutassa: tud válaszokat adni az EU-tól eltávolodott állampolgárok elvárásaira. Az államtitkár azt is elismerte, hogy "néhány hónapot veszteni fogunk az intézményi reformok megvalósításában", de szerinte az ír szavazással egyáltalán nem kérdőjeleződtek meg az európai tervek, és Franciaország még inkább meg kívánja valósítani programjait az energiabiztonság, a fenntartható fejlődés, a közös védelmi és mezőgazdasági politika témakörében, valamint a bevándorlási paktum tető alá hozásával.
Az Európa-ügyi államtitkár egy szombati rádióinterjúban úgy vélte: az egyetlen megoldás az lehet, hogy Írországban újra népszavazást tartanak az európai reformszerződésről, miközben a többi tagállamban folytatódik a ratifikációs folyamat.
A Le Monde szerint viszont sem egy újabb írországi referendum a többi 26 ország jóváhagyása után, sem Dublin "szabadságolása" az EU-ból, sem a lisszaboni szerződés mindenáron való életbe léptetése nem jelenthet kielégítő megoldást.
Az európai alkotmányos szerződés 2005-ös, Franciaországban és Hollandiában ugyancsak népszavazáson történt elutasítása után az ír "nem" bebizonyította, hogy nem lehet az EU-t megreformálni, ha az egyhangú szavazás elvét nem veti el a közösség. Márpedig a szerződések jelenlegi működésének megváltoztatásához elengedhetetlen az egyhangú szavazás. Ennek a képtelen és abszurd helyzetnek a megszüntetéséhez az EU mellett létre kell hozni egy olyan országokból álló csoportot, amely elfogadja a minősített többségi szavazás elvét - írta a Le Monde.
London nem akar kétsebességes Európát
Nagy-Britannia nem támogatja a "kétsebességes Európa" lehetőségét, amelynek ötlete 1990-ben még felmerülhetett, ám a XXI. században már nem kerülhet napirendre - mondta David Miliband brit külügyminiszter a BBC televíziónak.
Az a javaslat, hogy Európát egy első, egy második és egy harmadik turnusra kellene felosztani, nincs összhangban a jelenlegi realitással - hangsúlyozta a miniszter. Miliband szerint az európai vezetőknek el kell fogadniuk, hogy az Európai Unió reformszerződése nem léphet hatályba, hiszen ahhoz mind a 27 tagállam jóváhagyása szükséges lenne.
Az ír elutasítás után a brit kormányra ismét nagy nyomás nehezedik, mert az ellenzék azt követeli, hogy Nagy-Britanniában is tartsanak referendumot a kérdésről. A kormány azonban 2005-ben tett ígérete ellenére nem népszavazás útján, hanem csak a parlamentben akarja ratifikálni a szerződést.
Magyarország bízik a továbblépésben
Magyarország, amely elsőként ratifikálta a lisszaboni szerződést, sajnálattal értesült az ír népszavazás eredményéről - ismertette közleményében a magyar kormány álláspontját Daróczi Dávid kormányszóvivő.
A közlemény szerint Magyarország továbbra is hisz a szerződés által megfogalmazott elvekben és célokban. Bízik ezért abban, hogy levonva az ír népszavazással kapcsolatos következtetéseket, az Európai Unió megtalálja a módját a továbblépésnek. Magyarország e téren is aktívan hozzá kíván járulni az Európai Unió közös erőfeszítéseihez.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az EU-nak nincs szüksége egy új szerződésre ahhoz, hogy fontos szerepet játsszon a világban, ehhez politikai akarat kell - állapította meg a The Wall Street Journal. .jpg)
.jpg)
A gyógyszeriparra is vámok kivetését tervezi az amerikai kormány, a Roche előre menekülne? 
