Az EU óvatos a klónozott állatokkal szemben
A javaslat értelmében gyorsabbá és egyszerűbbé válhat az új termékek engedélyezése, ha azok biztonságosnak minősültek, miközben az EU-n kívülről is könnyebben kerülhetnek az uniós piacra ott még alig forgalmazott termékek, ha a külső országokban már biztonságosnak bizonyultak. Külön intézkedésekkel ösztönözné Brüsszel azokat a befektetéseket is, amelyek új élelmiszertípusok, illetve élelmiszer-előállítási módok bevezetését célozzák. Öt évig továbbá védelmet biztosítana a felülvizsgált jogszabály a piacra újonnan bevezetett élelmiszerek eredeti gyártóinak.
Ami a klónozást illeti, a brüsszeli végrehajtó testület jelezte, hogy abban még nem alakította ki véleményét. A testület egy szóvivője bejelentette, hogy a bizottság az érintettek és a lakosság véleményét is ki szándékozik kérni, mielőtt - várhatóan tavasz végén - önálló álláspontot foglal el ebben a kérdésben.
Az EU élelmiszerbiztonsági ügynöksége (EFSA) ezzel együtt a minap már kiadott egy jelentést, amelyben úgy értékelte, nem valószínű, hogy különbség lenne a hagyományos módon nevelt és a klónozott állatokból eredő élelmiszerek biztonsága között.
Az emberi klónozást elsősorban etikai érvekkel az EU határozottan ellenzi - bár tagországainak nem tiltja közvetlenül az ilyen jellegű kísérleteket -, ugyanakkor a növényi és állati klónozással kapcsolatban valamivel pozitívabb az unió hozzáállása.
Adószám-misztika: nyugta 1 kiló paradicsomról?
Rést ütöttünk: megállapodtak a borreformról
Ezerarcú biogáz - ezért lesz sikeres
Megkegyelmeznek az őstermelőknek
Tényleg rossz az idei termés
MTI