Még kihátrálhat az SZDSZ Bajnai Gordon mögül. Ha a szocialisták nem támogatják ugyanis a miniszterelnök-jelölt válságkezelő programját, akkor a liberálisok inkább a parlament feloszlatására fognak szavazni Ha a vasárnapi MSZP kongresszuson a szocialisták mégsem támogatják Bajnai Gordont és miniszterelnök-jelöltként kidolgozott programját, az SZDSZ a parlament feloszlatására szavaz - közölte Kovács Kálmán szerdán Nagykanizsán tartott sajtótájékoztatóján.
Az MTI kérdésére, hogy konkrét számokat és személyeket említett-e Bajnai Gordon, amikor a szabad demokratáknak vasárnap kifejtette elképzeléseit, Kovács Kálmán a személyekre vonatkozó kérdésre nem kívánt válaszolni. A számokat illetően annyit mondott: ismert a Reformszövetség javaslata, ahhoz képest még szigorúbb döntéseket kell hozni. Magyarországon "a jelenlegi újraelosztási arány 57 százalék, ezt 2012-ig 43 százalékra kívánja levinni Bajnai Gordon". Ez az arány a mostani cseh és szlovák szintet még nem éri el, "de ez egy óriási változás" - fogalmazott a szabad demokrata politikus.
BAJNAI ELKÜLDTE CSOMAGJÁT - ALÁÍRÁSOKRA VÁR
Ha az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselők aláírják a Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt által készített politikai nyilatkozatot, akkor többek között azt vállalják, hogy támogatják a közszféra 13. havi juttatásának és a 13. havi nyugdíj jövő évi megszüntetését, illetve a táppénz általános mértékének 60 százalékra csökkentését - derül ki az MTI birtokába került dokumentumból, amelyet csütörtökön juttattak el a két frakció képviselőihez.
Drasztikus vágások - sérelmek és érdekek
A válságkezelés költségvetési feltételei címet viselő nyilatkozat leszögezi, hogy a korábban már bejelentett, az elsődleges egyensúly javítását célzó intézkedéscsomagon túl további kiadáscsökkentő lépéseket kell tenni nem csak 2010-re, hanem már az idei esztendőre is.
A dokumentum összefoglalja azokat az intézkedéseket, amelyeket a parlamentnek még a tavaszi ülésszakon, gyors társadalmi egyeztetést követően meg kell hoznia; ez az állami szférát, a nyugdíj-, valamint a szociális rendszert érinti.
Az állami szférát érintő intézkedések között a kormányt támogató képviselők vállalnák, hogy a közszféra számára kifizetett nominális bruttó fizetéseket két évre rögzítik; felülvizsgálják a közszféra 2009. második félévi kereset kiegészítését. Ezek mellett megszűnne 2010-től a közszféra 13. havi juttatása, ehelyett a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötött általános "ösztönző kiegészítést" vezetnének be". A tervek szerint csökkentenék az önkormányzati támogatásokat is a hatékonyság növelésével párhuzamosan.
A nyugdíjrendszert több ponton is megváltoztatná az új kabinet: a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetését az alkotmányosan lehetséges legkorábbi időponttól gyorsítanák fel, évente hat hónappal emelnék a korhatárt. A kormányt támogató képviselőknek el kell fogadniuk azt is, hogy a 2009. évi nyugdíjkorrekciót 2010. január elsejére ütemeznék át, a 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekciót pedig elhagynák. Bajnai Gordon tervei között szerepel, hogy az idei 13. havi nyugdíj második részét visszavonnák, 2010-től pedig megszűnne a 13. havi nyugdíj, helyette a hiánycél teljesülése függvényében a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjpótlékot vezetnének be.
