Bajnai három okot tud, amiért a Fidesz nem fog változtatni

Magyarországon az elmúlt évtizedben rendre elmaradtak a szükséges szerkezeti reformok, mert a politika a konfliktusok vállalása helyett inkább kompromisszumokra törekedett - mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni székhelyén tartott előadásában a magyar kormányfő, aki szerint azonban már mutatkoznak a konszolidációs intézkedések eredményei.

Bajnai Gordon gazdasági szakembereknek és elemzőknek tartott helyzetismertetésében elmondta: Magyarország az 1990-es évek végén sok szempontból a kelet-közép-európai térség éllovasa volt, azonban fokozatosan elvesztette e vezető szerepét, mert az utóbbi tíz évben állandóan halasztgatta a fontos szerkezeti átalakításokat. Ennek oka valószínűleg "valamiféle hamis kompromisszum" volt, egy olyan politikai konszenzus, amelynek célja a szavazatnyereség volt az állami újraelosztás növelésével, akár az ország növekedési potenciáljának feláldozása árán is, kerülve a változásokkal járó szükségszerű konfliktusokat. A reformok halasztgatását az tette lehetővé, hogy a piacon bőséges volt a hozzáférhető finanszírozás az elmúlt évtizedben - tette hozzá a kormányfő.

A korrekció mértékéről Bajnai Gordon elmondta: a kormány két év leforgása alatt a GDP-érték 5 százalékának megfelelő államháztartási kiigazítást hajt végre, recesszió közepette. A kormányfő szerint ez hatalmas mértékű korrekció. Hozzátette: a kormány olyan időszakban tűzött ki 3,9, illetve 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt 2009-re és 2010-re, amikor az európai deficitátlag meghaladja a 7 százalékot. A miniszterelnök megerősítette azt a kormányzati előrejelzést, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az idén 6,7 százalékkal, jövőre 0,9 százalékkal csökken.

Válságkezelés: a Die Presse Bajnait idézte

A kiigazítás eredményei gyorsan jelentkeztek: Magyarország kilenc hónap után vissza tudott térni az eurókötvény-piacra. A magyar gazdaság most már teljes mértékben képes finanszírozni magát a piacról, és nem kell az IMF/EU keretet használni - mondta a kormányfő. Kiemelte, hogy a forint április óta csaknem 15 százalékot erősödött.

Bajnai Gordon szerint a piaci-elemzői közösség nagyon kedvező visszajelzéseket ad. A miniszterelnök felidézte a Bank of America-Merrill Lynch befektetési csoport londoni részlege által néhány hete kiadott elemzést, amely szerint Magyarország költségvetési szempontból a világ élvonalában lehet jövőre. A ház az előrejelzésben elképzelhetőnek nevezte, hogy a ciklikus kiigazítással számolt strukturális többlet Magyarországon elérheti a GDP-érték 6 százalékát is. A kormányfő felidézte a JP Morgan bankcsoport nemrég kiadott londoni prognózisát is, amely szerint Magyarország előbb lehet az euróövezet tagja, mint Lengyelország és Csehország.

Bajnai Gordon ugyanakkor elmondta: elemzők rendszeresen felteszik neki a kérdést, hogy "mi történik majd a választások után". A kormányfő kijelentette: legalább három okát látja annak, hogy a következő kormány miért nem fog változtatni az alapvető magyarországi folyamatokon. Az egyik az, hogy jövő októberig tart az IMF és az EU programja, amelyhez az országnak tartania kell magát, a másik az EU által kezdeményezett túlzottdeficit-eljárás - amilyen egyébként más országokkal szemben is folyik -, a legfontosabb ok azonban az 1,7 millió lakossági devizaadós. A visszatérés az üres ígéretek politikájához őket sodorná veszélybe az országgal szembeni pénzügyi bizalom elvesztése esetén - mondta Bajnai Gordon.

Thomas Mirow, az EBRD elnöke a magyar kormányfő előadása előtti rövid bevezetőjében azt mondta: Magyarország figyelemreméltó haladást ért el a válságkezelésben. Mirow gratulált Bajnai Gordonnak az ebben felmutatott sikerekhez. A bank működési térségének egészéről szólva ugyanakkor kijelentette: jóllehet vannak olyan jelek, amelyek szerint az országcsoport recessziója elérte a mélypontot, de ez még nem jelenti a válság végét, súlyos másodlagos hatások mutatkozhatnak, a nem teljesítővé váló kinnlevőségek és a munkanélküliség meredek növekedésének formájában.

Magyarország erőteljesen támogatja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemelési terveit - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök. A kelet-európai átalakulás pénzügyi támogatására alakult pénzintézet elnöke, Thomas Mirow nemrégiben a bank 20 milliárd euró jegyzett tőkéjének 50 százalékos emelését kérte a részvényes országoktól, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi tőkekészlettel az EBRD nem tudja tovább emelni a működési területéhez tartozó országok finanszírozását. A bank igazgatótanácsa nemrég hagyta jóvá, hogy az országcsoportnak szánt idei finanszírozási összeg 8 milliárd eurós rekordra emelkedjen, de Mirow szerint tőkeemelés nélkül ez az éves folyósítások lehetséges felső határa.

 

Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj!

Felkészületlenül ért minket a válság
Erősebb remények: mi lesz veled, forint?
Közép-Európa nem kivételezett a bankokkal
Bajnai: mások még megfertőzhetik az országot

 

MTI