Az esztergomi ügyek csakis a városra tartoznak?

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztossal tárgyalt kedden Tétényi Éva, Esztergom független polgármestere. A megbeszélés után a résztvevők azt mondták, megoldásokat kerestek, nem pedig konkrét ügyeket vizsgáltak.

A kormánybiztos budapesti hivatalában tartott egyeztetés után Budai Gyula újságírók előtt hangsúlyozta: az esztergomi ügyek a város polgármesterére és önkormányzatára tartoznak, nem az ő hivatalára, nekik ugyanis ezekben az esetekben nincs hatáskörük. "Nem ügyekről beszéltünk, hanem megoldásokról. (...) Megoldást szeretnénk találni arra a helyzetre, ami Esztergomban van" - közölte.

Tétényi Éva a kormánybiztoshoz hasonlóan ugyancsak azt emelte ki, hogy "a konkrét ügyeken túlmenően sokkal fontosabb az, hogy a megoldást találjuk meg közösen", mert Esztergomnak békére és együttműködésre van szüksége.

Mint mondta, sikeresnek tartja a találkozót, hiszen először történt meg az a személyes kapcsolatfelvétel a kormányzat és közte, amelyre régóta vár Esztergom lakossága.

Hozzátette, megegyeztek abban, hogy a konkrét ügyek kivizsgálásánál az illetékes szervek között - amelyekhez már fordultak is - a kormányhivatal, az Alkotmánybíróság és az ügyészség van. Az ügyekre példaként említette a Szent Miklós Alap "kiürítését", valamint biztosítással, közvélemény-kutatással összefüggő eseteket. Kérdésre hozzátette, az Állami Számvevőszék vizsgálata az alapja az önkormányzati vizsgálódásoknak.

Esztergom polgármestere április 9-én gyalogosan hozott petíciót Budapestre helybéliekkel közösen. A dokumentumban a városban fennálló politikai patthelyzet megoldását, a fideszes többségű képviselő-testület feloszlatását kérték. Az esztergomi Fidesz-KDNP szerint Tétényi Éva működésképtelenné akarja tenni a várost.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Lázár János később úgy nyilatkozott, az esztergomiak ügyét az esztergomiaknak kell rendezniük, ha pedig erre nem képesek, a jogszabályok részletesen szabályozzák, mi a teendő egy képviselő-testület működőképtelensége esetén.

A helyi képviselő-testületek a megbízatás lejárta előtt a képviselők több mint felének szavazatával mondhatják ki feloszlásukat, de az Országgyűlés is feloszlathatja az alkotmánnyal ellentétesen működő testületet.

MTI