Magyarországon a gazdasági társaságokat alapító tagok az esetek nagyobb részében nem is gondolnak arra, hogy a tagok közötti együttműködést írásbeli magánjogi szerződésben rendezzék
Magyarországon a gazdasági társaságokat alapító tagok az esetek nagyobb részében nem is gondolnak arra, hogy célszerű lenne a tagok közötti együttműködést mind a leendő társaság alapításával kapcsolatosan, mind a létrehozott társaság működtetésére vonatkozóan egymás között írásbeli magánjogi szerződésben rendezni. Dr. Balázs Tamás ügyvéd, egyetemi adjunktus, a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda jogásza ismertette a szindikátusi szerződés intézményét a Privátbankár érdeklődésére.
Az európai társasági jogok ugyanis a gazdasági társaságokat létrehozó társasági szerződésekre vonatkozóan csupán minimum-követelményeket határoznak meg, s az így előírt kötelező tartalmi elemek is elsődlegesen a kívülálló harmadik személyek, potenciális üzleti partnerek, hitelezők tájékoztatását szolgálják. Másik oldalról pedig elmondható, hogy a társasági tagok közötti megállapodások az esetek döntő többségében nem is tartoznak kívülállókra, tehát nem feltétlenül szerencsés ilyen jellegű kérdéseket a társasági szerződésekben szabályozni.
Nemzetközi viszonylatban elmondható, hogy a társasági tagok közötti együttműködést szabályozó magánjogi megállapodások, szakszóval szindikátusi szerződések elsődlegesen az angolszász országokban elterjedtek, de nagyon gyakran alkalmazzák őket a nyugat-európai kontinentális, római jogi alapokkal rendelkező államokban is, különösen olyan esetekben, amikor két vagy több államból származnak a gazdasági társaság tagjai. Magyarországon a szindikátusi szerződések alkalmazása nagyon gyerekcipőben jár, egész egyszerűen hiányzik az üzleti gondolkodásból. Rövidebb távú együttműködés, például projektcégek, konzorciumok esetében elő-előfordul, hogy a tagok kötnek ilyen megállapodást, de hosszabb távra létrehozott gazdasági társaságok esetében nagyon ritkán. Ügyvédi irodánk gyakorlati tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy ezen társaságok tagjai lényegesen hatékonyabban, komolyabb problémák nélkül tudnak együttműködni, mint azok, amelyek nem rögzítették előre egymás között kikényszeríthető módon az együttműködésnek a konkrét esetükre vonatkozó alapvető szabályait.
Pedig szinte minden esetben nagyon hasznos lenne egy ilyen jellegű magánjogi megállapodás, szindikátusi szerződés létrehozása, ugyanis nagyon sok kérdés van, melyeket az új céget létrehozó tagoknak mintegy jövőre vonatkozó forgatókönyvet rögzíteniük kellene. A cégek alapításakor általában még igen jó a viszony a tagok között, s az esetek nagy részében nem gondolnak a későbbi nehézségekre, megoldandó problémákra, pedig igen sok esetben az egymásra az elején még barátságosan mosolygó üzlettársakból lehetnek később a leginkább elszánt ellenfelek.
A nemzetközi szakirodalom a szindikátusi szerződések két alapvető csoportját különbözeti meg. Az egyik csoportba azok a szindikátusi szerződések tartoznak, amelyek magának a társaságnak a megalapítására, annak az előkészítésére, az egyes tagokat terhelő feladatok szabályozására vonatkoznak, míg a másik csoportba azon szindikátusi szerződések tartoznak, amelyek a már megalakított társaságok működtetésével, kapcsolatosan rendezik az egyes tagokat megillető jogokat és kötelezettségeket. Természetesen a két típus rendelkezései ugyanazon szerződésben is megjelenhetnek.
A létrehozandó társaság alapításával kapcsolatos szindikátusi szerződés megkötése olyan esetekben feltétlenül javasolt, melyekben az új társaság létrehozásának előkészítése a leendő tagoktól jelentős időbeli, munkabeli és/vagy tőkebeli befektetést igényel. Ilyen esetekben feltétlenül szabályozni érdemes ugyanis – többek között – a cégalapítástól elfogadható ok nélkül visszalépő személyek részéről azon tagok kártérítését, akik a közös cél hiányában nem tettek volna pénzügyi relevanciájú erőfeszítéseket a leendő társaság létrehozása érdekében. Az ilyen típusú szindikátusi szerződésekben szabályozni érdemes a későbbiekben létrehozandó társaságban az egyes tagokat megillető részesedés, szavazati jog mértékét, az egyes tagok által nyújtandó speciális mellékszolgáltatások részletes meghatározását, a társaság pozíció-rendszerében az egyes tagokat megillető pozíciókba való delegálási jogosítványokat. Nagyon fontos, hogy az új társaság milyen tevékenységeket és milyen földrajzi viszonylatban gyakoroljon, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor egyik vagy másik leendő tag is ugyanazt vagy nagyon hasonló tevékenységet gyakorol.
