
Az Irish Times című lap online kiadása szerint péntek délutánig 19 választókörzetben számlálták össze a szavazatokat, és csak kettőben nyert egyértelműen a szerződéspárti tábor. A lap számításai szerint országosan 54,7 százalék foglalt állást a csütörtöki referendumon az EU-szerződés ellen, és csak 45,3 százalék támogatta az okmány ratifikálását.
Az EU-szerződést ellenzők táborának ujjongó aktivistái túlharsogták az igen mellett kampányoló kormány pénzügyminiszterét, Brian Lenihant a legnagyobb dublini szavazatszámláló központban, meghiúsítva, hogy nyilatkozzék újságíróknak. Az aktivisták "Nemet mondunk az idegen uralomra" feliratú transzparenst tartottak magasba a helyszínen.
A lisszaboni szerződést elvető nacionalista Sinn Féin párt egyik vezetője, Mary Lou MacDonald szerint "a kirajzolódó népszavazási elutasítás azt jelzi, hogy a szavazók megítélése szerint a kormány nem kezeli komolyan az ország semlegességének kérdését".
Több szakszervezet "nem" szavazatra szólította fel tagjait. A villamosipari szakszervezet főtitkára, Eamon Devoy már az első részeredmények nyilvánosságra kerülése után üdvözölte "a szerződést elutasító tábor győzelmét".
Szinte kivétel nélkül minden vidéki körzetben és a munkásnegyedben szerződésellenes a hangulat, míg a nagyobb városok jómódúak lakta kerületeiben általában inkább szerződéspárti. Dublin egyik gazdag és magasan képzett rétegek lakta kertvárosában például 63 százalék szavazott igennel a lisszaboni szerződésre, míg a főváros egyik meglehetősen szegény körzetében 65 százalék adott le nemleges voksot.
Declan Gay ír multimilliomos, aki gazdag létére is a szerződés ellen kampányolt, ujjongva nyilatkozott a The Irish Timesnak adott nyilatkozatában az első részeredmények ismertté válása után: "Tetszik, nem tetszik, Európának meg kell hallania a nép hangját" - mondta.
Az összes tagállam közül egyedül Írország bocsátotta népszavazásra a lisszaboni szerződést, az EU alapos tárgyalásokon kimunkált intézményi reformcsomagját, amely a készítők reményei szerint lehetővé tenné az egyre növekvő integrációs szervezet gördülékenyebb működését, és javítaná az EU világpiaci versenyképességét.
Mivel mind a 27 tagállamnak ratifikálnia kell az okmányt ahhoz, hogy érvénybe lépjen, az ír népszavazási elutasítás súlyosan érintené az EU megreformálásának ügyét.
Brüsszelben azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy - az ír kormány eddigi merev elzárkózása ellenére - újabb népszavazást erőszakolnak ki a zöld szigeten. Egyelőre ugyan kizárják, de a "nem" okozta szükséghelyzetben sor kerülhet a szerződés újratárgyalására is uniós szinten.
Elképzelhető olyan megoldás is, amelynek keretében tárgyalásba kezdenek Írországgal arról, hogy Dublin maradjon ki az uniós együttműködésből azokon a fő területeken, amelyekkel a szavazóknak problémái vannak.
Középtávon el tud vegetálni az unió a jelenlegi szerződéses keretek között is, azaz lényegében a Nizzai Szerződés alapján, de annak már számos hibája kiütközött - különösen a szavazási rendszernél -, ezért is kellene felváltani a reformszerződéssel.
Szekeres: Két út van az EU előtt
Nagyon nehéz helyzet állt elő, ha Írország nemet mondott a lisszaboni szerződésre - fogalmazott Szekeres Imre honvédelmi miniszter az ír népszavazás kimeneteléről érkezett első jelentések alapján
A NATO védelmi miniszteri értekezletén részt vevő miniszter hangsúlyozta, hogy nem volt még módja konzultálni magyar kormánytagokkal. Ő maga úgy látja, hogy az EU tagállamai elméletileg két irányban kereshetik a közös megoldást. Az egyik - és ilyenre volt már példa -, hogy új népszavazást tartanak. A másik az, hogy az unión belüli konzultációk nyomán esetleg olyan megállapodást kötnek, amelynek a ratifikációs folyamatát azután újra el kell indítani.
Berlin csalódott
Megdöbbenés és csalódottság fogadta Berlinben az Európai Unió reformszerződésének írországi elutasítását. A kormánykoalíciót alkotó konzervatív uniópártok és a szociáldemokraták tekintélyes képviselői felhívták a figyelmet annak veszélyére, hogy az ír referendum elutasító eredménye után az unió újabb mély válságba sodródhat. Egyes konzervatív politikusok a Törökországgal megkezdett csatlakozási tárgyalások azonnali leállítását követelték.
Az ellenzéki szabaddemokraták és a Zöldek felszólították Angela Merkel kancellárt arra, hogy a közelgő EU-csúcstalálkozó előtt kormánynyilatkozatban fejtse ki az új helyzettel kapcsolatos német álláspontot.
Dánia gondolkodik
Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök szerint országának fontolóra kell vennie az európai uniós reformszerződés - valószínű - írországi elutasításának következményeit, amikor maga is népszavazást tervez a hatályos uniós szabályok alóli dán mentességekről. Jóllehet Dánia már ratifikálta az uniós reformszerződést, a koppenhágai kormány még mandátumának 2011-es lejárta előtt népszavazást tervez az euró bevezetéséről, valamint a hatályos uniós szabályok alóli dán mentességek eltörléséről.
Rasmussen tartózkodott attól, hogy máris lefújja a dán népszavazást - amelynek megtartását szeptemberre várták -, de hangsúlyozta, hogy Dánia csak az összes EU-tagállam által ratifikálandó reformszerződéssel szabadulhat meg a mentességektől. Az írországi népszavazással szerinte új helyzet állt elő, ezért a jövő heti EU-csúcstalálkozó után konzultál a dán pártokkal; sürgős döntéshozatalra azonban nincs szükség.
MTI
Meredten várjuk az ír eredményt
Máris megijedt az euró
Már 18 tagállam a lisszaboni szerződés mellett
Alkotmány-e az új EU-szerződés?
Kétséges az ír ratifikáció