A nagyok még mindig többet kapnak, de az új tagállamok is sokat szakítanak: háromszor annyit kapnak vissza, mint amennyit befizetnek a közös kasszába. A régiek közül a franciák, a 12 új tag közül a lengyelek kapták a legtöbb támogatást - az Európai Unió közzétette tavalyi költségvetési kiadásairól szóló pénzügyi jelentését.
Az Európai Unió tavalyi költségvetési kiadásairól szóló, pénteken közzétett pénzügyi jelentés arról tanúskodik, hogy az új tagországokat szolgáló alapok részaránya növekvőben van, de a legnagyobb összegeket továbbra is ugyanazok a tagállamok kapták 2007-ben, mint amelyek 2006-ban. A 12 új tagország immár csaknem háromszor akkora arányban részesedik az elnyert támogatásokból, mint amilyen arányban hozzájárul az EU-országok összesített bruttó nemzeti jövedelméhez.
A 2007-ben elköltött 114 milliárd euróból 44 milliárdot fordítottak a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésére. Ez most már meghaladja a mezőgazdasági támogatások összegét, ami tavaly 43 milliárd euró volt. Vidékfejlesztésre, halászati támogatásra és környezetvédelemre 12 milliárdot, külföldi EU-akciókra pedig 7,3 milliárdot költöttek.
A legtöbb támogatást (13,9 milliárd eurót) Franciaország kapta. A sorban a következő Spanyolország 12,8 milliárddal, majd Németország 12,5 milliárddal, valamint Olaszország 11,3 milliárddal. E négy ország tehát a költségvetési kiadások csaknem felét vette fel.
A 12 új tagországnak 2006-ban 12,9 százalék volt az összesített részesedése a költségvetésből, 2007-ben pedig már 17 százalék. Ez nominálisan 5 és fél milliárd euró növekményt jelent. A legtöbb támogatást - 7,8 milliárd eurót - ezen országcsoportból Lengyelország kapta. A 2007-ben kapott EU-támogatás Litvániában jelenti a bruttó nemzeti jövedelem legmagasabb százalékarányát. A litván adat 3,88, a görög 3,77, a lett 3,52, a lengyel 2,65, a magyar pedig 2,6 százalék. A mezőgazdasági, valamint a kohéziós (felzárkóztatási) támogatások hasonló arányokat mutatnak.
A gazdák támogatására, valamint vidékfejlesztési célokra kapott pénzek nagyságát illetően az élboly itt is a francia-spanyol-német-olasz négyesfogat, amelyet a britek követnek. A franciáknak adott 10 milliárdhoz, illetve a britek által kapott 4,2 milliárdhoz képest a lengyelek 3,1 milliárd euróban részesültek. A kohéziós alapokat illetően Spanyolország volt a legnagyobb kedvezményezett, 5,4 milliárd euróval. Görögország a második helyre zárkózott fel 4,6 milliárddal. E két országot Olaszország, Németország, Lengyelország, Portugália, Franciaország, Nagy-Britannia, majd Magyarország követi. A magyarok 1,3 milliárd eurót kaptak ilyen célra.
A bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítva a lettek kapták a viszonylag legtöbb kohéziós támogatást: 2,28 százalékot. Őket ebben a tekintetben a görögök követik, majd egy olyan országcsoport, amelyen belül nem nagy a szóródás - ide tartozik Litvánia, Portugália, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia.
Tavaly 227 millió eurós támogatási keret úszott el amiatt, hogy a jogosult ország nem igényelte kifizetését az előírt két éven belül. Az új tagállamok közül csak Szlovénia (0,2 millió) és Szlovákia (1,4 millió) veszített így pénzt. A régi tagok közül csak az írek és finnek kerülték el teljesen az ilyen veszteséget.
A szolidaritási alapból Magyarország tavaly 15,1 millió eurót kapott a 2006-os tiszai árvíz miatt. A 2007-es EU-költségvetés összege 6,9 százalékkal volt magasabb a 2006-osnál, és az EU-országok összesített bruttó nemzeti jövedelmének 0,93 százalékát tette ki, ugyanúgy, mint az előző évben. A 2007-es növekedés jórészt Románia és Bulgária csatlakozásának tudható be.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A nagyok még mindig többet kapnak, de az új tagállamok is sokat szakítanak: háromszor annyit kapnak vissza, mint amennyit befizetnek a közös kasszába. A régiek közül a franciák, a 12 új tag közül a lengyelek kapták a legtöbb támogatást - az Európai Unió közzétette tavalyi költségvetési kiadásairól szóló pénzügyi jelentését. 
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
