Az osztrák cégeknek érzékeny pontjuk Kelet-Európa
A bécsi tőzsdén jegyzett cégek számára a közép- és kelet-európai piac messze fontosabb, mint a nyugat-európai, ugyanis tőzsdei értékük 42 százalékát az előbbi térségben eszközölt beruházásaik és ügyleteik határozzák meg - állapította meg a Sal. Oppenheim befektetési bankház egy tanulmánya.
A részvényárfolyam hazai "része" csupán 29 százalékot tesz ki, a nyugat-európai piac 22 százalékban meghatározó, míg az ázsiai és tengerentúli befektetésektől 7 százalékos arányban függ a vállalkozások tőzsdei értéke.
A bankház szerint az osztrák cégek jóval gyorsabb ütemben terjeszkedtek Közép- és Kelet-Európában (CEE) az utóbbi években, mint akár otthon, akár Európa bármely más részében. A CEE-régióban eszközölt osztrák tőkebefektetések értékét a Sal. Oppenheim 40 milliárd euróra becsülte.
Bár a közép- és kelet-európai ügyletek eredménye alapvetően kedvező, az erős lekötöttség bizonyos kockázatokat is rejt magában, ami megmutatkozott abban is, hogy a 2003 és 2006 közötti roppant gyors növekedés után a bécsi tőzsde most, a pénzpiaci felbolydulás nyomán nagyobb veszteséget könyvelt el, mint a többi nyugat-európai börze.
A kockázatok között említette a bankház elemzője a közép- és kelet-európai ingatlanpiac felfutását, a hitelkihelyezés rendkívüli megnövekedését a régió egyes országaiban és a magánháztartások külföldi valutában történt eladósodását. Ugyancsak gondnak nevezte, hogy a tetemes olajjövedelemre támaszkodó Oroszországot leszámítva, a CEE-térséget - a többi feltörekvő gazdaságtól eltérően - a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya jellemzi.
Összességben azonban olyasfajta pénzügyi krízisre, mint amilyen 1997-ben Ázsiát megrázta, nem kell számítani, hiszen Közép- és Kelet-Európában nem keletkezett tőzsdei "buborék", amely bármelyik pillanatban kipukkadhat. Problémák leginkább a balkáni és a balti országokban támadhatnak.
Amikor a tőzsdéket a széljárás mozgatja...
Nyitáskor meglódult a Wall Street
Felértékelődési remények: van bennük fantázia
Összeomlás: a csaló bróker megrengette a világot
A részvényárfolyam hazai "része" csupán 29 százalékot tesz ki, a nyugat-európai piac 22 százalékban meghatározó, míg az ázsiai és tengerentúli befektetésektől 7 százalékos arányban függ a vállalkozások tőzsdei értéke.
A bankház szerint az osztrák cégek jóval gyorsabb ütemben terjeszkedtek Közép- és Kelet-Európában (CEE) az utóbbi években, mint akár otthon, akár Európa bármely más részében. A CEE-régióban eszközölt osztrák tőkebefektetések értékét a Sal. Oppenheim 40 milliárd euróra becsülte.
Bár a közép- és kelet-európai ügyletek eredménye alapvetően kedvező, az erős lekötöttség bizonyos kockázatokat is rejt magában, ami megmutatkozott abban is, hogy a 2003 és 2006 közötti roppant gyors növekedés után a bécsi tőzsde most, a pénzpiaci felbolydulás nyomán nagyobb veszteséget könyvelt el, mint a többi nyugat-európai börze.
A kockázatok között említette a bankház elemzője a közép- és kelet-európai ingatlanpiac felfutását, a hitelkihelyezés rendkívüli megnövekedését a régió egyes országaiban és a magánháztartások külföldi valutában történt eladósodását. Ugyancsak gondnak nevezte, hogy a tetemes olajjövedelemre támaszkodó Oroszországot leszámítva, a CEE-térséget - a többi feltörekvő gazdaságtól eltérően - a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya jellemzi.
Összességben azonban olyasfajta pénzügyi krízisre, mint amilyen 1997-ben Ázsiát megrázta, nem kell számítani, hiszen Közép- és Kelet-Európában nem keletkezett tőzsdei "buborék", amely bármelyik pillanatban kipukkadhat. Problémák leginkább a balkáni és a balti országokban támadhatnak.
Amikor a tőzsdéket a széljárás mozgatja...
Nyitáskor meglódult a Wall Street
Felértékelődési remények: van bennük fantázia
Összeomlás: a csaló bróker megrengette a világot
MTI
Az amerikai elnök még januárban kérte Kijevet, hogy fogadjon be bizonytalan számú migránst- 
