.jpg)
A gyorsulást az energiaárak okozták, ezek átlagosan 3,0 százalékkal voltak magasabbak szeptemberben, mint tavaly szeptemberben, miután augusztusig évi 1 százalék alatt maradt az energiatermékek drágulása. A többi áru szeptemberben éppúgy 2,0 százalékkal volt drágább az egy évvel korábbinál, mint a korábbi hónapokban.
A legnagyobb euróövezeti gazdaságban, Németországban szeptemberben a tizenkét havi infláció, az energia és az élelmiszerek drágulása miatt, 2,7 százalékra ugrott az augusztusi 2,0 százalékról.
Elemzők szerint a szeptemberi adat nem változtat azon a piaci reményen, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az idén már nem folytatja a szigorítást, viszont gyengíti azokat az elképzeléseket, hogy jövőre minél előbb enyhítésbe kezdhetne. Az EKB legutóbb június elején emelte irányadó kamatát, a 2005. decemberben kezdett ciklusban nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, és azóta nem folytatta a szigorítást, a "nem elsőrendű válság" okozta, megváltozott tőkepiaci körülmények miatt.
Az egész EU-ban szeptemberben átlagosan szintén 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 2,2 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly szeptemberben. Augusztusban 1,9 százalékos, júliusban 2,0 százalékos volt a tizenkét havi infláció az EU-átlagában, júniusban 2,1 százalékos, tavaly szeptemberben 1,9 százalékos.
Magyarországon 0,7 százalékos havi áremelkedést és 6,4 százalékos tizenkét havi inflációt tart nyilván az EU-statisztikai hivatala szeptemberről, az augusztusi 7,1 százalék, a júliusi, 8,3 százalékos és a tavaly szeptemberi 5,9 százalékos tizenkét havi ütem után.
4,3 százalékos ipari növekedés az eurózónában
Az eurózóna is lassul
"Ne szidjuk annyira az erős eurót"
MTI