Megváltozna a nyugdíj-indexálás, amely szintén a hiánycél teljesülése mellett a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjak reálértékének megőrzését írja elő. A szociális rendszert is több változás érintené: a táppénz általános mértéke 60 százalékra csökkenne, a családi pótlékot a jelenlegi szinten rögzítenék átmeneti két évre, a családi pótlék jogosultsági korhatárát 23-ról 20 évre csökkentenék, a gyes és a gyed időtartamát pedig két évben maximálnák átmeneti időszakot biztosítva az átállásra. Idén július 1-jétől felfüggesztenék a lakástámogatásokat, a gáz- és távhőár-kompenzációt még ebben az évben csökkentenék, jövőre pedig fokozatosan kivezetnék az energiahatékonysági támogatások fenntartása mellett. A nyilatkozat három egyéb intézkedést is rögzít: a kormány csökkentené a közösségi közlekedés támogatását, mérsékelné a közmédia támogatását, illetve csökkentené az agráriumnak juttatott, uniós forrásokat kiegészítő hazai társtámogatásokat.
A dokumentum leszögezi, hogy ez a nyilatkozat nem a formálódó válságkezelő kormány teljes programját foglalja össze, csak annak az elkerülhetetlen részét képező mihamarabbi parlamenti vagy kormánydöntést igénylő "fájdalmas, lemondást jelentő" intézkedéseit. Az új kormány célja, hogy minél több magyarországi munkahelyet védjen meg - írja a nyilatkozat, amely azt is leszögezi, hogy az idénre előre jelzett 3,5 százalékos gazdasági recesszió nagyobb mértékű is lehet, ami az államháztartás hiányát a februárban meghozott intézkedések ellenére is jelentősen növelheti.
Bizalom - ez lesz a kulcsszó?
Az ország pénzügyi stabilitásának megteremtése, a költségvetési hiány kézben tartása és az euró bevezetésének középtávú célja mellett Magyarország rövid távon hármas kihívás előtt áll - tartalmazza a Bajnai Gordon által készített, és a két frakció vezetésével már egyeztetett dokumentum. Ez alapján Magyarországnak át kell alakítania az állam működését úgy, hogy a kiadás- és adócsökkentés révén csökkenjenek a munkavállalók és munkaadók terhei, pénzügyi elsősegélyt kell nyújtani a magyar gazdaság szereplőinek, és élénkíteni kell a gazdaságot, elsősorban az uniós forrásokon alapuló beruházások segítségével. Az intézkedések elfogadása tovább erősítheti a külföldi finanszírozók Magyarország iránti bizalmát, és ez belátható időn belül a forint árfolyamának stabilizálódásához, középtávon pedig a magas reálkamatokban kifejeződő kockázati elvárások csökkenéséhez vezethet.
A kiadáscsökkentő intézkedések összesített mértékének akkorának kell lennie, hogy más gazdaságpolitikai intézkedésekkel együtt biztosítsa az Európai Unióval megállapodott konvergenciaprogram egyensúlyi feltételeinek betartását. A dokumentum szövege szerint a képviselők az ország iránti felelősségtől vezetve aláírásukkal vállalják, hogy a válságkezelő program végrehajtásához az Országgyűlésben megteremtik és biztosítják a felelős többséget; az intézkedéseket megszavazzák, és azokhoz módosító indítványt kizárólag a kormánnyal történt előzetes egyeztetést követően nyújthatnak csak be.
A szocialista frakció tagjainak a nyilatkozatot aláírva a vasárnapi miniszterelnöki jelöltről döntő kongresszusig kell visszajuttatniuk Bajnai Gordonhoz, az SZDSZ-frakció tagjai hétfői ülésükön döntenek a nyilatkozat támogatásáról.
Az SZDSZ vasárnap dönt Bajnairól
Gyurcsány: muszáj mennem
Bajnai lesz az egy forintos miniszterelnök
Újabb IMF-jelentés Magyarországról
Mi történik a kormányváltásig?
Fodor: szakértői kormány kell!
Öt külsős lesz Bajnai kormányában?
Gyurcsány visszatáncol?
"Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, és ebből kihátrál a szocialista párt vagy a miniszterelnök-jelölt, akkor nem marad más lehetőség, mint a parlament feloszlatásának támogatása" - mondta. Hozzátette, hogy ugyanez vonatkozik arra, ha "Bajnai megkezdi miniszterelnökként a munkáját, és kiderül, hogy az ígéretek ellenére nincs meg a támogatás amögött a program mögött, amit a szocialista és a szabad demokrata frakció vélhetőleg el fog fogadni".
Kovács Kálmán kifejtette, hogy az SZDSZ-en belül is komoly viták voltak és vannak arról, szabad-e még egy esélyt adni, vagy jöjjön az előre hozott választás. Vasárnap ezért megvárják a szocialista kongresszus döntését, majd ennek ismeretében hozzák meg saját politikai döntésüket. Az SZDSZ ebben a választási ciklusban nem köt koalíciót senkivel. "Mi ezt a válságkezelő kormányt, annak a válságkezelésre vonatkozó programját támogatjuk" - mondta a politikus.
| Olvasóink többsége eddig úgy gondolta, az előrehozott választásoknak nagyobb a valószínűsége, mint Bajnai miniszterelnöki eskütételének. Szavazzon: Bajnai Gordon az MSZP legújabb miniszterelnök-jelöltje. Ön szerint lesz belőle kormányfő? |
BAJNAI ELKÜLDTE CSOMAGJÁT - ALÁÍRÁSOKRA VÁR
Ha az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselők aláírják a Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt által készített politikai nyilatkozatot, akkor többek között azt vállalják, hogy támogatják a közszféra 13. havi juttatásának és a 13. havi nyugdíj jövő évi megszüntetését, illetve a táppénz általános mértékének 60 százalékra csökkentését - derül ki az MTI birtokába került dokumentumból, amelyet csütörtökön juttattak el a két frakció képviselőihez.
Drasztikus vágások - sérelmek és érdekek
A válságkezelés költségvetési feltételei címet viselő nyilatkozat leszögezi, hogy a korábban már bejelentett, az elsődleges egyensúly javítását célzó intézkedéscsomagon túl további kiadáscsökkentő lépéseket kell tenni nem csak 2010-re, hanem már az idei esztendőre is.
A dokumentum összefoglalja azokat az intézkedéseket, amelyeket a parlamentnek még a tavaszi ülésszakon, gyors társadalmi egyeztetést követően meg kell hoznia; ez az állami szférát, a nyugdíj-, valamint a szociális rendszert érinti.
Az állami szférát érintő intézkedések között a kormányt támogató képviselők vállalnák, hogy a közszféra számára kifizetett nominális bruttó fizetéseket két évre rögzítik; felülvizsgálják a közszféra 2009. második félévi kereset kiegészítését. Ezek mellett megszűnne 2010-től a közszféra 13. havi juttatása, ehelyett a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötött általános "ösztönző kiegészítést" vezetnének be". A tervek szerint csökkentenék az önkormányzati támogatásokat is a hatékonyság növelésével párhuzamosan.
A nyugdíjrendszert több ponton is megváltoztatná az új kabinet: a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetését az alkotmányosan lehetséges legkorábbi időponttól gyorsítanák fel, évente hat hónappal emelnék a korhatárt. A kormányt támogató képviselőknek el kell fogadniuk azt is, hogy a 2009. évi nyugdíjkorrekciót 2010. január elsejére ütemeznék át, a 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekciót pedig elhagynák. Bajnai Gordon tervei között szerepel, hogy az idei 13. havi nyugdíj második részét visszavonnák, 2010-től pedig megszűnne a 13. havi nyugdíj, helyette a hiánycél teljesülése függvényében a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjpótlékot vezetnének be.