A Balázs & Holló Ügyvédi Iroda a gazdasági jog terén 1995 óta áll ügyfelei rendelkezésére a magyar mellett angol, német, francia, olasz és orosz nyelven. Az általános jogterületeken (társasági jog, munkajog, ingatlanjog) kívül az iroda speciális területei közé tartozik a csőd- és felszámolási jog, az építőipari jog, a szellemi alkotások joga, a környezetvédelmi jog, a gyógyszer- és élelmiszeripari termékek regisztrációja, valamint a jogi képviselet ellátása gazdasági perekben rendes és választottbíróságok előtt. További információ >>
A szindikátusi szerződéseknek az előbbiekben említett csoportjánál talán még nagyobb jelentőségű a gyakorlatban a másik csoport, melyben a társaság tagjai a létrehozandó vagy már éppen létrehozott társaság működtetésével kapcsolatosan rendezik az egymás közötti kérdéseket. Ezen kérdések közül is elsőként emelendő ki az a helyzet, amikor a társaság pénzügyi nehézségekkel kell szembesüljön, ennél már csak az lehet - számos gyakorlati példa szerint - a kényesebb helyzet, amikor a társaság a várakozásokon felül jól teljesít.
Az első esetben feltétlenül szabályozni érdemes, hogy a tagok milyen erőfeszítéseket kötelesek tenni pénzügyi és egyéb tekintetben a társaság megmentése, konszolidálása érdekében. Ugyanakkor célszerű a társaság sikeres működése esetére a tagoknak azt előre rögzíteniük, hogy a pénzügyi eredményt milyen időtávon belül milyen arányban fordítják a társaság fejlesztésére, törzstőkéjének esetleges emelésére, tartalékképzésre, s milyen mértékben fizetnek a pénzügyi eredményből osztalékot maguknak.
Ugyancsak kiemelten fontos kérdés a szindikátusi szerződések ezen második csoportja esetében az egyes üzleti partnerekkel való kapcsolatok elvi szabályozása. Az esetek jelentős részében a társaság tagja egyben a társaság üzleti partnere, beszállítója is. Ilyen esetben a tagok a szindikátusi szerződésben tudják kötelezni egymást, hogy a taggyűlésen olyan határozatokhoz járuljanak hozzá a szavazatukkal és/vagy olyan utasításokat adjanak a menedzsmentnek, amelyek az így létrejött megállapodásoknak megfelelnek. Ugyancsak gyakran előfordul, hogy a közös társaság az egyik tagtól bérel ingatlanokat vagy más eszközöket. Az ezen dolgokra vonatkozó bérleti szerződések legalapvetőbb kérdéseit is érdemes előzetesen a szindikátusi szerződésbe foglalni.
Külön is hangsúlyozandó, hogy legyen bármilyen jól megírt is a szindikátusi szerződés, elengedhetetlen minden esetben a szindikátusi szerződésben foglaltak be nem tartása esetére a lehetséges szankciók átgondolása, bizonyos esetekben a szindikátusi szerződésben történő egyértelmű rögzítésük. Ehhez kapcsolódik az alkalmazandó jog egyértelmű megállapítása abban az esetben, ha a szerződő felek két vagy több különböző államból származnak, valamint meghatározandó a vitás ügyekben eljáró bíróságok kizárólagos illetékességének a kikötése is. Ez utóbbi vonatkozásban különösen is javasolt az egyes ipari és kereskedelmi kamarák mellett működő választott bíróságok kizárólagos illetékességének a kikötése.
Az előbbiekben elmondottakból is következően megállapítható tehát, hogy szindikátusi szerződést kötni a társasági tagoknak gyakorlatilag minden komoly gazdasági tevékenységet végző társaság esetében a saját maguk jól felfogott érdekében feltétlenül érdemes. Természetesen a társaság működtetésére vonatkozó szindikátusi szerződést a már működő társaságok tagjai is köthetnek, amennyiben az egyes tagok között a szindikátusi szerződés megkötése vonatkozásában konszenzus alakítható ki.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Magyarországon a gazdasági társaságokat alapító tagok az esetek nagyobb részében nem is gondolnak arra, hogy a tagok közötti együttműködést írásbeli magánjogi szerződésben rendezzék 
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
