A februári inflációs számok csütörtöki közlése után Christian Keller, a Barclays Capital befektetési bankcsoport feltörekvő európai főközgazdásza - aki az MTI londoni felmérése során 6,0 százalékos éves ütemet jósolt a múlt hónapra - úgy vélekedett: a várakozástól elmaradó drágulási ütem valószínűleg enyhíti azokat a piaci aggályokat, hogy a magyarországi infláció a feltételezettnél "makacsabbnak" bizonyulhat. Keller szerint "kevés kétség fér ahhoz", hogy a magyarországi dezinfláció folytatódni fog, és különösen azután várható az infláció "markáns" lassulása, hogy az év közepétől már halványulni kezd a tavalyi év közepén végrehajtott áfaemelés hatása.
A Barclays Capital szakértője azt valószínűsítette, hogy az éves összevetésű infláció az év végén - esetleg 2011 első felében - már valamivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célja alá süllyed, és csak utána kezd ismét emelkedni. Keller szerint a jelenlegi inflációs kilátások alapján "elvileg" akár további 1,00-1,50 százalékpontos kamatcsökkentésre is lenne lehetőség. Ilyen mértékű kamatcsökkentést azonban akkor lehet végrehajtani, ha folytatódik a pro-ciklikus államháztartási szigor, amely már eddig is csökkentette a forintkonstrukciók kockázati felárát. A Barclays Capital vezető elemzője szerint ez a "ha" mindaddig meglehetősen "méretes" lesz, amíg nem válnak egyértelművé az áprilisi választások után megalakuló új kormány szándékai.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzőinek csütörtöki kommentárja szerint a februári infláció "valószínűleg az MNB-t is meglepte ... és szabad az út márciusi, negyed százalékpontos kamatcsökkentéshez". A ház szakértői kimutatták, hogy az idei első negyedévi átlagos fogyasztóiár-infláció eddigi pályája "pár tizedessel alacsonyabb" az MNB legutóbbi előrejelzésénél.
A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor azzal számolnak, hogy márciusban megáll a magyarországi dezinfláció, mivel az üzemanyagárakban mutatkozó, inflációlassító bázishatások innentől már nem érvényesülnek. Ráadásul márciusban már eddig két - összesen 3 százaléknyi - üzemanyagár-emelkedés volt.
A ház mindezek alapján - a várakozástól elmaradó februári inflációs adat ellenére, elsősorban az üzemanyagárakra ható, felfelé mutató kockázatok miatt - fenntartja azt az előrejelzését, hogy az idei egész évi átlagos infláció 4,3 százalék lesz Magyarországon. A cég elemzői szerint júliusra - amikor a tavalyi áfaemelés hatása kiesik az éves összehasonlításból - 3 százalék közelébe csökken az éves szintű inflációs ütem, majd az év végére 3,5 százalék körüli szintre gyorsul vissza. A JP Morgan londoni szakértői 2011-re 3 százalék körüli éves átlagos inflációt jósolnak.
Mit mondanak a magyar elemzők?
Az idén a második félévtől már mérséklődhet a fogyasztói árak emelkedése, ugyanakkor a gáz-, és olajár alakulásának kockázatai miatt 2010 egészét tekintve nem várható az inflációs cél "alulmúlása" - vélekedtek csütörtökön az MTI által megkérdezett elemzők.
Nyeste Orsolya, az Erste Befektetési Zrt. makroelemzője elmondta: a januári negatív meglepetés után megkönnyebbülésként értékelhető, hogy februárban nem gyorsult tovább, sőt "visszalassult" az éves infláció. Ennek legfőbb oka, hogy nem ismétlődött meg a januári kiugró mértékű élelmiszer- és benzináremelés. Az egyéb területeken, így például az adminisztratív szolgáltatások terén folytatódott a szokásos év eleji áremelések elszámolása.
Kiemelte: a maginfláció havi szinten csökkenést mutatott, és az éves adat is 5 százalék alá csökkent, ez pedig azt jelzi, hogy az alap inflációs folyamatok - amelyekre a monetáris politika hatással van - továbbra is kontroll alatt vannak. A szakértő szerint a bázishatás miatt az idei második félévben lesz egy nagy "beszakadás", vagyis csökkenés az inflációban. Mivel az olaj- és gázárral kapcsolatos kockázatok elég magasak, nem valószínű, hogy az év égészét tekintve alulmúlja a fogyasztói árak emelkedése az inflációs célt.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője is hangsúlyozta, hogy a januári infláció valamelyest alacsonyabb volt az elemzői konszenzusnál, és míg az élelmiszerek, valamint az üzemanyag árának emelkedése kisebb volt a vártnál, addig például a közszolgáltatásokban nagyobb volt a drágulás, mint előre jelezték.
Az elemző 2010-re a Magyar Nemzeti Bank és a kormány prognózisánál magasabb, 4,7 százalékos inflációt vár. Ennek oka, hogy magas, 90-100 dolláros hordónkénti olajárral, valamint a gáz árának emelkedésével számolnak, valamint azzal, hogy megszűnik a gázár-támogatás. Kondrát Zsolt szerint 2010 második felében - az áfa-emelés kifutásával - már mérséklődhet az infláció. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint az átlagos infláció 2010-ben 3,9 százalék, a kormány prognózisa szerint 4,1 százalék lesz.
Hat százalék alatt az infláció - a benzin győzött
Árkörkép: egy éve verhetetlen az Auchan
Kisebb alapkamatot, gyengébb forintot vár az Ecostat
MTI