.jpg)
Veres János pénzügyminiszter azt mondta a Financial Timesnak, hogy "ez a kereskedelmi tranzakció meglepetésként érte a magyar kormányt". A miniszter szerint Magyarország felveti az ügyet az orosz kormánynak, amint a Surgutneftegas további részletekkel szolgál. Hozzátette: Magyarország bízik abban, hogy Oroszország továbbra is megbízható üzleti partnerként viselkedik, és eleget tesz szerződéses kötelezettségeinek.
A Surgutneftegasról a Financial Times azt írta, hogy Oroszország nagyságra negyedik, "titkolódzó" olajtermelőjének tulajdonosi háttere részvény-keresztbirtoklások bonyolult szövevénye, és a céget Vlagyimir Bogdanov személyében Vlagyimir Putyin orosz kormányfő egyik szoros szövetségese vezeti. Moszkvai elemzők ugyanakkor megjegyzik: a Surgutneftegas "csendben építkezett" az utóbbi évtizedben, és neve nem merült fel semmilyen olajtársasági botránnyal kapcsolatban sem az elmúlt években.
A londoni napilapnak egy név nélkül idézett megfigyelő, "aki ismeri a helyzetet", azt mondta: a Surgutneftegas nem akar ellenséges átvételi kísérletet indítani (a Mol megszerzésére), és "a belátható jövőben" nem kívánja részesedését "egy 30 százalékos küszöbszint fölé" növelni. Az illető szerint az orosz cég "csak egy széket akar az asztalnál". Az ügylettel "új világ" tárult fel előttük: az európai piac szereplőivé válnak, idézte forrását a Financial Times.
A lap szerint az 1,4 milliárd eurós vételár, amely a részesedés jelenlegi piaci értékének több mint a kétszerese, találgatásokat indított el arról, hogy a tranzakció egy "nagyobb kiterjedésű alku" része lehet. Az elemzés kiemeli, hogy Oroszország igyekszik erősíteni energiaipari kapcsolatait Ausztriával és Magyarországgal, és támogatást próbál nyerni a Déli Áramlat nevű gázvezeték-tervezetéhez, amely az EU által pártolt Nabucco rendszer "riválisa". Orosz részről ugyanakkor már korábban jelezték, hogy a Nabuccót nem tartják riválisnak.
A Surgutneftegas története során első ízben vásárolt profiljába vágó külföldi tulajdont, amikor megvette a két nagy európai olajfinomítóval rendelkező magyar Mol 21,2 százalékát a piaci ár kétszereséért, ám befolyása a cégnél korlátozott lesz, és Magyarországon az orosz konszernt pusztán pénzügyi befektetőnek tekintik, írta a Kommerszant című orosz gazdasági lap.
A Kommerszant egy szakértőt idézve az írta: a társaságnak finomító kapacitásra van szüksége, mivel jelenleg évi 61,8 millió tonna kőolajat hoz felszínre, a leningrádi területen lévő finomítójában azonban csupán 22 millió tonnát dolgoz fel, és az új felvásárlással a feldolgozás arányát 35 százalékról 40 százalékra emelheti, ha a Mol finomítóinak kapacitásából a megvett pakett arányának megfelelően valamivel több mint 20 százalékot lehet számítani.
A szakértő úgy vélte, a vásárlás nem okozott jelentős megterhelést az orosz konszernnek, mivel a tavalyi harmadik negyed végén mintegy 15 milliárd dollárnyi készpénzzel illetve likvid eszközzel rendelkezett, lévén az egyetlen az orosz kőolajipari cégek közül, amely hosszú évek óta gyűjti a pénzt, és nem vett fel hiteleket.
Jót tett magával az OMV
Nagyot dob a Molon az OMV
Robbant a Mol: 30 százalékos is lehet a mai plusz
Mol: felfüggesztve
Mol nélkül maradt az OMV
Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron
MTI