Az USA és az oroszok leépítik az atomot
A megállapodás mindkét fél esetében 1550-ben szabja meg a nukleáris robbanófejek maximális számát - ami 30 százalékos csökkentést jelent -, és 700-ban állapítja meg a hadrendbe állítható szárazföldi, illetve tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakéták és hadászati bombázók számát. A hordozóeszközök száma, beleértve a hadrendbe nem állított egységeket is, összességében nem haladhatja meg a 800-at.
Az 1991-ben megkötött és decemberben lejárt START-1 szerződés még 6000-ben állapította meg a robbanófejek és 1600-ban a hordozóeszközök számának plafonját.
Az új START - vagy START-3 - szerződés egyben mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy szigorúan ellenőrizze a végrehajtás minden részletét. (A START-2 szerződést 1993. január 3-án írta alá a két fél, ám az soha nem lépett hatályba, mert a washingtoni törvényhozás nem ratifikálta.)
Barack Obama amerikai elnök az aláírás szándékának hivatalos bejelentésekor emlékeztetett rá: tavaly áprilisban, Prágában kinyilvánította, hogy Amerika célja a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése. Rámutatott, hogy ezt nem tartja a közeljövőben valóra váltható törekvésnek, de a cél megvalósítása érdekében ismételten szorgalmazta a nukleáris fegyverek elterjedése megállítását, annak megakadályozását, hogy nukleáris anyagok terroristák kezébe kerüljenek. Síkraszállt a nukleáris arzenálok csökkentéséért.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kijelentette: arra számít, hogy a szerződés ratifikálása erős kétpárti támogatásra talál majd a szenátusban.
Észak-Korea atomcsapással fenyeget
Fájni fog Iránnak, amit Amerika tervez
Moszkva megfenyegette Iránt
MTI