Megváltozna a nyugdíj-indexálás, amely szintén a hiánycél teljesülése mellett a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjak reálértékének megőrzését írja elő. A szociális rendszert is több változás érintené: a táppénz általános mértéke 60 százalékra csökkenne, a családi pótlékot a jelenlegi szinten rögzítenék átmeneti két évre, a családi pótlék jogosultsági korhatárát 23-ról 20 évre csökkentenék, a gyes és a gyed időtartamát pedig két évben maximálnák átmeneti időszakot biztosítva az átállásra. Idén július 1-jétől felfüggesztenék a lakástámogatásokat, a gáz- és távhőár-kompenzációt még ebben az évben csökkentenék, jövőre pedig fokozatosan kivezetnék az energiahatékonysági támogatások fenntartása mellett. A nyilatkozat három egyéb intézkedést is rögzít: a kormány csökkentené a közösségi közlekedés támogatását, mérsékelné a közmédia támogatását, illetve csökkentené az agráriumnak juttatott, uniós forrásokat kiegészítő hazai társtámogatásokat.
A dokumentum leszögezi, hogy ez a nyilatkozat nem a formálódó válságkezelő kormány teljes programját foglalja össze, csak annak az elkerülhetetlen részét képező mihamarabbi parlamenti vagy kormánydöntést igénylő "fájdalmas, lemondást jelentő" intézkedéseit. Az új kormány célja, hogy minél több magyarországi munkahelyet védjen meg - írja a nyilatkozat, amely azt is leszögezi, hogy az idénre előre jelzett 3,5 százalékos gazdasági recesszió nagyobb mértékű is lehet, ami az államháztartás hiányát a februárban meghozott intézkedések ellenére is jelentősen növelheti.
Bizalom - ez lesz a kulcsszó?
Az ország pénzügyi stabilitásának megteremtése, a költségvetési hiány kézben tartása és az euró bevezetésének középtávú célja mellett Magyarország rövid távon hármas kihívás előtt áll - tartalmazza a Bajnai Gordon által készített, és a két frakció vezetésével már egyeztetett dokumentum. Ez alapján Magyarországnak át kell alakítania az állam működését úgy, hogy a kiadás- és adócsökkentés révén csökkenjenek a munkavállalók és munkaadók terhei, pénzügyi elsősegélyt kell nyújtani a magyar gazdaság szereplőinek, és élénkíteni kell a gazdaságot, elsősorban az uniós forrásokon alapuló beruházások segítségével. Az intézkedések elfogadása tovább erősítheti a külföldi finanszírozók Magyarország iránti bizalmát, és ez belátható időn belül a forint árfolyamának stabilizálódásához, középtávon pedig a magas reálkamatokban kifejeződő kockázati elvárások csökkenéséhez vezethet.
A kiadáscsökkentő intézkedések összesített mértékének akkorának kell lennie, hogy más gazdaságpolitikai intézkedésekkel együtt biztosítsa az Európai Unióval megállapodott konvergenciaprogram egyensúlyi feltételeinek betartását. A dokumentum szövege szerint a képviselők az ország iránti felelősségtől vezetve aláírásukkal vállalják, hogy a válságkezelő program végrehajtásához az Országgyűlésben megteremtik és biztosítják a felelős többséget; az intézkedéseket megszavazzák, és azokhoz módosító indítványt kizárólag a kormánnyal történt előzetes egyeztetést követően nyújthatnak csak be.
A szocialista frakció tagjainak a nyilatkozatot aláírva a vasárnapi miniszterelnöki jelöltről döntő kongresszusig kell visszajuttatniuk Bajnai Gordonhoz, az SZDSZ-frakció tagjai hétfői ülésükön döntenek a nyilatkozat támogatásáról.
Az SZDSZ vasárnap dönt Bajnairól
Gyurcsány: muszáj mennem
Bajnai lesz az egy forintos miniszterelnök
Újabb IMF-jelentés Magyarországról
Mi történik a kormányváltásig?
Fodor: szakértői kormány kell!
Öt külsős lesz Bajnai kormányában?
Gyurcsány visszatáncol?
MTI
Inkább nő? Vagy inkább férfi? 
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
